Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-04-15 / 15. szám

hold Q öl 1) Fegyverneken. . . . 2639 — 1210 2) Tisza-Roff-Gyendán. . 2732 - 830 3) Nagy-Kürűn. . . . 2228 — 460 4) Köteleken. .... 2814 — 910 Öszvesen: 10405 — 210 mely területnek 1 6 /5 0 -ed része, vagyis 3330 hold tisztán az alapitványé ; továbbá : hold f] öl 5) A szentiványi pusztán. 1983 — 320 6) Dévaványán . . . . 8497 — 336 Öszvesen: 10470 — 656 melynek l 6 /4 0 -ed része, vagyis 4188 hold hasonlókép az alapitvány-é E szerint a „Baldácsy alapítvány" kétség alatt nem álló illetéke fekvő birtokban 7518 catast. hold, jobbára első minőségű föld. Ehez járul jelentékeny gazdasági fel­szerelés, épületek, királyi kisebb haszonvételek stb., me­lyeket 1876. nov. 15—21 napjain, — mint emliténk — az illetékes karcagi kir. törvszéknek egy kiküldött bírája, a egyházkerületek birtokába tényleg átadott; u. m. (csak néhány főbb tételt említve) Fegyverneken 2 urasági lak, Tisza-Roff-Gyendán a kis kastély; számos tiszti lak; dohánypajták; dohánymiveléshez való szárító ké­szülékek ; az öszves jószágokban 7000 darab birka, 200 sertés, sat. sat. Patak-e vagy Miskolc? Az ige megjelent; de nem testben. Mert testté lé­tesítése nehezebb mint a hang. Ez törhetlen akaratra, te­remtő erőre, mindenható erszényre utalja az indítvá­nyozást. Itt a példa: Ez előtt 37 évvel megpendítetett a dunántúli egy­házkerület pápai fő iskolájának más helyre leendő át tétele, olyan vidékre, hol azt több és népesebb, anyagi­lag telietősb egyházak környezendenék, mint Pápán. Okot szolgáltatott e mozgalomra az, hogy az igen szűk udvarra, keskeny ucába szorult főiskolának Pápán is tágasabb térre s uj építkezésre volt szüksége. Két ve­télytárs, a révkomáromi, akkor hét, most 5000 lelket számító reform, egyház, és Székesfejérvár, nem az ott kevéssel elébb alakult kisded gyülekozet, hanem maga az ősváros vívott nagyszerű ajánlataival a pápai 1000 lélekből álló egyház ellenében. De ez sem maradt hátra ajánlataival. A révkomáromi egyház, a Szombat utcán, a derék reform, templommal szemben fekvő 1200 öl területű szép szabad telek (salva gvardia) közepén, minden olda­lon szabadba nyíló ablakokkal, s oly tömör falakkal épült iskoláját, hogy azt még az a földrengés sem birta megsérteni, mely a katholikusok kettős tornyát, s ha jól emlékszem, 1833-ban a sz. András templomnak roppant boltozatát, egészen leszakasztván, annak benső gyönyörű bútorzatát porrá törte; mely iskola 18^ öl h. 91 /., öl sz.-ben, közép folyósokkal egy emeletre készült ugyan, de oly szikla falakkal, hogy még két emeletet bizton rá lehetne rakni; hozzá 10,000 kemény téglát beszállitva ; épitkezésre 30,000 frtot; az alapítványokkal s ösztöndijak tőkéivel együtt 194,300 frton fölül ütő öszszegig, a dunántúli ref, e.-kerület szabad rendelkezésére örökösen által bocsátandotta. Székesfejérvár szabad kir. városa pedig, azon eset­ben, ha a főiskola odatétetnék által, egy nagy puszta tért, az építkezéshez 10,000 pfrtot három ezüst huzasá­val s több jótévők 20,000 frtot írtak alá. A mint ezt a révkomáromi egyházi tanácsból, jegyzője Beöthy Zsig­mond úr által hozzám megküldött, nyomtatásban levő hiteles okmányok igazolják. Itt a példa. Buzgó indítványozók ! jóakaratú Mis­kolciak ! kövessétek. Azonban, ily nagyszerű készületekre s ajánlatokra is, mi lett a végeredmény ? Az, hogy a gazda, t. i. az egyházkerület, ki nélkül számoltak egyelőre azok is, kik a jogakadémiát Miskolcra kívánják át helyezni, az őszes kebelebeli egyházak döntő szavazattöbségével, a főiskolát, az egyházkerületnek jó akaratban a dúsabbakkal ver­senyző anyagilag szegényebb vidékén, apró egyházak közt, de a vallási üldöztetés korából a történet múzsája által megszentelt helyen Pápán*) marasztotta. Hogy a pataki iskola, hajdan fejedelmi most kisded városban van, kár! de nem nagy. Mert hiszen szünidőn alkalmat vehet az ifjú, a gőzerő segélyével Patakról na­gyobb városokba, sőt külországokra is, ismerete gyara­pítása végett kitekinteni. Patak 50 évvel elébb sokkal falusiasabb volt mint most. Utcáin nagy kövek voltak lépésenkint lehányva ; azokon ugrálva kellett haladnunk, ha fél lábszárig érő sárban nem akartunk gázolni, mégis az ország minden sarkából gyűltek oda jogászok, német, tót, szerb, horváth ajkú ifjakból is, évenkint harmincnál többen. Kövy tan­terme, a hittan hallgatókon kivül, kik szintúgy kötelez­tettek jogot, mint a jogászok hittant hallgatni, többet számlált 80 jogásznál. Pedig akkor is volt jogi tanszék Pozsonyban, Győrben, Pesten, Kassán, Debrecenben s más nagy városokban Szerintem, nem is a helyiség an­nak oka, hogy a jogászok száma Patakon megfogyott. Hanem az idő, melyben élünk, mely ma már igen sokféle utat nyitott az életpályára készülő ifjak előtt. Minek kö­vetkeztében a hittan hallgatók száma is meg fogyott. Pápán, Patakon, Debrecenben egyaránt. Ha a pataki jogakadémia, koronkint adand egy pár Vayt, Lónyayt, Kossuthot, Palócyt, Kölcseyt, Bónist, Szath­máryt, Vadnayt, Szemerét, Ragályit s több ilyen jeleseket, kiket részint volt, részint van szerencséje egy ilyen ma­gamféle 72 éves embernek személyesen is ismerni, min­*) Több mint 600 mesterember űzetett ki Pápából, három tem­ploma három iskolája, miket az elvettek helyett újra ineg újra épített, vétetett el; mostani nemes curiális udvarokban, mélyen bent épült temploma már negyedik. E. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom