Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-10-29 / 44. szám

Mindnyájunkat, az ott jelen voltakat, mélyen meghatott a vallásosság és liitbuzgóság ezen egyszerű de magasztos nyilatkozata, és szivünkben azon forró vágygyal váltunk meg a búcsúzó főpásztortól : Vajha mihamarébb visszatérve, hallhatnék ismét Aroni ajakáról, egy a fővárosban épült unitárius felekezeti templomban, az elévüihetlen örök igazságok igéit ! ! Buda'pest, 1876. október 24. TURGONYI LAJOS. IKOI JA LOM. • Baross Károly úr, 25 évi bánfalvi papságának emlékére egy kis füzetet adott ki ily cím alatt : »A bánfalvi á g. hitv. evang. egyház m u 11 j a é s j e-1 e n e évszerinti kimutatásban." E fajta monographiák kettős szempontból érdemlik meg a figyelmet : egyháztörténelmi és gyakorlati szempontból. Egyháztörténeti értékükből a világért sem akarnánk valamit levonni ; de anuyi bizonyos, hogy gyakorlati szempontból inkább méltányolhatok. A historikus — bár a lehető legnagyobb terjedelembén irna is — e

gy-e

gy ekklésiával, főleg olyannal, amelynek története nem igen változatos, bizony nem sokat fog bíbelődni; elég ha keletkezésének és fejlődésének történetét rövid és általános vonásokban megirja, s bizony nem kívánhatjuk, hogy példáúl Bánfalvát a derék Baross Károly nyomán ismertesse, tehát közölje per longum et latum, évről-évre ezen egyház pénztári állapotát, minden, még jelentéktelenebb lelkészének és tanítójának életrajzát is, gondnokainak, presbytereinek névsorát stb. stb. A monográfiák efféle adatai közül csak néhánynak van történelmi becse a szó magasabb értelmében. Hanem aztán annál nagyobb súly fektetendő ezen részletekre gyakorlati szempontból. Mennél apróbb részletekre kiterjeszkednek ugyanis a monographiák : annál inkább megfelelnek azon praktikus céljuknak, hogy — mint Baedeker a touristát az utazásban, ugy ezek a híveket tájékoztassák az egyház ügyei körül s egyszersmind buzdítsák és lelkesítsék Őket. Igaz, hogy bennünket, más ekklésia hiveit — őszintén megvallva — nem igen érdekel tudni, hogy példáúl Bánfalván évről évre hány forinttal gyarapodott az egyház vagyona, s legfőlebb arra vagyunk kíváncsiak, hogy áll jelenleg a pénztár ; az még kevésbé érdekel, liogy mi volt a nevük azoknak a különben derék,becsületes paraszt embereknek,akik 1829-től presbyteri hivatalt viseltek a bánfalvi egyházban; de annál jobb mindezt közölni magukkal a bánfalvi ekklésia híveivel, hogy lássák, minő buzgalommal fáradoztak az elődök egy kis egyházi tőke létrehozásában; hogy olvashassák apjuk, nagyapjuk, rokonuk nevét azon férfiak között, kiket kiváló buzgalmukért a közbizalom a presbyteriumba beválasztott , s hogy e példákon lelkesülve tegyék meg kötelességüket ők is egyházuk irányában. — íme ebben áll gyakorlati jelentősége a bánfalvi és más kisebb ekklésiák monographiájának. Első sorban ezen szempontból üdvözöljük mi Baross úr munkáját, melynek különben históriai becsét is készséggel elismerjük. A munka tartalmából, mint általánosabb érdekű adatokat a következőket emeljük ki. A Békésmegyébe kebelezett Bánfalva községet br. Rudnyánszky Sándor alapította szenttornyai allodiális birtokán 1826-ban. Az ág. és helv. hitvallású telepítvényesek 1829-ben már rendes tanítót tartottak gyermekeik számára. Anyaegyházzá az ág. gyülekezet 1843-ban lőn. Első lelkésze Molitorisz Lajos volt, második lelkésze az, aki most az ekklézsia történetét megírta. Jelenleg a lelkek száma 1359, kik közül a nagy többség magyar ajkú. A tanköteles gyermekek száma 124. Megjegyzendő, hogy függelékül közli még Baross úr Bánfalva községe elöljáróinak, bíróinak, gyámjainak és jegyzőinek névsorát 1826-tól, valamint a róm. kath., helv. hitv. és zsidó egyházak rövid történetét. A helv. hitvallásúak, kik magában a .községben csak 260-an vannak, 1856-ig — igen bölcsen — unióban voltak az ág. hitvallásúakkal, 1859-ben azonban —ők tudják, — miért? önálló egyházat alapítottak. —- Nem mulaszthatjuk el végül, hogy melegen ne ajánljuk e kis röpiratot a lelkész urak figyelmébe már csak azért is, mert a munka tiszta jövedelme a bánfalvi egyház által épitendő uj templom alaptőkéjének növelésére, tehát a legszentebb célra fog fordíttatni. Szász Domokostól »A közügy bajnoka* cim alatt ismét megjelent egy kitűnő, mondhatnók mintaszerű emlékbeszéd, melyet Ö Széki legidősb gróf Teleki Domokos, ev. ref. egyházkerületi államgondnok, a magyar tud. Akadémia tiszteletbeli tagja és igazgató-tanácsosa végtisztességére a kolozsvári ref. egyházmegye által 1876. szept. 10-kén rendezett gyászünnepélyen tartott. * A debreceni kertészeti-egylet faiskolájának 1876. évi őszi és 1877. tavaszi névsora és árjegyzéke megjelent E már 15 év óta fennálló egylet célja nem a nyerészkedés, hanem a nemes gyümölcsfajok és fajták terjesztése ; hogy a magyar gyümölcstenyésztőknek módot nyújtson a legritkább fajoknak is jutányos megszerezhetésére, megszerezte az egylet az európai jelesebb gyümölcsfajok gajjait és csemetéit, azokkal kísérletet tett s a kitűnőknek és termékenyebbnek tapasztaltakat szaporítja. A megrendelések Tamássy Károly igazgatóhoz piac-utca 2144. sz. intézendők. Hazánkban, mely kiválóan földinives-ország, valóságos áldás egy-egy ily intézet, melynek rendes tagja lehet az, ki 3, 6 vagy 10 évi kötelezettség mellett, mindig az év ápr. 30-áig, évenkint 2 frtot fizet. Egyleti tagok vásárláskor jelentékeny árleengedésben részesülnek. Melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. ICtJl .ÖNFÉLÉK. * A folyó hó 22-ikén Hanván tartott papválasztásnál, a hanvai fényes egyházközség, főtiszt. Kun Bertalan püspök urat választá meg papjáúl. Gratulálunk a választáshoz !