Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-07-22 / 29. szám

tornyain megkondult harangok jelezték majd az utca nyílásánál a városi képviselet állott, melynek élén Szabó József úr fejezte ki a lakosság osztatlan tiszteletét s örömét a látogatás felett. Innen az összecsoportosult tömeg miatt csak lassú lépésben lehetett eljutni a templom előtti térre, melyen egy nyirgalyaktól szegélyzett, virágokkal behintett s belső szélein fehérbe öltözött leányoktól elf oglalt út vezetett keresztül. Ide érvén a főpásztor, előbb egy hajadon, majd egy iskolás gyermek, utóbb pedig a lelkész Hajász Pál úr által fogadtatott. A paplakban azonnal megjelent superintendens úr üdvözletére a róm. kath. plébános, majd pedig a helv. hitv. egyház küldött sége, melynek nevében Nagy Ignác lelkész úr szólott a meleg és őszinte rokonszenv hangján, Junius 11-én az egyházlátogatási teendők elintézését itt is közebéd követé, melyen a város értelmisége valláskülömbség nélkül jelen volt, s magvas köszöntőkben nyilatkozott. Gr. A siketnémák orsz. intézetének közvizsgája. Ez idén először nyilt alkalmam junius 28-án a váci m. k. siketnémák intézetének köz vizsgáján jelen lehetni, és nem állhatom meg, hogy az ott nyert benyomásokat és bennem támadt gondolatokat e lapunk olvasóival is ne közöljem. A közvizsga kezdetéül reggeli 9 óra lévén kitűzve, már előbb is szép számú közönség, részint szülék, részint más, az intézet ügye iránt érdeklődők, s ezek közt György Aladár úr a „Hon"-nak tanügyi tudósítója is, az intézetnek udvarán és igen csínos kertjében gyűlvén össze, vártuk a vallás és közoktatási ministerium megbízottját, ki csak hamar a kitűzött időre Szalay Imre elnöki titkár úr személyében meg is jelenvén, az intézet derék tanári kara Fekete Károly igazgató úrral élőkön, az érkezőt kitűnő szívélyes szavakkal fogadva, felmentünk az újonnan emelt szárny épület 2-ik emeleti igen szép vizsga termébe, hol is a növendékek már ünnepiesen felöltözve várakoztak. Ministeri titkár úr néhány szóval elmondva küldetésének célját, a vizsgát megnyitotta, mely azonnal kezdetét is vette, egy fiu növendék értelmes és fennhangon elmondott imájával. Mielőtt azonban a növendékek osztályonkénti megvizsgálásához fogtak volna, előlépett Prohászka tanár úr, s egy igen szép és értelmes előadással tartott beszédben kifejtette a siket-némák oktatásának végcélját s ezen cél elérhetésének roppant nagy nehézségeit, szemben a közönséges népiskolák épérzékű növendékeivel, kik szintén csak azon célhoz iparkodnak eljutni t. i. gondolataiknak másokkali szabatos közlését s a tudományok elemeinek elsajátítását; szólván még röviden a siket-néma oktatás kétféle tanmódjáról t. i. a francia, mely csak az írási jegyek által történő, magát kifejezni tudás határáig terjed, és a német tanmódról, mely az értelmes szó kimondás és beszédig terjedő magas célig iparkodik növen-1 dékét felsegíteni. A váci intézet, raondá előadó ez utóbbi célra tör, s hogy mennyire sikerült az intézet tanári karának e célt megvalósítani, arról kiván ma bizonyságot tenni a magas kormány képviselője és a közönség előtt. - Prohaszka úr mint az I-ső osztály tanára egyúttal néhány szóval még megemlíté az I-ső oszt. tananyagának mennyiségét, a vizsgát azonnal megkezdette, előszólítván néhány fiu és leánynövendéket osztályából, kik a betűk, egy és több tagú szavak kimondásában és leírásában a tárgyak tulajdonságainak, színeinek megjelölésében meglepő ügyességet tanúsítottak, ugy hogy bátran elmerem mondani: kogy különösen a mi az irást illeti, ritka I-ső elemi népiskola van a hazában, mely növendékeit anynyira vigye egy rövid iskolai évben, mint a minő ügyességet ezen növendékek tanúsítottak A derék fiatal tanár úr részesült is a ministeri megbízott tetszésében és a szülők s közönség hálás elismerésében. A Il-ik osztály szép eredményt mutatott a nézlet és szemlélet alapján — különösen házi — konyhai szerek és állatok, ezek helyzete, számmennyiségéről nyert fogalmaik, egyszerű mondatokba foglalt élőszóval s irásbani kifejezéséből. A Ill-ik osztály pedig már a bővített mondatok képzésében és megértésében. A IV-ik oszt. pedig az olvasmányok elemezésében, ragozás, fokozás, stb. mutatott igazán bámulatos ügyes-' séget. A IV. osztály vizsgája után egy kis szünet tartatott s a fiu növendékek lent a kertben felállított tornászati szerek körül csoportosítva, az illető tanár ur vezénylete mellett igen szép ügyességet és gyakorlottságot mutattak tel. A tornázás közben érkezett meg a váci r. kath. püspök úr, ki igen meleg érdeklődéssel szokta — mint tudomásomra esett — az intézet növendékeinek haladását figyelemmel kisérni s most is nagy figyelemmel ott volt a vizsga végeztéig. A tornázás után ismét felmentünk a vizsga terembe, hol reánk nézve a meglepetések egész sora, csak igazán még most kezdődött. Előállott ugyanis Yida tanár úr az ő szelid és megnyerő modorával s előszólított osztályának t. i. az V-iknek növendékeiből többeket s szabadon kérdezve a növendékeket többféle tantárgyakból, nevezetesen a számtanból, természetrajzból stb,, egy más tanár a földrajzból és adtak a növendékek készséges, hangos szóval, hosszú mondatokba foglalt feleleteket, ugy hogy bámulnia kellett az embernek azon igazán fényes diadalon, mélyet ezen derék urak véghetetlen hosszú és fáradságos türelem és kitartással az c g}^ermekek irányában mostoha természetnek botlása felett kivívtak s e szánandó nyomorékok sajnálatra méltó fogyatkozását tűrhetővé s sorsukat elviselhetővé tenni igyekeztek. Az egésznek koronáját azonban — mint illik is — maga az intézet fáradhatlan igazgatója Fekete Károly úr tette fel a Vl-ik osztálylyal, kérdezvén az ezen osztályba tartozó növendékektől az alkotinánytant, a magyarok történetét s szavaltatván egygyel Eötvösünk