Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-11-05 / 45. szám

jelesen Csuthy Zsigmond kajdacsi ref. leik. úrtól, ki nyomda alá rendezte, s a jövő tavaszig világ elé bocsátja magyar protestáns egyháztörténeti, s kéziratban mintegy 50 ívre terjedő dolgozatát, mely egyházunk történelmét a szathmári békekötéstől a türelmi rendelet kiadásáig adja elő. Előfizetési ár 2 frt, mely szerzőhöz küldendő K a j d a c s r a (u. p. Nagy-Dorog Tolna, megye) Mi ezen munkát kéziratban olvastuk, és elmondhatjuk, hogy szerző tiszteletet érdemlő kitartással, buzgalommal igyekezett az ide vonatkozó adatokat majd első, majd másod rendű kútfőkből összegyűjteni, és bátran merjük ezen munkát kivált jelen körülményeink között, a midőn az említett korszakra nézve magyar nyelven úgy szólván semmi egyháztörténelmi kalauzunk nincs, olvasóinknak ajánlani. Ha vannak is benne kifogás alá eső helyek — mert hiszen melyik emberi műben nincs, — de másfelől egy gazdag tárházát nyerendik ebben a becses s érdekes adatoknak. A mű 3 szakaszra oszlik. Az első szakasz magában foglalja III. Károly boldogtalan országlását; a második Mária Terézia uralkodását, a harmadik 2-dik József kormányzatát. Bővebb tájékoztatás végett ide igtatjuk a 2-ik szakasz tartalmának egy részét, mely a következő : Az egyház vihar és hullámoktól hányatott helyzete. Pálfy János gróf korlátnok ellenszenves magaviselete. A trónhoz folyamodó tekintélyes küldöttség szándékának kijátszása. Berényi Zsigmond gróf. hatalmának embertelenül éreztetése a prot. baranyai egyházakkal, miknek szinte püspökéül tolván fel magát. A templomok, iskolák, paplakok kijavításának furfangos akadályoztatása. V a y, Wesselényi, T e 1 e k y, P r ón a y főurak ez ügybeni felirata. A kutatási rendszernek 1745. a megyékhez kibocsátása, ebből kifolyólag az egyetemes összeírás. A prot. püspököknek egyház látogatástól való letiltása. Az ez ügyben kelt fel-és leiratok, ezek eredménye. Erdődy Gábor gróf 12 pontja a keresztség dolgában 1748. Ennek ellenében ugyan ezen évben Sződi István dedreceni helyettes püspök utasításának kibocsátása. Az e felett mérges haragra lobbant klérus fenyegető eljárása. Ennek ellensúlyozására Ráday, Darvas, Reviczky, Zsitkovszky főurak felterjesztése. Ebből kifolyólag a helyt, tanács egymásnak ellenmondó rendelete. Forgács Pál gróf nagy-váradi püspök körutazása a keresztség tárgyában, és az egyházak jövedelmei megvizsgálásában. A stóla feletti határtalan zsarolások. Az erdélyi főrangú nők lelkes szereplése, mind anyagilag^ mind szellemileg. Pestmegyében az Ocsai asszonyoktól a templomukat elfoglalni akaró barátok elkergettetése. Biró Márton veszprémi püspök kegyetlen magaviselete, ki a pápai virágzó főiskolát, és egyházat szétromboltatá. Ennek követője Zichy Ferenc ki Vadosfa egyházát feldulatá stb. * Nyilt kórdós Kramarcsik Károly tiszai ev. egyházkerületi jegyző úrhoz a nagy-rőcei tanoda ügyében. A f. évi aug. 9-dikén, Jólsván tartott tiszai ev. egyházkerületi gyűlés, e napokban ide érkezett jkönyvében, a'41. pont alatt azt olvassuk: ,. Miután az egyházkerület ténye idézte elő a nagy-rőcei volt főgymnasium veszélyesnek mutatkozó működésének beszüntetését, az egyházkerületnek feladatúi maradt, minden eszközt felhasználni arra, hogy mind a közművelődés, mind szláv ajkú testvéreink helyi szükségeinek megfelelő, nem különben a hazafiúi fontos érdekeket is ápoló intézet állittassék Nagy-Rőcén. Egyházkerületünk elnöksége felkérve megbízatott, hogy a nm. vallás-és közoktatási ministeríumnál, Nagy-Rőcén egy a helyi viszonyoknak megfelelő tanintézetnek állami segély hozzájárulásával felállítását szorgalmazza, kedvező eredményre annál biztosabb lévén a kilátás, miután a fennállott gymnasium beszüntetését elrendelő legmagasabb leiratban is, a helyi viszonyoknak és körülményeknek megfelelő intézet felállítása kilátásba van helyezve." Alólirt az emiitett gyűlésen fül-és szemtanúja lévén az ott ez irányban tett indítványnak és annak határozattá emelésének, egész a jkönyv megérkeztéig azon véleményben volt, hogy az egyházkerület ez uton ismét egy szláv ajkú tanintézetnek, állami segélyből Rőcén való felállítását célozza; így vélekedtek több a gyűlésen jelenlevők is; ily értelemben értesítette a hazai protestáns közönséget e gyűlés menetéről, e lapok utján, Weber bélai lelkész úr is. A jköuyv azonban, uraságod által szerkesztett pontjában mellőzve a nyelv- kérdést, csak oly intézetről beszél átalában, „mely mind a közművelődés, mind a szláv ajkú testvérek helyi szükségeinek megfelelő legyen, nem különben a hazafiúi fontos érdekeket is ápolja® ; mi körülbelül annyi, mint : ha akarom vemhes, ha nem akarom nem vemhes, ha akarom tót, ha akarom — nem tót. — A kérdés tehát, mit uraságodhoz, mint a pont szerkesztőjéhez ezennel intézek ez : szláv vagy magyar ajkú iskolát értett-e az egyházkerület, ezen Nagy-Rőcén állami erővel ismét fél- és visszaállítandó tanintézet alatt ? avagy e kérdést talán eldöntetlenül kívánta hagyni ? Ha ez utóbbit, akkor ahoz nincs többé semmi megjegyezni valónk ; de ha az elsőt, akkor ahoz igen sok szó fér még. Hitem és meggyőződésem az, melyet most sem tagadok meg: hogy az egyházkerületnek, nyelvi viszonyainál fogva érdekében állott ugyan, az általa felállított és beszüntetett nagyrőcei felekezeti szláv gymnasiumot, a hazai érdekek szempontjából in capite et membris — iskolai elöljáróság és tanári karban — gyökeresen és kímélet nélkül reformálva, fenntartani ; de az államnak, Magyarországon, egyátaljában és soha érdekében nem lehet, bármi néven nevezendő szláv ajkú tanodát emelni, vagy visszaállítani. Ily eszme ellen fellázad minden józan hazafiúi érzet, s azt szükség esetében készek vagyunk ostrom alá is venni. A magyar államnak érdeke nézetünk szerint meg nem tűr sem semmiféle tót maticát, melynek Magyarországon, de még annak tót lakosai között sincsen sem értelme sem célja; sem bármely más, állami költségen állítandó és fenntartandó, szláv ajkú, közép vagy felsőbb tanodát, írtam Nyíregyházán, okt. 16. B. J.