Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-04-15 / 15. szám

Huszadik évfolyam. 15. SZ. Budapest, 1877. április 15. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és KIADÓ-HIVATAL: VIII. ker. Mária-utca 10. sz. I. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 ltr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Teljem számií példányokkal mindég- szolgálhatunk. Azon t. előfizetők, kiknek előíizetésök a mult hó végével lejárt, annak megújítására felkéretnek. Az egyházközségek anyanyelvének használatához. A protestantismus keletkezését és kiterjedését kiváltképen azon körülmény segítette elő, hogy a reformátorok minden alkalmat felhasználtak, hogy a néphez ennek anyanyelvén beszéljenek. Luther legtöbb iratait, melyekkel a hitjavitás ügyében a németekhez fordult, német nyelven szerkesztette. Ezen nyelven jelent meg p. o. 95 tétele, mint a reformátió programiuja 1517. évi okt. 31-én, a hierarchia és pápa ellen szóló ily cimü irata „An Kaiserliche Majestat und den christlichen Adel deutscher Nation, von des christlichen Standes JBesserung" 1520. évi jan. 23-án és az „Antikristus bullája ellen" cimü röpirata ugyan ez évi nov. 17-én. E közlemények gyújtó hatása, s annyira gyors terjedése, hogy rendesen már az első évnegyedben négy ezer példányban keltek el, csak a népnyelv használata által vált lehetségessé. Ezt jól tudták a reformátorok, azért minden erejök megfeszítésével oda törekedtek, hogy a bibliát fordítsák, az istenitiszteletnél az anyanyelvet vegyék használatba és minden felszólalásukkal a népnyelvén, a tömegeket belevonják a vallás és egyház érdekébe, mert a mi a népnek szent ós magasztos, azt anyanyelvén szereti hallani és maga is azon szereti kifejezni a költő szava szerint: Ueberall weht Gottes Hauch, Heilig ist wohl mancher Brauch ; Aber soll ich beten, danken, Geb ich meine Liebe Kund, Meine seligsten Gedanken Sprech ich wie der Mutter Mund. Innen magyarázható ki, hogy a reformátió Magyarországnak leginkább azon városaiban kezdett legelőször terjedni, melyekben a Németországból kikerülő hitjavitási iratok tartalmát értették és helyeselték. A fiatal prot. egyházban pedig4

* szintén a latin, tehát idegen nyelv helyébe a nép anyanyelvét fogadták el. A rózsahegyi zsinaton 1707-dik évben még az utolsó, addig szokásos latin ének is kiszoritatott, ós helyébe a község anyanyelvén szerkesztett fogadtatott el. És a nyelv ügyével igy voltak nem csak az isteni tiszteletnél, de a közigazgatási ügyek körül is. Itt, mint ott a néphez anyanyelvén törekedtek szólani, mi soknyelvű országunkban, 5 millió magyar és 10 millió más beszédű nép*) között, egy kis nehézséggel jár ugyan, de a vallás és egyház érdekében üdvösnek bizonyult be. A prot. község Magyarországon anyanyelvén hallja a sz. beszédet, ezen énekel, imádkozik, ós a többi egyházi teendőket is e nyelven ^vógzi ós végezteti. De a közigazgatás utján is a hivatalos felszólalások, jegyzőkönyvek és körözvények, melyeket az egyházi gyűlések ós hatóságok a községeknek megkiildöttek, rendesen az utóbbiak nyelvén voltak szerkesztve, mert csak ily módon érhették el céljukat, t. i. olvastattak és az egyházunk ügyei iránti érdekeltséget ébresztették. A törvény, ezen az egyházra nézve oly üdvös eljárást nem ellenzi. Az 1868 évi XLIV t. c. a *) Tulajdonkép hazánkban hetedfél millió a magyar s ugyanannyi a más nemzetiségű. Szórk. 29