Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-04-08 / 14. szám

alkonya is! Fogadjátok forró kézszorításomat , e forró kézszorításban igaz tiszteletemet; fogadjátok kö­szönetemet azon szép oktatásért, melyet a ti pél­dás éltetek nekünk mindnyájunknak nyújt. Az is­tennek békessége legyen veletek és velünk mindnyá­junkkal ! SÁNTHA KÁROLY. KÜLFÖLDI EGYHÁZ ÉS ISKOLA. A németországi protestáns egyházat nagy veszteség érte. Holtzmann Gyula, ki a bádeni protestáns egyház kor­mányrúdjánál, fejedelme oldala mellett 16 évet töltött, február 22-én 72 éves korában Karlsruhéban meghalt. O egyike volt azon ritka theologusoknak és egyház­kormányzóknak, ki, dacára a nagy hévvel folyó hittani s egyházalkotmányi harcoknak, életében köztiszteletben s szeretetben állott, halálával pedig mindegyik theologusi táborban közfájdalmat okozott. Úgy, hogy a koporsója felett szónokló lelkész méltó joggal elmondhatta, hogy azon lelkészek között, kiket a boldogult 16 éven át kormányzott, nem volt egy ellensége sem. Mely köztiszteletet koránt­sem azzal érdemelte ki, mint ha talán mindenkinek ked­vében járni, mindenkinek igazat adni akart volna ; hanem mivel ő hiven s következetesen haladt az általa leghe­lyesebbnek tartott ösvényen, a nélkül, hogy kétségbe vonta volna, hogy más útak is célhoz vezethetnek. 0 buzgó híve maradt mindvégig az ó tübingai iskolában Bengeltől és Staudeltől elsajátított észszerű supranatura­lismusnak ; de kegyes s mélyen vallásos lelke irtódzott volna a más iskolák követőire a kárhoztatás kövét, avagy a gyűlölet nyilait hajítani. Tanulmányai bevégezte s négy évi segédlelkészke­dése után karlsruhei tanár lett, és 1826-tól 1847-ig a mily lelkiismeretesen, ép oly sikerrel működött itt mint a mennyiségtan s nyelvek tanára, és mint vallástanár. Ekkor Heidelbergbe ment az ottani egyik lelkészi állo­más elfoglalására, hol tizennégy, előbb viharos, majd a reactionarius kísérletek miatt ádáz év alatt, gyülekezete bizalmát teljes mértékben kiérdemelte. Mely idő alatt egyszersmind a theologiai seminariumban a gyakorlati theologiából előadásokat is tartott. Midőn 1860-ban a Báhr-féle agenda miatt a harc kitört, mely ezután 17 év hosszant dúlta az egyházat, Holtzmann az ezen agenda lutheránus iránya ellenében szigorúan ragaszkodott kál­vinistás álláspontjához, de a nélkül, hogy a pártküzdel­mekbe mélyebben belevegyült volna. Igy történt, hogy Ullmann visszalépése után Ő volt az egész tartomány előkelőbb lelkészei között az egyet­len, a kit a tartomány egyházkormányzójául ki lehetett nevezni, ha csak azt nem akarták, hogy eleve már vagy egyik vagy másik párt ellenséges állást foglaljon el a főegyháztanácscsal szemben. Valóban szerencsés választás volt. A nehéz körülmények között közelismerést érdem -lőleg vezette hivatalát. IRODALOM. *Arab nyelvtan. Irta Dr. Hatala Péter, a budapesti kir. magy. t. egyetemen a sémi nyelvek ny. r. tanára. Bp., 77. 8-r. VIII+150 1. — Párhuzan a magyar és mon­gol nyelv terén. Irta Szentkatolnai Bálint Gábor. Bp., 77. keskeny 8-r. XXX + 62 1.— Legújabb időben egész Európa külpolitikai viszonyai akként alakultak, hogy a közfigyelem kelet felé fordult; s mivel napjainkban a tudomány sok tekintetben karöltve jár az élettel, a keleti nyelvek mind szélesebb körű tanulmányozás és érdeklődés tárgyává lettek. Ideje is, hogy kivált mi, tőszomszédai keletnek, fölismerjük hivatásunkat, hogy jelszóvá legyen nálunk : Keletre magyar ! Nagy feladatunk megoldására azonban mindenek előtt nyelvismeret szükséges, mely esz­köz elsajátításának könnyítésére adták ki fönncimzett szerzők, jelen munkáikat. Hatala műve olvasmányokkal és szótárral van eliátva, s tekintettel van a főbb sémi nyel tágakra és az élő nyelvi e. Bálint tanulmánya létre­jöttére alkalmat adott Hunfáivy Pál Magyarország Eth­nografiája cimű munkája, mely, Bálint szerint, hazai nyelvünket és őstörténelmünket illető részében egyoldalulag van irva. Enuek tételeit cáfolja a szerző, leginkább az által, hogy a magyar és mongol nyelvek közötti ro­konságot, összehasonlítások által bizonyítgatja. * GarzÓ Gyula úr, a gyomai ref. egyház egyik rendes lelkésze, folyó év októberében megjelenendő „Egyház­szertartási szent beszédek" című munkájára megrendelési felhivást küldött be hozzánk. Ismert nevű egyházi írónk, tájékoztatás és egyszersmind megnyugta­tásúl is, mindazoknak, akik már előre is ismerni óhajtják az iró szellemét, és az ii'ányt, mit műve képvisel, kijelenti, hogy theologiai álláspontjára nézve, a positiv keresztyén­ségnek rendületlen híve; de, nem a szellemgyilkoló betű, hanem Urunk azon, mélyen a jövőbe vágó nyilatko­zata értelmében, mely János evangyélioma 16. r. 12. és 13. verseiben foglaltatik. Midőn tehát hiszi és vallja, hogy a lelkész a szentesitett hitvallás korlátai között tartozik szólni a gyülekezetben : belátja egyszersmind, hogy a következendőkre is kell gondolnunk, meri; protestáns egy­házunk mivoltja, jelen állása, a valósítandó eszménytől még nagyon távol áll. Sok teendőnk van a cultus körül is, mert a reformátio az egyházból, a sok szemét el, sok gyöngyöt is kisepert. Épen ezért korunk kettős feladata: a mult hibáit helyreütni, és elvégezni saját munkáját is, miután el nem némítható örök követelmény, hogy amint halad a világtudat mindenoldalú kifejlődése, a vallásnak is oly mérvben kell szétárasztani az életre, égi erejének gazdagságát. Az ily szellemben irt mű tartalmát keresz­telési? confirmálási, urvacsorai és esketési beszédek képe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom