Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-05-27 / 21. szám

BELFÖLD. Harkány-környéki ref. lelkészi értekezlet. Egyháziatlanság és üres templomok, corruptio, de­pravatio, s országos deficit, György Endrék valláson fölül emelkedettsége s internationalismus, social democratia hova viszitek ez Európát, hová ezt a szegény magyar országot ? Adjátok meg a császárnak a mi a császáré, de az Isten­nek is a mi Istené. Minden országnak támasza, talp­köve . . . Szegény lenézett falusi papok, a kiknek nincs egyéb érdemetek minthogy a nemzeti nyelvet néhány bocskoros nemessel az utódok számára megőriztétek, mit akartok ti most ? A nemzeti nyelv immár megerősödött, a tudo­mány szép fejlődésnek indult. Hallgassatok el Pest és Debrecen egy i betű feletti versengéstekkel! Döntsétek le a templomokat, és én harmadnap múlva . . . épitek helyettük kaszárnyákat, melyekben a nazarénusok fegy­vert tisztogatnak, állitok gyárakat, hol a tisztátalan pet­róleum megtisztittathassék, hogy Párís palotái annak láng­jában megfürödhessenek. Oh, mit beszélsz te szegény kis próféta ! Hát mit irtál cikked homlokára? Azt hiszed-e együgyüségedben, hogy a sok népek között ítéletet teszen az Isteu, és sok nemzetségeket megfedd nagy messze földig, és az ő fegyve­reikből kapákat csinálnak és az ő dárdáikból sarlókat, és egyik nép a másik ellen feyvert nem viszen, és többé hadako zást nem tanulnak?" Hát azt hiszed talán, hogy Isten intézi a világ történelmet, nem pedig a mindenható cárok, kiknek egy szavára ágyuk dörögnek, országok rendül­nek ? Öltözzünk fel a hit pajzsába, az igazság mellvasába ! S minthogy „viribus unitis" többet lehet elérni, jertek ti szegény falusi fpapok, alakítsunk lelkészi értekezleteket! Tisztelet neked Pest, tisztelet neked modern theologia ! Nem egy i betű felett versengesz te, hanem a vallás-er­kölcsi élet megújhodásán munkálkodol. Örültök-e ti ve­zérférfiak, a lelkészi értekezleteknek? Nem saját törek­véstek van-e azokban cs azok által sikerrel koronázva ? De hát Galileából, vagy akarom mondani, Baranyá­ból származhatik-e valami jó? Erre a kérdésre akarok én most megfelelni. De ha gyakorlatlan tollammal a nagy közönség igényeit ki nem elégíthetném, vagy a mi még rosszabb volna — az értekezletnek hű képét nem adhat­nám : bocsáss meg óh t. közönség és bocsássatok meg kü­liinösen t. tagtársak a szegény Mikeásnak, és olvassátok el a mit leírok. Az értekezlet 1875. jun. 29-én a fent kitett cim alatt alakult meg. Legtöbb érdemet szerzett az alakításban Kossá Károly nagyfalui lelkész úr, érezte ő; de éreztük többen is, hogy a valláserkölcsi élet hanyatlását igazság­talanság volna csupán a világi elemnek felróni. Valljuk be, hogy valamit tettünk bár, de nem eleget. Munkál­kodnunk kell tovább, mig nappal vagyon Ez a szellem teremtette meg lelkészi értekezletünket. Az alakuló gyűlésen mindenek előtt a már többek által előlegesen készített alapszabály-javaslat vétetett tárgyalás alá, mely némi módosításokkal el fogadtatott. Főbb pontjai ezek : Az értekezlet 3 évi időtartamra alakult meg, mely idő előtt a belépett s az alapszabályoknak alávetett tagok magokat kötelezettségeik alól fel nem oldhatják. Célja az értekezletnek a testületi szellem éb­resztése és ápolása, az erkölcsi tekintély megóvása és emelése, szellemi előhaladás. E célból félévenkint gyű­lések s azokon a vallás erkölcsi élet körébe vágó vitat­kozások s tudományos értekezések tartatnak, pénztár és könyvtár alakittatik. Az értekezlet ügyeinek vezetésére egy elnök és jegyző, ki a pénz- s könyvtárt is kezelje — választatik. Megválasztattak még ezen gyűlésben el­nökül Kossá Károly nagy falui, jegyző-7 könyv-és pénztár­nokul Fábián Mihály harkányi lelkész urak. A tagok évenkint 4 forintot fizetnek. Van az értekezleteknek 6 tagja. Eddig 5 értekezleti gyűlésünk volt, melyeken 3 írásbeli értekezés — nem sok — tartatott. Az elsőt „A lelkész a szószéken és azon kivül" cim alatt Kossá Ká­roly elnök tartotta, mely közhelyesléssel találkozott. Saj­nálom, hogy azon gyűlésen jelen nem lévén, többet róla nem irhatok. Felolvasott még Szabó József egy szöveg alapján irt s folytatólag egymást kiegészitő két húsvéti praedicatiót s Kovács Bálint „Gondolatok a visitatio fe­lett" cimű munkálatot. Az egyházak s egyházmegye jobb administratiója, s az ünnepek megszentelése érdekében elhatározó lépések tétettek. De legnagyobb örömmel emlékezem itt meg az érte­kezlet könyvtáráról, mely a folyó iratokkal együtt eddig 67 kötetből áll. Előlizetettt az értekezlet a Budapesti szemlére, Magvetőre, a m. t. Academia könyvkiadó vál­lalatának történelmi sorozatára. Meghozatta Toldy magyar költészet kézi könyvét, Mihálka földisméjét, Jósika ma­gyarok őstörténelmét, Szabó Károly magyar vezérek ko­rát, Channing műveinek 5 kötetét. Ujabban ki vannak tűzve meghozatalra Horváth Mihály „Magyarország tör­ténelme" ujabb nagy kiadás Schweizer Pastoral Theologie-ja könyve. Végül Fábián M. úr ajándékából birja az értekez­let Zichy Antalnak a Kisfaludy társaság egyik ülésében „A szónoklatról" tartott nagy becsű felolvasását. Ezen könyvek a tagok közt köröztetnek s itt jól esik kiemel­nem miszerint Fábián könyvtárnok úr a könyvek köröz­tetésében, azoknak az elrongyolástól való megőrzéseben a legnagyobb buzgalmat tanúsította. Munkálkodnunk kell, mig nappal vagyon, mert eljő az éjszaka, a midőn senki sem munkálkodhatik. íme hordogatjuk mi is a homok szemeket az anyaszentegyház épületéhez; óhajtásunk az, hogy azon a pokol kapúi dia -dalmat ne vehessenek. Talán csekély az, a mit mi te­szünk, de nektek György Endrék meg kellene gondolni, hogy mennyi nehézség s mennyi akadály gördül utunkba,

Next

/
Oldalképek
Tartalom