Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-07-01 / 26. szám

pedig voltak, de elpárologtak, ebből tanulja meg a mester, hogy ingatag alapon áll és nádszálhoz támaszkodott. Tanulja meg, hogy nem őszinte emberek veszik körül; hanem álbarátok, kik háta megett markukba nevetnek. Nekem pedig, ki a íenntebbi számokra hivatkozva, ezeket őszintén mondom ueki, vegye jó néven nyiltszivűségemet, s csatlakozzék hozzánk, kik ellenkező véleménye dacára is nagyobb tisztelői leszünk, ha ottan-ottan szemébe kimondjuk is nézeteinket, mint mostani álbarátai, kik őt felültették. Kozma J. úr igazgatásával, pedig nint az e.-ker. ugy e.-megyénk is meg van elégedve. Tudományos meggyőződéséhez semmi közünk, az az ő dolga. 7. Az alapítványi pénzek nyilvántartása s eshetőleg biztosítása végett egy bizottság választatott 8. Ellenőrnek az e.-megyei mindennemű pénzek biztosítása érdekében tett fáradhatlan, lelkiismeretes eljárásaiért elismerés szavaztatott ; költségei megszavaztattak. 9. Tanitói vizsgák szervezése, vezér- és tankönyvek kijelölése végett Lukács Ödön, Grörömbei Péter, lelkészek, Horváth István s Kocsis Grábor nagy-kállói, Varga Antal nyíregyházai tanitók kiküldettek. 10. A pénztárak álllása következő : a) a házi pénztár 7090 frt 2V2

kr. b) a papi özvegy árvapénztár 21,155 frt 50 J

/2

kr. c) a tanitói gyámpénztár 7288 frt 89 kr. d) lelkész-egyleti pénztárban készpénzben van 92 frt 15 kr. Hátrány e rovat alatt 209 frt 59 kr. Könyvek vásárlására fordíttatott 183 frt 71 kr. A d) alatti számadáshoz csak mint megjegyzést csatolom, hogy a papi egylet is tartott egy ez idő szerint csak amolyan futó gyűlést, melyen a pénztári számadások megvizsgáltattak; a könyvtári állományhoz számos tudományos könyveink mellé Petőfi, Arany és Tompa költeményei megrendeltetni határoztattak s egyéb apróbb helyi érdekű végzések hozattak. Eszmetársulásnál fogva egy dolog jutott még itt eszembe. A Celder úr azon dolgát értem, mely szerint papi egyletünket „szem nem látta, fül nem hallotta badarságokkal denunciálja. (Lásd. „Prot. E. és Isk. Lap" 1877. 23. 715. 1.) írja ugyanis Celder úr, mintha „a szabolcsi prot.-egylet gyűléséről" (a milyen nálunk nem létezik, hanem csak papi egylet) hallotta volna, hogy : „„letettük már az öreg Istent, meg a Krisztust, csak a szent lélek állja még, azzal is elbánunk."" No már kikérjük magunknak, hogy rólunk, akár egy tiszteletre méltó férfiú is, minő Celder úr efféléket világra bocsátgasson. Szabad lévén a szó és a sajtó, beszélni és kinyomatni, szélnek ereszteni mindenféle badarságot, sőt — gyalázatára az olvapo közönség megromlott Ízlésének — trágái-ságokat is lehet. De tisztesség, emberség s becsülettudó embernek meg kell fontolni, hogy a „szabad" mellett „illik"-é? S részemről azt tartom, egyenesen ki is mondom, hogy tisztelet, becsület, de olyan komoly és okos embertől, mint Celder úr, nem vártuk volna, hogy rólunk, egyletünkről olyan gorombaságokat mint fenntebb idéztem, szélnek ereszszen. Az ilyen irás : „az öreg Istent meg a Krisztust már letettük," tréfának ízetlenség, komoly beszédül rágalom. Hanem úgy kell lenni, hogy mégis valami tréfás ember szalasztott ki, lehet, hogy épen vitatkozás közben, elég meggondolatlanul az igaz, olyan szavakat a száján s a komoly ember Uram Isten! szépen felült neki, s szent képpel hirdeti^ hogy mi, szabolcsi papok, az Istent letettük stb. Mintha bizony mi szabolcsiak nem tudnánk, de illenék tudni, mielőtt valakiről valamit szélnek ereszteni akar, Celder úrnak is, hogy Isten nevét hiába felvenni, csúfra emlegetni senkihez, de paphoz egyáltalában nem illik. Nekünk szabolcsiaknak, kik ennyire denunciálva vagyunk, holott Isten és saját lelkismeretünk tudja legjoban, meg a kik itt közelben s közelről ismerjük egymást, mennyire Isten dicsőségének előmozdítására, egyházunk és szent vallásunk ügyének fejlesztése s virágoztatására vannak irányozva gondolataink, beszédink és tetteink, nekünk mondom nagyobb érdekünkben áll, hogy az általunk egész szívvel és lélekkel szolgált ügy érdekében az afféle triviális denunciatiók ellen komolyan, határozottan tiltakozzunk ; mert ha Celder úr okos ember létére ezt elhitte, távolabb még akad olyan jámbor, a ki azt is elhiszi, hogy mi itten „papi-egylet" firma alatt holmi social-demokratikus, Istenellenes eszméket fejtegegettink s egytol-egyig társadalmi forradalmárok, Isten nélkül való dib-dáb emberek s nem papok, hanem afféle munkakémlő, szószátyár népségek vagyunk. A mult évben pedig gyűlésünkből egy értekezés e lapban is közé volt téve; melyben ugyanis a vallás, egyház s lelkészekre vonatkozó dolgok tárgyaltattak, elég istenes lélekkel, kegyeletes érzelmekkel s komoly, higgadt hangon. Máskor, ha szives lesz Celder úr rólunk megemlékezni, ezt kevesebb jámborsággal, komolyabb megfontolással s őszintébb és keresztyéniesebb szeretettel, mindenek felett több jó akarattal tegye. GŐRÖMBEY PÉTER, e.-m. aljegyző, s az egyetemes papi-egyl. jegyzője. Tanitói értekezlet Ungban. Ha figyelemmel megtekintjük hazánk tanügyi állapotát, a legutóbbi időben örvendetes előhaladást láthatunk mindenütt. Bár a különféle gátló akadályok még ma is hátráltatják a tanítókat nemes működésökben ; de a nép mind a mellett is kezd a tanügynek barátja lenni s az iskolai dolgok iránt érdeklődni. A tanitói állás, mely sokak előtt annyira lenézett s megvetett volt, nagyobb elismerésben részesül, s a tanítókat is úgy kezdik tekinteni, mint a nemzet felvirágzásának hathatós tényezőit. A tanitói testület érzi a felelősséget, mely reá nehezedik, s igyekszik annak hiven megfelelni. E célból tartatnak az értekezletek, hol különösen a gyakorlati tani tásra fektetnek fősúlyt, és nagyon helyesen. Az ungi ref. egyházmegye tanitói is felfogván az értekezletek hasznos