Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-03-25 / 12. szám

Huszadik évfolyam. 13. mx Budapest, 1877. március 25. PROTESTAITS EGYHÁZI KOLAI LAP. Szerkesztő- és KI ADÓ-HIVATAL: VIII. ker. Mária-utca 10. sz. 1. em. ^Előfizetési d.ij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 lcr., egész évre 9 frt. Eló'fizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. HT Teljes számú példány okkal mindég- szolgálhatunk, "TBtl WVT Azon t. előfizetők, kiknek előfizetésük e hó végével lejárt, annak megújítására felkéretnek. A vallásos nyelv, és annak megértésének fontossága az egyházi béke érdekéből. * Tagadhatatlan tény az, hogy a szellemi műveltség legkülönbözőbb fokain is a lelkeknek Istenhez való viszonya lehet ugyanazon nemű. A gyermek képzeletvilága felettébb korlátolt, az érzéki szemlélésünk alá eső legközelebbi tárgyak közül csak lassankint emelkedik ki; legtöbb embernél a nézleteknek és képzeleteknek tiszta és helyes fogalmakká való kifejlődési processusa soha sem megy tűi az első stádiumon ; míg ellenben egyes kiváló szellemek messze túlszárnyalnak egyebeket. így már az egyidejűleg élő emberiség körében is a világról alkotott képeknek a legnagyobb változatosságát találjuk, találunk többé vagy kevésbbé tökéleteseket, találunk hamisakat, majd a helyeshez közelebb járókat, összevissza tarkázva. Ez feltünteti előttünk az emberiségnek nagyban való fejlődését. Lassan és csendesen tisztulnak a századok folyama alatt a képzetek. Az emberiség gyermekkorában ez a föld, a melyen éltek, ez volt minden. Még a legkitűnőbb *) Lapunk folyó évi 7- és 8-dik sz.-ban közölte Gyurácz F. úr Dr. Krausenak a német protestáns egylet gyűlésén azon tétel felett tartott felolvasását, hogy a prot. egylet miért nem állit fel uj hitvallást ? De ugyan akkor közlő megjegyezte, hogy a cikk bár sok igazat tartalmaz, de vannak benne nézetek, melyekhez nem kevés szó fér. A A nagy érdekű cikk külföldön is nagy figyelmei ébresztett, s egyszersmind alkalmat adott a felvett thema feletti ujabb nyilatkozatokra. Kölönösen figyelmet érdemlő cikk jelent meg a s

Prot. Kirch. Zeitung® egyik közelebbi számában Dreyer Ottó tói, melyet ezennel közlünk t. olvasóinkkal. F. J. egyének lelkében is oly képe élt a világnak, mely ma a gyermek előtt is gyermekies képzetnek látszik. Mind a mellett, akár széltében akár hosszában veszsziik az átlagot,a lelkeknek Istenhez való egyenlő viszonya nem csak képzelhető, de a valóságban is számtalanszor fellelhető. A keresztyén hit most sem lett mássá, mint a minő az ezer óv előtt volt. A gyermek az ő korlátolt képzeletvilágával épen oly bizalomteljesen pihenhet Isten szeretetének karjain, épen oly őszinte bánatot érezhet bűnei felett, ós Idvezitőjével oly beusoies közösségben lehet, mint a legtágabb s legtisztább fogalmakkal biró férfi. Vagy talán helyesebben mondhatjuk megfordítva, hogy t. i. a férfi épen úgy képes azokra, mint a legnaivabb gyermek; ami világos bizonyítéka annak, hogy az e tekintetben való haladás a szellemi fejlődéssel épen nem tart lépést. A keresztyénség az által, hogy Kopernik a ptolemausi világnézletet halomra döntötte, nem lett mássá. S ez nem leend akkor sem semmi mássá, ha a folyvást fejlődő természetvizsgálatnak netalán újból sikerülend az általános világnózletben uj forradalmat támasztani, és az anthropocentrikus képzetet a geocentrikus nézet mögé a lomtárba dobni. Ezek dacára ugyanazon hit, mely apáink keblében ólt, él a mienkben is. Nagyon nem jó volna, ha a világ felett diadalmaskodó s idvezitő keresztyén hit a szellemi fejlődés előre vagy hátra tett lépéseihez ós ugrásaihoz kényteleníttetnék alkalmazkodni. Akkor az nem volna többé égi, hanem földi; akkor oda lenne ennek egyetemes érvényűsége, s ezzel ő maga is. Tehát egyenlő hit a legkülömbözőbb képzetek és fogalmak mellett. Ez nagy nehézséget képez anynyiban, hogy a hitnek a maga külsőitése végett okvetlenül szüksége van a képzet- és fogalomvilágra. És 23