Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-09-02 / 35. szám

12. Államsegélyre Acsád és Táp ajánltatnak. ; 13. Tóth Kálmán és Csabi Karolina képesített ta­nítók bekebleztetnek. 14. Csismadia Károly takácsi tanitó, mellgyengesége miatt leköszön. Választás iratik ki 3 hétre. 15. Szűcs Dezső és Izsó Gábor s.-lelkészekül elő­jegyeztetnek, de hogy alkalmazhatók-e, annak eldöntése a consistóriumra bizatik. 16. Az esperesi szavazatok bontattak fel. Kitűnt, hogy a begyült 26 szavazat közül 18-at nyert Bartalos Mi­hály em. pénztárnok, n.-piriti lelkész úr, ki is a köz­gyűlés előtt az esküt letette. 17. Em. pénztárnok esperessé levén, a pénztár ide­iglenes vezetése Sebestyén János köpi lelkész úrra bizatott a tavaszi gyűlésig. 18. Segédgondnok úr inditványozá, hogy gróf Esz­terházy Pál ő exc. halála esetéből, a gyászoló család, illetve a méltóságos grófnőhöz részvét-irat intéztessék. Ez egyhangúlag elfogadott indítvány folytán készítendő részvét-irat alkalmas időbeni átnyujtására Stettner Ignác nyárádi lelkész úr kéretett fel. 19. Egyházi képviselők lettek Seregély Gy. és Sze­keres Mihály. 20. Pápa 84, Kop 12 frt s néhány kr. tanári pénzzel adósok 1876-ra. Mindkét egyház azonnali beperlésével segédgondnok úr bizatott meg. 21. Az em. könyvtár átadására, nem különben a könyvtári tőkepénz átszámolására Kőszeghi József eddigi könyvtárnok úr sürgettetik. 22. Balassa Lajos úr felhivatik, hogy az em. könyv­tárról jegyzéket készítsen, s azt benyújtsa. 23. Azon sajnos esetből, hogy az adászteveli tagosz­tályi egyezségben egyházmegyei küldötteink nem képvi­selték eléggé erélyesen egyházmegyénket, kiküldetik Barcsa Kálmán v.-tanácsbiró úr, hogy ez ejtett hibát helyrehozza. 24. Bizottsági jelentés folytán az esperes díja 80, jegyzőé 30 frtban stb. állapíttatik meg. Képviselők napidíja 2 frt, fuvar- és szállás-díjon kivül. 25. Lelkészi belépéskor 10, tanítóikor 5 frt fizetendő a közpénztár javára. 26. A tanügyi bizottság jegyzőkönyve olvastatván, megállapittattak a tanítói osztályzatok, s egyéb panaszok orvosoltattak. 27. Az egész t. b. lemondván, e lemondás jelenleg nem fogadtatik el, hanem a választás, minden tagra, ta­vaszszal leend. 28. Esperes és egy vil. tanácsbiró kivételével jövő tavaszi gyűlésen az egész tisztikar uj választás alá jő három évre. 29. A nt. barsi egyházmegyének azon indítványa, hogy az államsegély kiosztásánál, nem csak az egyház­megyék népessége, hanem a benne levő gyülekezetek anyagi ereje is figyelembe vétessék, mivel sok zavar és Utánjárásra vezetne, nem fogadtatik el. Ámde az uj gyámoldai, vagy gyámintézeti tervezet egész terjedemében elfogadtatik. Adná Isten, hogy a többi egyházmegyék is ezt tennék, s valahára tennénk is valamit ! SZEKERES MIHÁLY, egyházmegyei jegyző. RÉGISÉGEK. Jeltelen siroIs­in. Kulifay Zsigmond. 1796—1868. A magyar ref. egyház predikació-irodalma épen nem szegény. A reformáció óta Fejes egyh. beszédeinek má­sodik kötetéig, mely csak az imént hagyta el a sajtót, 451 író működött e terén. Hogy az Úr szőlőjének e mun­kásai közül melyiket mily hely illet, azt a még meg nem született egyh. irodalomtörténet fogja kitüntetni. Én azt hiszem, hogy Kulifay akkor is ép úgy ki fog magaslani társai közül, mint a hogy kimagaslik p. o. Petőfi. S épen nem vélek csalódni, ha kimondom, hogy ami Petőfi a magyar költészetben, ugyanaz Kulifay a magyar ref. egyh. beszédirodalomban, genialis és még idáig utol nem ért megteremtője a valódi népies iránynak. „Az irály ujabbkori egyh. beszéd irodalmunkban" cimű vázlatos szemlénkben közelebbről jeleztük röviden azon elveket, melyek szerint mérlegelendő az egyházi beszéd értéke. E szempontokból tekintve Kulifayt, a leg­méltóbbnak tarthatjuk, hogy csak kevesek által ismert életének adatai napfényre hozassanak, beszédeinek tüzete­sebb ismertetését és méltatását a legközelebbi alkalomra tartván fen. * * * Az erdős Nógrád déli részében van néhány refor­mátus egyház, mely a szomszéd Hont közeli helységeivel együtt a kisded, 8 anya-egyházból álló s a dunántúli ke­rülethez tartozó drégelpalánki egyh -megyét alkotja. Ehez tartozik Verőce, mintegy 680 lélekből álló egyház, melynek a mult század végén Kulifay Pál volt a lel­késze. A lelkész elhalt ifjú korában (1799.), özvegyet s két kis fiút hagyva árváúl. A nagyobb fiú, a Pali 6, a kisebbik a Zsiga 3 éves volt, midőn az atya örökre megvált tőlük. Alig lehet a világon gyámoltalanabb helyzet mint egy özvegy papnéé. Vas Gereben s Jókai megírták az özvegyek állapotát, de nem az özvegy papnékét. Ezt a képet nem jó lerajzolni, könnyen azt mondhatnák, hogy túlzás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom