Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-04-08 / 14. szám

inkább irányuk-, s azon idők szellemének és történeteinek alaposabb megértése végett olvastatja, a mik a tanár részéről mindenkor előbb gondosan kiszemeltetnek, s kellő magyarázat által az olvasás alatt világosíttatnak. VH-ik Osztály. I. A célt lásd a Ill-dik osztályban. II. Tananyag az első iskolai félévben, hetenként 2 óra. Egyháztörténet a reformatiótól az ujabb időkig, Pálfy nyomán. Második iskolai félévben. A reformatio története hazánkban, Pálfy nyomán. III. Módszer. Jóllehet az egyháztörténetnek úgy is mint tannak, úgy is mint vallásnak előadási módját eléggé bőven jeleztük, tekintve azonban e tárgy fontosságát prot. szempontból, s nem tévesztve szem elől azt, hogy ezen osztályban már érettebb s így önállólag is itélni képes ifjakkal van dolgunk, nem tartjuk feleslegesnek az ez osztályban követendő módszert még a következőkkel pótolni, illetőleg módositani. Míg e tantárgynak az algymnáziumban való előadása inkább csak az eseményeknek merő chronologiai elősorolására és magyarázására szoritkozik, addig a felgymnasiumi egyháztörténeti előadás az események s különösen a ker. tanok és egyház fej lésének vagy hanyatlásának okait és következményeit kutatja, s így magasabb szempontból itéli s dolgozza fel azokat. A mennyiben pedig ezen osztály növendékei már a bölcsészettel is, legalább ennek némi elemeivel is foglalkoznak, annyiban az egyháztörténetet előadó tanár elsőrendű kötelessége leend, a tantárgyat bölcsészeti szempontból fogva fel, a történelem logikájára minden lépten nyomon figyelmeztetni növendékeit, hogy lássák, miszerint sem a társadalmi, sem különösen az erkölcsi világban megelőző okok nélkül semmi sem történhetik, s hogy az okok kérlelhetlen okozatában jelentkezvén a történelem logikája, akik azokat szövik és előidézik, első rendben minden esetre az emberek, de a ki azokat bölcsen vezérli, igazgatja s az emberek gyakran önző számításai s minden várakozásuk ellenében jó eredményre segíti, mindenesetre egy fensőbb egyetemes lelki erő, melynek úgy az egyesek, mint a nemzetek sőt egész világok sorsa is kezében nyugszik. Ezen iránynak kell egész előadását által lengnie, mi a nélkül, hogy a tárgyat per eminentiam, mint vallást kezelné, az egyháztörténet nagy mezején fölmerülő nagyszerű jelenetek, lelkesítő példák, megragadó jellemek és események ily irányú és szellemű magyarázata erkölcsvallási tekintetben még is a legszebb sikert fogja eredményezni, mert fejti a növendékekben az erkölcsi jellemet, s a megtisztult józan vallásos életet. Nem mellőzhetjük azonban, hogy a hazai reformátió előadási módszerénél meg ne említsük azt, hogy a menynyiben a nevendékek közül legtöbben világi pályára lépnek, s a theologiai facultásra, hol azzal mint szaktannal újból tüzetesebben foglalkoznának, mentül kevesebben mennek; ez oknál fogva prot. szempontból az előbbiek kedvéért, de kivált hazai egyházunk érdekében szükséges, hogy a tanár nevendékeit a protestáns egyház alkotmányával is közelebbről megismertesse, s bennök igaz pro-I testans szellemet költsön, mely a türelmesség, a haladás, munkásság és szabadság szelleme. S midőn erre törekszik, ovakodjék, nehogy miként fentebb is kiemeltük, az igazság és világosság iránti túlbuzgalomból, akaratán kivül is a felekezetesség szellemét ! csepegtesse növendékeibe. A protestautismus elvénél és lényegénél fogva mindig távol volt a türelmetlenség szellemétől s hiszszük is, hogy hová tovább, annál inkább tisztulván vallási tekintetben a nézetek és fogalmak, maga a korszellem s a tisztult keresztyén vallástudat elegendő biztosítékot nyújt az iránt, hogy e tekintetben semmiféle felekezetnek ne sikerüljön többé fölkelteni a türelmetlenség ádáz rémeit, mivel a keresztyénség lehántva magáról az emberit, mely istenszerűségét vastag kéregként borította, végcélja : a tisztán erkölcsi élet s benne az értelmiség, igazság és szeretet felé föltartózhatlanúl halad. VIII. Osztály. I. Cél. A gymnázium ez utolsó osztályában a vallástanítás célja egy részről a keresztyén hit- és bölcsészeti erénytannak (ethikának) magasabb vagyis bölcsészeti szempontból töi'ténendő előadása s kezelése, hogy ez által a tanuló ifjak egyrészről a vallás bölcsészeti részével és mivoltával kellően megismerkedjenek, másrészről az egész gymnazialis vallástanítás akkénti betetőzése, hogy azok, kik a theologiára mennek, magokkal biztos alapot, a kik más világi pályára lépnek, nem csak elegendő vallásismeretet, hanem a mi legfőbb, tisztult egyetemes keresztyén- és protestáns öntudatot, erős meggyőződést, s az igazság és erkölcs követésére rendithetlen akaraterőt vigyenek az életbe. II. Tananyag. Első iskolai félév hetenként 2 óra. A) Keresztyén hittan. A tananyag felolvasása. 1) A szentírás, mint a keresztyén vallásismeret forrása, fogalma, nevei, részei, tekintélye, s autenthiája. Az ó- és uj szövetség kánonja. A kinyilatkoztatás fogalma és módjai. Supranaturalismus, rationalismus, natúralismus 2) Isten, az ő tulajdonságai és műve, fogalma, s léte melletti bizonylatok, attribútumai, gondviselése, sz. háromság, az ember mint Isten képe, bűn, Krisztus, az örök végezet szerinti meghatározás (praedestinatio), megigazulás (justificatio), kegyelmi eszközök, egyház 28