Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-07-08 / 27. szám

855 856 emelt segélyösszeget ismét 200 frtra szállitá le, s a fél segélyt is azon arányban A közgyűlést e határozatra nem csak azon indok ösztönözte, hogy tavaly óta a kamat-láb országgyülésileg leszállíttatván, ez által az egylet jövedelme kevesbedett, hanem főként az, mert pénzviszonyai még most korán sem oly megszilárdultak, hogy 300 frt magas segélyezést megbírjanak. A jövő érdekében volt kötelessége a jelen gazdálkodást kissé mérsékelni. Sajátságos természetű és legnagyobb érdeket keltő volt a harmadik tárgy, a mely már a tavalyi közgyűlésen is élénk vitát támasztott s elintézve még most sem lőn véglegeben, mert itt a beszavazást nem lehet eldöntésnek tekinteni. A dolog ez. A gyám-egylet alapszabályainak 3-dik cikke, mely a tagok kilétét határozza meg, így szól: „A gyám-egylet kötelezett tagjai: az egyházkerületi, minden felső és közép-tanodák megválasztott s az egyházkerület által megerősített, rendes tanárai; rendes tanárul tekintetvén az, kinek évi fizetése vidéken legalább 500 frt. Pesten legalább 1000 frt." Ez egészen világos és szabatos meghatározás. Azonban az 1876. évi junius hó 9-én Budapesten tartott képviseleti gyűlés, a következő határozatot hozta: „Megvitatandó tételül a közgyűlés elé tűzendő : rendes tanároknak tartassanak-e a mellék tantárgyak tanárai, vagy nem; s tagjai lehetnek-e a gyám-egyletnek ?« E kérdést az 1876. szept. 3 án Nagy-Kőrösön tartott közgyűlés igy döntötte el: „A mellék tantárgyak rendes tanárai a gyámegyletbe leendő belépésre nem köteleztetnek, azonban a közgyűlés által tagokul fölvétethetnek." E határozat tehát az alapszabályok definitióját szűkebbé tette, fő- és mellék-tantárgyak tanáraira osztatván fel a rendes tanárokat, a mely megkülönböztetésről az alapszabály — nézetünk szerint igen helyesen — semmit sem tud. E határozat egyszersmind az alapszabályok igen lényeges módosítása volt, a melyről az egyház-kerületi közgyűlés értesítendő lett volna, de a mely értesítés még eddig bizonyosan feledékenységből nem történt meg, s igy az a határozat kötelező törvénynek még eddig nem tekinthető. Ugyancsak a Nagy-Kőrösön imént említett közgyűlés a halasi iskolának rendes úton megválasztott, az egyházkerületi közgyűlés által megerősített, rendes fizetéssel díjazott, rendes rajztanárát, ki a gyám-egylet tagjai közé már tényleg be is lépett a járandóság fizesése által, szavazás útján, egy szavazatnyi többséggel, egyszerűen kizárta a gyám-egylet tagjai közül, s az általa eddig befizetett illetéket neki visszaadni határozta. Szemmel láthatólag világos, hogy a körősi közgyűlés ezen határozata teljesen jogtalan volt, a mint azt ott egyesek egyenesen ki is mondták, s a kérdés szavazásra bocsátása ellen tiltakoztak. Az említett rajztanárnál mindazon qualificatiók megvoltak, a melyeknél fogva az alapszabályok a gyámegyleti tagságot kötelezővé teszik az egyh. kerület tanáraira nézve, sőt az illető a járadék-fizetés által tényleg be is lépett a tagok közé. Igaz, hogy a választmány, mint mellék tantárgy tanárát csak a közgyűlés jóváhagyásának kikötése mellett vette be az illetőt a tagok közé, s illetőleg fogadta el tőle a járadék fizetését, azonban a választmánynak szerintünk nem volt joga arra a kikötésre, a midőn a tényleg érvényben levő alapszabályok semmit nem tudnak a fő- és mellék-tantárgyak tanárai közötti különbségről, s igy a választmány eljárásában anticipált egy olyan végzést, a mely csak később, a közgyűlésen emeltetett határozattá, de a mely az egyházkerületi közgyűlésen be nem jelentetvén, s igy meg nem erősíttetvén, mint emiitők még most sem vált kötelező törvénynyé, s valóban a halasi iskola képviselői, a Budapesten 1877. máj. 26-án tartott képviseleti gyűlésen, a nagy-kőrösi közgyűlésnek ama határozatát magukra nézve sérelmesnek jelentették ki, az ellen orvoslást kér tek. A képviseleti gyűlés nem tekinté magát illetékesnek az azon kérdésben való határozathozatalra, s utasitá a halasi képviselőt a legközelebbi közgyűlésre. Igy lett ez az ügy a mostani közgyűlésnek ismét tanácskozási tárgya, s a jelenvolt tagok nem győzhetvén meg egymást argumentumokkal, szavazás utján döntetett el a kérdés, úgy hogy az idei közgyűlés a viszonyokban semmi változást nem látván tavaly óta, fenntartja a tavalyi közgyűlés határozatát. Sőt felszólalás folytán kijelenté még azt is, hogy ezen ügyre nézve a gyámegylet kebelében nem nyújthat orvoslást. Ezen látszólag egy ügyben világosai két külön kérdés van összefoglalva. Az egyik az alapszabályok azon módosítása, melyet a körösi közgyűlés eszközölt, s a mely megerősítésre vár. Ezt a legközelebbi superintendentiális közgyűlésen be kell jelenteni megerősítés végett. Többen vannak a gyám-egylet tagjai közt, s azok közé tartozik e sorok irója is, kik a nevezett módosítást a gyám egyletre nézve erkölcsileg és anyagilag hátrányosnak tekintik, s az alapszabályokban kifejezést nyert régi szöveget jobbnak tartják. Azonban ők véleményükkel kisebbségben maradtak De ha a módosítás valóban megerősítést nyer, óhajtandó, hogy egész határozottan specificáltassék, hogy melyek azok az u. n. meJlék-tantárgyak, annyival inkább, mert ezeknek köre nem minden iskolában teljesen egy. Ez az egyik kérdés. A másik, ettől részben független, a halasi rajztanár ügye. Erre nézve e sorok irója ugy vélekedik, hogy azt semmiféle ítélőszék vagy törvény jogosan sem meg nem foszthatja azon jogtól, sem fel nem oldhatja azon köteleztetés alól, hogy a gyám-egylet tagja legyen, azon egy esetet kivéve, ha a superintendentialis tanintézeteket elhagyná. S végül két számadatot hadd jegyezzünk fel, csupán reflectálás okáért. Az alapszabályok minden három évre tűznek ki rendesül egy közgyűlést. Az első közgyűlés tartatott 1870-ben, a második 73-ban, a 3 ik 75-ben, 4-ik 76-ban, az 5-ik 77-ben. Lehet, hogy a jövő évre is kerül egy. A másik adat pedig az, hogy a mely 3 határozat megváltoztatása végett ez idei közgyűlés össze lőn híva, az mind a három a tavalyi közgyűlésen hozatott. Véletleu dolga is lehet az egész, de csendesen reflectálni rá nem fölösleges. h. z.