Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-07-29 / 30. szám

949 950 10. Canones Ecclesiasticí in quinque Classes distributi, Papae Anno 1625. nyomtatásiban. 11. Acta et Conclusiones Conventus seu Synodi certorum Inclyti Regni Hungáriáé Baronum, Magnatum et Ministrorum Augustanae Confessionis Zolnae congregatorum Anno 1610. kéziratban. 12. Canones de Matrimonio, Sponsalibus, et Divortiis. Kéziratban. 111. Vágynák még itt a Superintendentiát illető, s több rendbeli történetekről szólló jegyzések, és a Pápai Tractusban ordináltatott papoknak nevei, valamint a Superintendentiában levő Tractusok és Ekklésiáknak névszerinti föl jegyzései, mely 1732. esztendőben történt. Ugyanezen Pápai v. Tractus ajándékozta a superint. Archívumnak, a négy reform. Superintendentiák generális eonventusának 1773. esztendőben szeptember 2. Bugyiban tartott, és több Articulusokból álló, s ily titulus alatt levő Actáit: Acta Bugyiensia. Ugyanazon gyűlési jegyzőkönyv 50 pontjában maga Tóth Ferenc érintett levéltár számára átadja : Acta Congressus Bodrogkereszturiensis,. de Anno 1734 die 5 ta Novembris, ismét: Opus Deputationum sub nationali synodo, Anno Domini 1791 a die. 12 Septembris usque 14 Octobris ab Augustanae Confessioni addictis Pestini celebrata, in mixtis cum helv. Confessioni addictis fratribus elaboratum, et Inclytae ac Venerabili Synodo pro rati habitatione propositum, quod tamen in nonnullis modificatum est, — végre felséges második József Császárnak és királynak a vegyes iskolákra nézve beadott alázatos könyörgő levelöket a helv. vallástételt követő négy tisztelendő Szuperintendentiáknak. 1837-ben idősb Pázmándy Dénes kerületi főgondnok beigtatása alkalmával átadott ismét nyolc papi diplomát, melyek 1612 óta a felavatott uj lelkészeknek, a kerület által különböző időben adattak ki. Ezek közül figyelmet érdemelnek : az 1612-diki Köveskuton tartott kerületi gyűlésen a Nemes pécseli egyház lelkésze Szentgyörgyi Gergely részére kiadott diploma, deák nyelven, a következő aláírásokkal : Stephanus Pathainus Superintendens mpr, Petrus Alsó Lendvai Senior mpr, Joannes Paulides Kanisaeus Senior, Albertus Molnár Szencziensis mpr. Az 1635-ben Mezőlakon tartott püspöki gyűlésen Sor István vámosi lelkész által egész diploma szinte deák -J nyelven, ily aláírásokkal : Joannes Paulides Kanisaeus Episcopus, Ecclesiaeque Confinii Kis - Komáromi ensis Minister mpr, Paulus Czegledinus Pastor et Senior Papensis mpr. Emericus Gaál minister Ecclesiae Veszprémiensis mpr. E diplomán ma is épen van a pecsét, mely 1612. Bécsben készíttetett e körirattal : SigíHum Orthodoxarum Ecclesiarum Cis-danubianarum Authenticum 1612. * S az 1833-ban felmutatott diploma magyar nyelven, melyet megbízatása folytán ő készített, s mely azóta használatban is van. * Túl a dunai Superintendensek élete Tóth Ferenctől a 68, 70 —72. lapon. Átadja továbbá Pathai István és kanizsai Pálfi Jánosnak, a XVII. század első telében élt dunántúli ref. Superintendenseknek egymás közt váltott leveleiket mintegy 110—-130, melyek az egyház életére, a kormányzatra, s a dunántúli reform, oszlop emberek tetteire némi fényt derítenek. Azután is szélesen terjedt ismeretsége, ügybuzgalma, s minden irányban kibocsátott felhivatása folytán, szépen növekedett számban, s béltartalomban e zsenge intézet, melynek osztályait ő, mint gondos kertész féltett növényeit, folyvást kellő figyelem s kiváló gonddal rendezett, ápolt és takargatott. Legközelebbi értesülés után mondhatom, hogy az ő felügyelete alatt itt is, minden szépen s ékesen rendben volt, de halálával elakadt az okmányok gyűjtése, sőt a folyó ügydarabok rendezése is. Harminchárom év mulasztásait helyre hozni, a kuszált lomtárt rendezni leend hát hivatása e nehéz munkára vállalkozott lelkésztársunknak. S vajha fárasztó munkájával mielébb készen legyen, hogy a tudomány búvárainak egygyel ismét több kútfő s kincsbánya álljon rendelkezésökre, melyből ha nem is a legnemesebb érc vagy gránitdarabokat, legalább porszemeket s néhány értékes követ gyűjthessenek magyar protestáns egyházirodalmunknak, az üres és meddő hypothesisek mellőzésével, kizárólag a történelmi hűség, hitel és igazság által követelt biztos alapon emelendő pantheonához. LISZKAY JÓZSEF. Töredék adatok a barsi reform, esperesség történetéhez. — Harmadik közlemény. — Az ismertetett naplókból összeállítható ezen esperességben hivataloskodott seniorok (esperesek) névsora. A „Nr. 5" és „Nr. 8" adatai szerint ugyanis következő esperesek voltak : 1. Puha Pál, barsi lelkész, 1.590 —1619. Ennek idejében Barson zsinat tartatott 1609-ben, hol a somorjasuperintendentia püspöke Dobronoky Mihály elnökölt s jelen voltak az elnöklő püspökön a helybeli esperesen kívül : Cene Péter szenei pred. és esperes, Csutori András mosonyi pred. s esperes, Suri Mihály komjáti, Taksonyi Péter szerdahelyi, Pasko Tamás deáki, Rátkai György nagyszombati prédikátorok. (Ezen adatokat nem a napló, hanem t. Varannay Lajos ujbarsi lelkész úr közli, hivatkozva Lampera s Ipolyi „Hazai könyvtára" 18. sz. 267. lapjára.) 2. Győri Bálind, endrédi lelkész, a komjáti zsinat jegyzője (lásd Tóth Ferenc egyh. történetét) 1620—1645 3. Perlaki Márton, lévai pred. 1645—1658. 4. Körmendi György, barsi lelkész, sok viszon tagságokon átment férfiú. Gályarabságot szenvedett, hon nan megjővén Boriban hivataloskodott, s innen ment át 60*