Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-12-31 / 53. szám

Az 1712—43-diki időközben elkoboztattak: Csank. 1700-ban Ni ved és Setétkút. 1710-ben 1712-ben Ujbars, Mikola, N.-Endréd, F.-Gyarmat, Szántó, N.-Salló, Koszmály. 1718-ban Zsemlér. 1726-ban Nagy-Kálna. 1730-ban G-Vezekény és Zeliz. 1732-ben M. K.-Salló. 1733-ban Nagyod. 1734-ben Kis-Kálna, Mohi, Lök, A.-T -Győröd, Besze, Ény, Alsó Pél, Felső Pél, Kis-Endréd, Bajka, Derezslény, Malta, Ágó, Szódó, Sáró, Várad s filiái, Sz. György, Óvár és Ladány. 1735-ben Kis-Szecse. 1742-ben Kér. Összesen 38 egyház. A zivatarok közt is fenállott s megszakítás nélkül gyakoroltatott a ref. vallás következő egyházakban : 1. Varsány. 2. Fegyvernek. 3. Peszek. 4. G.-K.-Salló. 5. Kis-Ölved. 6. Bori. 7. N-Oroszi. 8. Léva. (?) A türelmi parancs után szervezkednek: 1. Kéty 1784. 2. Pózba 1784. 3. Nagy-Ölved 1841. 4. Farnad 1867—68. Megjegyzendő itt ezen 4 egyházra vonatkozólag, miszerint nevük a naplóban elő nem fordul, mi vagy azt teszi, hogy mint jelentéktelen fiók-egyházak a hozzájok közelébbeső valamelyik gyülekezethez tartoztak, vagy ha népesebb gyülekezetek lehettek, más esperesség alatt állottak. Valószínűbb ez utóbbi eset Ugyanis Pózba az 1725-diki naplóban előfordul, de sem elébbről, sem utóbbról többé soha sem. „Die. 15* febr. visa est. eccl. Pózba, minister D. R. Szentpéteri. Non datis illis fundamentis ecclea, non vult pati: adeoque provisionem D. Rev. petit. Die eodem, visa est eccl. Baracska, minister R. D. Step. Kisvárdai manet." A „Revdi Dmni provisionem petentes" s „Ecclea sup provisione" című rovatban pedig ez áll: „Ex tractu Ürmény prov. R. D. Joh. Szentpéteri ex Pózba, in eccl. Lök." Ezekből világos, hogy Pózba, miután ezen esperesség egyh. látogatási naplójában csak egyszer fordul elő — a szomszéd ürményi (nyitrai, jelenleg komáromi) esperességhez tartozott a szomszéd Baracskával együtt, mit a szájhagyomány is bizonyít, a mennyiben emlegetik, hogy a Mária Terézia korabeli nyomás alatt Ma d arra (hajdan ürményi tractus) jártak templomba ezen és a szomszédos reform, községek lakói. Valószinűleg Kéty, Öl ved és Farnad — esztergammegyei községek — is ide tartoztak. A barsi esperességhez csak a tolerancia utáni szervezéskor csatlakoztak. Nagy-Ölved és Farnad egészen uj keletkezésű egyházak. Irodalmi téren ezen esperességből kevesen működtek. A komjáti zsinat jegyzőjét Győri Bálintot nem számitva, az 1808 dilci Fábiánféle „Pred. Tárház" emliti, bogy „van u. m. ezen egyházi megyében egy t. férfiú, de aki magát megnevezni nem akarja, aki már eddig is több jeles munkákat adott ki, többek közt a „Raff term. históriáját" stb. de Fábián sem fedezi fel az ismeretlent Raff históriáját pedig — én úgy tudom — nem is ezen egyházmegyében levő pap adta ki, hanem — ha jól emlékszem — a veresbényei pap. S ha még élőbbről fordította volna valaki az esperességből, nem tudni, hogy ki lehetett az az ismeretlen tiszt, férfiú Ezen ismeretlenen kivül Szabó Péter . baj kai és Bánhorváthy uj barsi prédikátorok közössen adtak ki egy kis munkát „Kegyesség oszlopa" cinen, melyet Sóovári Soos Judit, Péli Nagy András úr hitvese felett emeltek 1814-ben. Csik Péter, 1830—1857-ig mohii lelkésznek, az „Atheneum" és „Társalkodóban" több cikke jelent meg, nagyob részt társadalmi s philosoph ai kérdések felett; — özvegye is megörökité nevét ezen esperesség könyveiben, hagyván a papigyámoldára 500 forintot. Szent miklósy Sámuel 1853-ig n.-szecsei lelkész. A barsi esperesség Szilvásujfalusija. Szép tehet ségű, de viszketeg természetű s épen ennélfogva tragikus sorsú férfiú. Még mint szecsei pap a m. t. akadémia egy jutalomtételét nyerte el népszerű gazdaságtanával. Papi állomását elhagyván több Ízetlenségek miatt, scártba helyeztetett s végig szenvedte a legnyomorultabb szolgák minden gyötrelmeit. Mint hajlék nélküli bujdosó, hátán kis bőrönddel utazgatott, árusitgatván saját népszerű olvasmányait. Egy személyben iró és könyvárus. E sovány jövedelemből táplálta számos tagú családját. Epen ez időtáj t keletkezett egy az ő tehetségeinek megfelelő vállalat a Corvina, melynek aztán mind végig egyik legderekabb munkása volt, ő irván e nagy szabású vállalat kiadványaiba a szoros értelemben vett népolvasmányokat. Csakhamar megszűnvén azonban az üdvös célú vállalat, megszűnt az agg vándor kenyérkeresete is. Végre aztán akadt egy irgalmas samaritanus, ki fölvette őt s bekötözgette régi sebeit. — A jó isten áldja meg érte ! K i s s Á d á m o t is ez esperesség szülte. Apja, György, elébb g.-k.-sallai, utóbb kisölvedi pap volt s itt mellette káplánkodott egy ideig Ádám. Irodalmi működése azonban a tatai esperesség múltjához tartozik. (K. A. életrajzát bővebben lásd e lapok előző számaiban.) Majd Bogyó Mihály gr.-sz.-györgyi lelkész irt „Feltámadás és viszontlátás" cimen halotti beszédeket 1840. Terel mes Mihály k.-sárói egykori lelkész pedig Lampe fordítását ajánlá az egyházmegyének és kerü letnek kiadás végett, de sem itt, sem ott el nem fogadtatván, kéziratban maradt. Nagy János n.-sallói esperes-lelkész úr végül a népiskolák számára irt az ujabb kor szellemének megfelelő vallástant és egyháztörténelmet, melyeket legújabban egyházkerületünk elfogadott; a néptanítók számára „Nevelés és módszertant", mely noha csak kéziratban van, mégis számtalan kézen forog. Jelenleg ezen esperesség 28 anya és 13 leány egyházból áll, 28 lelkészszel (1 káplán), 42 tanítóval, 19163 lélekkel, 2241 tanulóval. 800 frton alóli lelkészi állomás van 14, 500 frton alól 5, azon is alól 4. Tanitói fizetés a törvény által meghatározott minimumot nem üti meg 31 egyházban. Az illető lelkész urak nem tennének felesleges dolgot, ha egyházuk történetének töredék adatait kiegészítenék. SzENTKÜTHY KÁROLY.