Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-11-12 / 46. szám

bod 626, Pettyén 181, Amacz 300, Szatmárhegy *) 1436, Hirip 344, Szamos-Kóród 253, Dobrács-Apáti 161, Kis-Kolocs 390, Nagy-Kolocs 244, Krassó 868, Hagymás-Lápos 182, Koltó 728, Sáros-Magyar-Berkesz 379 lélek. Összesen : 33 anya-, 59 leány-egyház, 35 lel­kész, 42 tanitó, 16.945 lélek. 2) Szatmári egyházmegye. Az e nevü esperesség 31, ós a nagybányainak azon 14 anya­gyülekezetéből alakittatik, melyek a Tiszáig terjedve, Szatmáron tul, északra fekszenek, Nagybányához 7— 10 mfnyi, Szatmárhoz 3 /i ~4: mfnyi távolságra. Anya-egyházak: Szatmár 4916 1., Németi3362, Vetés 489, Szamos-Dob 286, Csenger-Bagos 464, Óvári 674, Csenger-Ujfalu 341, Csenger 1451, Angyalos 422, Tyúkod 825, Porcsalma 887, Ököritó 1243, Bápólt 277, Fülpös 229, Sályi 619, Hér­mánszeg 243, Tatárfalva 241, Szamosbecs 412, Sima 303, Komlód-Tótfalu 324, Nagy-Gécz 341, Darah 356, Puszta-Darócz 134, Atya 307, Császló 287, Gracsály 707, Ricse. 568, Bot-Palád 640, Milota 700, Tiszabecs 1046, (az ezután követ­kezők a nagybányaiból valók:) Lázári 310, Kis-Peleske 332, Méhtelek 320, Homok 307, G-ar­bolcz 266, Szárazberek 458, Tisztaberek és Ro­zsály 407, Kís-Hodos 321, Nagy-Hodos 230, Ivis-Palád 842, Nagy-Palád 948, Magosliget 202, Uszka 315 lélek. Összesen 44 anya-, 9 leányegyház, 52 lelkész, 67 tanitó, 28,154 lélek. 3) Nagy-Károlyi egyházmegye. Egy részét képezné a hasonnevű esperesség 27 anyaegy­egyháza ; elszakittatik 9, u. m. Ilk, Vitka, Ólcsva, Olcsva-Apáti, Nagy-Dobos, Szamosszeg, Parasznya, Ó-Pálji, Máté-Szalka, mint a melyek a vidék köz­pontjától 5—8 mfnyire, Bereg ós Felső-Szabolcs tövében fekszenek. Hozzácsatoltatik Közép-Szolnok­megye tasnádi, peéri és érmelléki járásában levő 17 anya-egyház. A szilágy-szolnoki egyházmegye érmelléki és tas­nád-vidéki része helyrajzilag éppen ugy, mint törté­nelmi múltjánál fogva, egészen ide tartozik. Hajdan A szatmári erdős szó'llőhegy, két óra járásra a várostól. Az itt tartott állandó vincellérek és szó'lló'csó'szök, az 1704-ben a németek és kuruczok eló'l elmenekült szatmári lakosok, (ifj. Palugyay Imrc: Magyarország legújabb leírása. Pest, 1853. II. 471.), a terhes földesúri szolgálatot megunt szilágysági jobbágyok, s a szomszéd Erdó'd mezővá­rosából gr. Károlyi Ferenc földesurok által 1760-ban kiparancsolt ref. lakosok alapították. Mindig a nagybányai egyházmegyéhez tartozott. a nagy-károlyi és középszolnoki egyház-vidék egy esperességet képezett; „senioratus Kozep-Szolnokien­sis, seu Tractus Medii Szolnok, á Comitatu sic dic­tus, olim Karoliensis", irja Lampe-Ember Pál.1 ) A szolnok-megyei részek az absolut Erdély hivei sür­getésére koboztattak el a nagy-károlyi egyházmegyétől, és csak 1821. október 5-én vétettek át az erdélyi egy­házkerületbe. A vísszakeblezés azonban már 1848-ban az unió kimondása után szóba hozatott, s a kapcsolt részi ref. egyházak közül a zarándiak a tiszántúli egyházkerületbe be is kebleztettek; a szolnok-megyeieké csak idő kérdése volt, tanúsítja ezt b. Eötvös József cultusminister 1848. augusztus 11-diki intézvónye, mely szerint „a szilágysági ekklézsiáknak a tiszán­túli superintendentiához visszakapcsolása elhalasz­tandó.'2 ) A Tasnád körül csoportosuló 17 anyaegyházat hegyek és a Kraszna folyó választják el a szilágy­szolnoki egyházmegyétől. Távolságuk központi helyük­től Zilab városától 6 — 9 mf. mig ellenben Nagy-Károlyhoz csak l3 /á — 4 mfre esnek s a károlyi | e.-in. Endréd, Dengeleg, Iríny, Grencs, Kr -Szt—Mi­klós, Kir.-Darócz, Gréres ós Dobra egyházaival egé­szen szomszédosok. Anya-egyházak a n.-károlyi e.-m.-ből: Na<y-K ár oly 2000, Kaplony 178, Domahida 148, Kis-Majtény 383, Börvely 1050, Mérk 416, Fábiánháza 950, Nagy-Ecsed 2150, Nyir-Meggyes 1231, Jármi 431, Papos 214, Kántor-Jánosi ós Iklód 800, Ho­dász 482, Gebe 696, Bere 444, Csomakuz 142, ! Szaniszló 280, Körtvélyes 957, Ér-Endréd 687, Dengeleg 258, Iríny 341, Grencs 753, Kraszna-Szent-Miklós 120, Király-Darócz 664, Gréres 897, Dobra 1040; a szil.-szoliioki e.-m.-ből: Tasnád 1387, Tasnád-Szarvad 340, Szakácsi 930, Ákos 900, Kraszna-Mibályfalva 509, Kraszna-Ozégénv 86, Ér-Szent-Király 485, Ér-Mindszent 246, Ér-Kávás 124, Ér-Szodoró 333, Tasnád-Száutó 229, Sződemeter 71, Pelekeszi 693, Ér-Kőrös 230, Peér 10o8, Nagy- ós Kis-Paczal 584, Magyar-Csaholy 744 1. Összesen: 44 anya-, 26 leányegyház, 44 lelkész, 53 tanitó, 26.611 lélek.3 ) i) Hist. Eocl. I-Iung. pp. 622. 623. 3) Történelmi eló'adás, minő viszonyban állanak az u. n. par­tiumbeli ekklézsiáink a tiszántúli superintendentiához. Könyves Tóth Mihálytól. „Prot. Egyh. és Isk. Lap«. 1862. 1497, 1498. 1. 3) Mennyire megbizhatlanok egyházkerületeink statistikai tabellái tanúsítja a tiszántúlinak általam használt 1875-lti kimutatása, mely a nagykárolyi egyházmegye népességét 35.379-nek mutatja ki, holott

Next

/
Oldalképek
Tartalom