Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-08-26 / 34. szám

Tárgyaltatott azon felirat, melyet az egyetemes gyűlés kebeléből kiküldött bizottság kidolgozott a középtanodák reformjára vonatkozó törvényjavaslatot illetőleg. Az országgyűléshez intézendő ezen fölirat, mely súlyt fektet a prot.-egyház autonómiájára, miről a törvényjavaslat tudomással sem látszik bírni, köztetszésben részesült, épen mert a közóhajnak ád kifejezést. Tolnában két leánygyülekezet a kellő feltételek életbe léptetése mellett megnyerte az egyházkerülettől a jogot, hogy az anyától elváljanak, és külön külön anyaegyházzá legyenek. E két leánygyülekezet, melyek eddig a népes R ác z-K oz ár h o z tartoztak, K a p o s-S z e k c s ő, és Csikó s-T ö 11 ö s. Az egyházkerület biztosítási ügyét ujabb 10 évre rendezte, a mennyiben szerződésre lépett a magyar ált. biztósitó társulattal, mely utóbbi ez alkalommal több kedvezményben részesité a kerületet, mint a mennyi a múltban volt. Egy „Kis János" emlékbizottság állíttatott fel, melylyel a soproni irodalmi kör kezet fogva fog eljárni, ! hogy mielőbb jöjjön létre a nagy férfiúhoz méltó kegyeletes emlék. Egyházkerületi gyűlésünknek, mely három napon át tartott, sok más tárgya is volt, de a melyek a kerületnek inkább házi ügyei levén, elhallgatom őket. Még csak azt emlitem fel, dicséretére, a soproni gyülekezet nemes conventjének, hogy jó vendéglátó s szives házigazda volta kerület képviselőihez. Adja Isten, hogy mint ilyen sok kerületi gyűlést fogadhasson kebelén ! BOGNÁR ENDRE. i • i A VI. sz. k. városi esperesseg idei közgyűlését Kassa városában tartotta meg aug. 7-én. Az egyes egyházak ritka szép számban egybegyűlt képviselőit (összesen 42-en voltunk) Brósz Jónás esperességi felügyelőnk szívélyesen üdvözölvén, gyüléstmegnyitó szózatában a protestantismusnak béke idején legnagyobb veszélyeztetőjére, t. i. az egyházi és vallásos közönyösségre óva utalt, régóta kipróbált egyházszeretetét tolmácsoló meleg szavakban egyház- és iskolaügyeink iránti buzgón érdeklődő odaadásra és az ősök nyomán járó áldozatkészségre lelkesítvén a képviselőket és általuk egyházaink nagyját és kicsinyét. Majd Sztehlo János főesperes, a leglelkiismeretesebb és ernyedetlen tevékenységű, tapintatteljes tisztviselőnek és evang. papnak mintaképe évi jelentésében évi sáfárkodásáról számot adva, oly életképét nyujtá esperességünknek, melyből azon örvendetes meggyőződést szereztük, hogy régi jó híréhez méltón ezen esperesség ugy egyházi élete, valamint különösen népnevelési ügye fölvirágzása körül, egyes arra hivatott közegeinek buzgólkodása, az egyházak és egyesek áldozatkészsége folytán ez évben is sokat tett, nagyot lendített. Egyházaink egymással vetélkedve szellemileg és anyagilag emelkednek, — mostoha viszonyok közt küzdő (kivétel nélkül tót) leánygyülekezeteik segélyzését és nevezetesen ezek iskolaügyének rendezését is testvéri szeretettel lelkesen felkarolván. A protestáns közügyért életerősen működő közszellemnek nálunk egyik tanúbizonysága, hogy teljes 30 évi kitartó és szívós utánjárás, gondozás és áldozatkészség után, Isten segedelmével elvégre egyik régóta táplált óhajtása az esperességnek teljesedésbe ment, sikerülvén ugyanis az ország galíciai határán fekvő, minden oldalról idegen elemek által környezett Plavnica, csaknem már egészen veszendőbe ment volt evang. egyházát mintegy halottaiból föltámasztani és az esperességnek nagy gondok közt, különösen a Gusztáv-Adolf-egylet nagymérvű segélyzése mellett felnevelt ezen gyermekét annyira hozni, hogy most már szabad szárnyra eresztethetett, mi azáltal történt, hogy anya-egyházzá nyilváníttatott, összeteremtetvén számára az évről-évre nyújtott gyárapénzekből ingatlanban és pénztőkében oly vagyon, melynek haszonélvezete és kamatja, az egyház egyéb folyó kiadásain kivül, az ottani lelkész számára mintegy 800 for ntnyi évi javadalmazást biztosit. Ezen egyháznak újra alapítása által a hazai protestantismus immár az ország határán egy erős védbástyával és éber őrrel gazdagabb és az illető lelkész missiószerű hivatása megértése-, átérzésétől valamint buzgóságától függend, a már meglévő biztos alapon sikeresen tovább építeni, az esperesség vetésének aratását érlelni és bemutatni. Esperességünk egyházszeretetének tettekben nyilvánuló egy másik bizonyítéka ez idei gyámintézeti gyűjtése. Összesen 566 frt 75 kr. tesz ki e gyűjtés hat városban és ezek filiáin. Vannak egyes egyházaink, melyek ez idén is többet gyűjtöttek, mint egyebütt egy egész esperesség felmutat, így a kassai magyar-német egyház 154 frtot, a késmárki egyház az ottani lyceummal 153 frtot, az eperjesi magyar-német egyház az ottani kollégiummal 12G frtot adakozott e szent célra, sőt vannak igen csekély számú és szegényes sorsú hívekkel bíró egyházaink, melyek a népesebbekkel e részben versenyezve áldoznak, így a kis-szebeni német-egyház, mely csak 230 lelket számlál, miután az előbbeni években 100, 80, 70 frtot gyűjtött, ez évben is a jelen mostoha viszonyok dacára 134 forinttal járult a gyámintézet nagy horderejű ügyéhez. Az anyagi erők hiánya miatt két évvel ezelőtt beszüntetett eperjesi kerületi jogakadémia újbóli életbeléptetése körül is nagyban jelentkezik nálunk a buzgalom. Eperjes városának házi pénztára évenként kiutalványozandó 1000 forintot tesz e célra folyóvá azon időtől kezdve, a melyben az akadémia felállíttatik; — 15000 forintyi alaptőkéje á jogakadémiának régibb időből megvan ; Dessewffy Arisztid volt honvédtábornok és aradi vértanú emlékére felállitatni szándékolt szoborra eddig begyült mintegy 13000 frtnyi összeg, az illető adományozók és nevezetesen a legközelebbről érdekelt nemes