Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-04-15 / 15. szám

A papi értekezletek, sőt e.-megyei gyűlések is tanácskozásuk tárgyává tehetnék ez ügyet s addig is, míg a monográfiák megirásáig érne az ügy, azok, kik az esperességi levéltárakhoz hozzáférhetnek, megismertethetnék az egyháztörténelemre vonatkozó nevezetesebb okmányokat vagy naplókat. A szerkesztő úr, ugy hiszem, örömmel adna az ily közleményeknek tért.*) SZENTKÚTY KÁROLY. Dunántúli ref. superintendens néhai Tóth Ferencnek a philosophiai, jelesen a hegeli rendszerről nyilvánított véleménye. Tekintetes Coadjutor Curator Ur Kedves Barátom Uram !**) Közelebb irt becses levelében előadván Barátom Uram a veszprémi Tractusnak folyó évi május 11-kén tartott gyűlésén jelen volt némely uraknak abbeli állításokat „hogy a pápai eollegiumban, a Hegel philosophiája tanításával, a gyenge tanulók szive mételylyel töltetik el, obseuransokká, babonásokká tetetnek stb., é s a Tekintetes Ur, az általa hallott beszédek nyomán, hivatalosan adja ezeket tudtomra, és pedig azért, hogy vigyázzak, nehogy nálunk m y s t i c a philosophia t a n i 11 a s s é k." Én is tehát superintendensi hivatalomnál fogva kérem meg ezennel a Tekintetes Coadjutor Curator Urat, hogy azon meg nem nevezetett urakat, kik a fölebbi vádat emelik a Pápán taníttatott philosophiára nézve, méltóztassék hivatalból, és azon nekem jelentett panasz utáni requisitiómra felszólítani, hogy tegyék fel azon vádakat írásban, és a philosophiae professor kéziratából bizonyítsák azt be, hogy minden úgy van, a mint általok mondatott, mely irást a tisztelt uraktól átvévén, méltóztassék hozzám küldeni, különben a dolgon nem javíthatok, mit nagyon sajnálnék. Én ugy tartom, hogy a vádemelő urak sem leczkéjét, sem examenét a professor urnák nem hallották, de tán kéziratát nem is tanulmányozhatták C^-ak egy semesterben tanítván még a professor ur nálunk, tanította abban a speculativa philosophiát. Tudjuk abban "-Kant azt mutogatta meg, hogy a speculativ okosságból az Isten létét nem lehet megmutatni, Hegel ellenben megmutatja, *) A mennyire terünk engedte, eddigelé is készséggel közöltünk minden oly okmányt vagy ismertetést, melyekkel hazai egyházi történelmünknek, irodalmunknak véltünk jó szolgálatot tehetni; ezentúlra is e célra örömmel ajánljuk fel lapunk hasábjait. S z e r k. *) íratott e levél Kazai Gábor úrhoz a veszprémi tractus coadjutor cnrátovához, ki 1833-ban a philosophica cathedrára 10,000 frtot alapított. L. J. hogy a speculativa philosophiából is igazolható az Isten léte, ha ez igy van, métely nem lehet, sőt nagy érdeme ez ezen philosophiának. Most meg a Jus naturae et gentium, majd a religionis philosophia, és a Morál következnek : ezekről még a professor úr nem szólván, hogy esik meg hát arról az Ítélettétel, a mit még Pápán nem is hallottak ? De talán azt is bátran mondhatom, hogy az ott beszélt urak közül egyik sem tanulmányozta még eddig a Hegel philosophiáját úgy, hogy azt ex fundamento érthetné, annyival kevésbbé, hogy annak 15 kötetből álló philosophiája csak tavaly jelent meg, a mit nem szerezhet meg minden ember, s ily rövid idő alatt végig sem tanulmányozhatta még senki úgy, hogy a felett bíróilag ítélhessen, kivált midőn ezen vádlók azt mondják hogy érthetlen az. Nem érthetlennek kiáltotta-e egész világ a Kant philosophiáját,s magyarország különösen boldogult, T. Márton úr philosophiáját, mint Kant philosophiáját ? s ma tiszta világosságnak tartja azt Magyarországon minden, még a ki nem érti is. A németországi Recensiókat ha olvassa az ember: Kantot atheusnak, Pantheistának, a keresztyén vallás összetörőjének, a legsötétebb mystikusnak, a biblia szavainak, a theologia mesterszavainak képtelen elcsavarójának tarthatni, igy értvén hazánkban mind a nagy philosophus Rozgonyi, mind Budai, mind a Morál recensensei, kikelve könyvekben is ellene; — és ma már sem nem Atheus, se nem Pantheista ez, s az ő princípiumai szerint irt predikácziók is többé nem Kántomániak, hanem valódi keresztyéniek. Cartes könyveit megégették, Wolfot mint Atheust professori hivatalától megfosztották, Kántot csaknem megfeszítették, s utóbb mind igazi philosophusoknak ismertettek el, valamint ezt boldogult Márton Urnák is a magyar tudósok egy része már megadta, a miért köszönet nekik. Igy lőn igazolva a mondás : livor post fata quie s c i t. S ki merné azt állítani, hogy Kantnál örökre meg kell állani, az ő állításainál tovább menni az emberi észszel nem szabad, és nem lehet! isteni kijelentésnek bélyegezvén az ő tudományát, ez már aztán valódi zsarnokság volna a lelkeken ! Hiszen már Krug sem egészen Kánt, s most előáll Hegel, s megmutatja, hogy Kánt ugyan eszköz volt a gondviselés kezében a philysophiai fejlődésekre nézve, azonban megmondja azt is, hogy ő sem találhatott fel mindent, s van még valami fenhagyva az ő utánna élőknek is, hozzá is fog mindannak javitásához, mit ő javítandónak vélt, s ime őt is Atheusnak, Pantheistának stb. kiáltják sokan, s ráadásul még érthetlennek is Boldogult Márton Urnák írásban s nyomtatásban levő philosophiájának hányan írták mottóul címlapjára; „Si non vis intelligi, non debes legi", és most azt minden érti, de már Hegelt érthetetlennek i mondja, pedig ennek oka nem csak Hegelben lehet, hanem másban is ! Miért értik meg hát őt Göt"ingában Wend, Marburgban Mathias, Lipcsében Weise, Henriks Halléban, Rosenkranz Königsbergben, és más akadémiai