Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-01-14 / 2. szám

a ráesendő sorban azon napon ki nem áll: felhatalmaz- ' tátik az elöljáróság, hogy helyette, akár szekeres, akár gyalog napszámos legyen, az ő költségére mást állítson, ki is tartozik a napszám árát kifizetni azonnal ; ha pedig valaki a legjobb szándék mellett sem teheti kötelességét: tartozik bejelenteni az elöljáróknak hogy mi okon maradt el • meghatároztatok az is, hogy. a szekeres és gyalog napszámok pontosan jegyeztessenek, s a napszámosak 24 órával elébb rendeltessenek meg. Azonban nem volt szükség az egyháztagokat kötelességeikre buzdító határozatokra. A templom-cpités nagy munkája példás rendben vitetett véghez. Egy ember a mint a dobot még virradat előtt megütötte a falu végén : azonnal mint szorgalmas hangyák seregeitek a munkások a templomhoz, és késő estvéig vidáman dolgoztak. — Senkit büntetni nem kellett. — Még nagy aratásban sem szünetelt a munka; mert a sorosok odahagyták aratásukat is, hogy az Ur háza felépüljön. A buzgó lelkész mellett, ki maga is dol- j gozott, különösen méltó, hogy az utókor is megemlékezzék Hajpál Péter községi biróról, kinek ernyedetlen szorgalma, kitartása adott léteit s fényt az Ur házának. Tényleg megkezdetett a templom épités az 1872-év febr. elején a régi templom elbontásával, s az uj templom az 1872-év okt. végéig elkészült, került összesen 14,000 forintba, mely összeget a 727 lélekből álló kis de buzgó gyülekezet 700 frt hiján teljesen letisztázott s már új javításokhoz készül. Az egyháztagok mondhatlan örömére felszenteltetett az 1872-év okt: 31-én, mely alkalommal n. t. Nagy János esperes n.-sallói lelkész úr mondott megható alkalmi beszédet, egy kisdedet megkeresztelt t. Yarannay Lajos ujbarsi lelkész, úrvacsoráját osztott t. Molnár Sámuel v.-ládányi lelkész e. m. főjegyző, mellette segédkezett t. Kulifay László k.-kálnai lelkész úr. Mint vallásukhoz, ép oly hő buzgalommal, szeretettel ragaszkodnak nemzeti nyelvükhöz is. A mindenünnen erdős hegyekkel koszorúzott teknő alakú mély völgyben fekvő helységben, melyet az aranyos-maróthi országút szel ketté, tisztán magyar ajkú ref. lakosok vannak. Ámbár körös-körül tótajkú lakosok a szomszédok: ezen egyházban nem találtatik csak egy is, ki a tót nyelvet beszélné, pedig jókora távolban fekszik a magyar falvaktól. Ezen szép népjellem következménye már az, hogy bár az 1734. évben a durva erőszak kioltotta közöttük az ev. világoló szövétnekét, elnémította hirdetőit: ők azért mind vallásukat, mind nyelvöket megőrizték. A mohi egyház levéltárában levő eredeti okmányok alapján irtam 1876. dec. 12-én. MOLNÁR SÁMUEL, ref. lelkész. di Külföldi egyház és iskola. A vasárnap megünnepelésének kérdése hova tovább jobban foglalkoztatja külföldi testvéreinket is és kivált a németországiakat, hol nagyon is eláradt az ünnepnapok megrontásában nyilvánuló impietas. A közelebb tartóit badeni egyetemes zsinat erre nézve a következő határozatot hozta : Az egyetemes zsinat, mely a vasárnap megölésének a kérdését is tanácskozása tárgyává tette, azon meggyőződésben van, hogy a nép vallási erkölcsi, és gazdászati jólléte hathatósan parancsolja, miszerint a vasárnap ünnepies jelleme fenntartassék és mind a vasárnapi munka, mind a mérték feletti mulatási vágy korlátoztassék. Kinyilvánítja egyszersmind a zsinat, hogy teljesen helyesli azon törekvéseket, melyek az ujabb időkben Svájcban és Németországban megindultak oly célból, hogy a vasutakon a teher-szállítmány ünnep és vasárnapokon csak a legszükségesebbekre szoritassék, és hogy a vasúti személyzetnek biztositassék legalább a vasár- s ünnepnapoknak egy harmadrésze, mint a nyugalom napjai. Egy másik főtárgy, mely a németországi protestánsokat mostanában sokat foglalkoztatja: a templomi énekes könyv Ügye. Maga a kor haladása a vallásos nézetek változása s a nyelv folytonos fejlődése szükségessé teszik, — mint önnön példánkból is tudjuk — a közhasználatú könyvek időnkinti javítását, átdolgozását. De Németországon ezen kívül még egy más baj is van. Miuden egykori kisebb nagyobb protestáns állama Németországnak külön tartományegyházat képezett, mely a maga vallási s egyházi ügyeit egészen önnállólag, a többi tartományegyházaktól függetlenül rendezte. Következőleg a külömböző tartomány egyházak vagy legalább a tekintélyesebbek, külömböző énekes könyveket használtak és használnak. Igen de a legutóbbi időkben nagyon is fel van fokozva a német egység gondolata, s az azután való törekvés, és ma már egy része a német patriótáknak nem elégszik meg azzal, hogy egy császár jogara alá tartozik az egész német birodalom, de sok egyéb módon is igyekeznek az egyesülés eszméjét valósítani. Igy az énekeskönyv javítását is óhajtják több tartomány-egyházban felhasználni az együvé tartozás kötelékének szorosabbá fűzésére. A badeni egyetemes zsinat erre nézve közelebb a következő határozatot hozta. Kívánatos 1) hogy a főegyháztanács a legközelebbi zsinatra egy uj badeni énekes könyvet készitsen ; továbbá 2) hogy ebbe felvétessék mintegy 150 oly classikus ének, mely minden német tartományegyház énekes könyvében meg van, és 3) hogy az evangelikus főegyháztanácsnak ajánltassék, miszerint a nemzeti egység gondolatát igyekezzék egy egyetemes német énekeskönyv készítése és behozása által is előmoz-