Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-01-23 / 4. szám

Gábor Londonban nevelt jeles theologus kézirataiból, Ürmös i Kálmán kitűnő tehetségű itju paptól, és a könyörgés-irásban és a könyörgés igazán keresztyén papias módjában classieitásra emelkedett Albert János tordai pap- és tanártól. Hittan- és bölcseimi tárgyú cikkeket közöltek : a néhai Kriza püspök Pécsy Simon műveiből, Ferenc József az unitárius-kérdésről, B r a s s a i a positivismusról, Gombos Sámuel a vallásról az emberiség különböző korszakaiban ; nevelés- és oktí tásügyieket Sándor János tanár a társadalmi és családi életről, Péter fy Délies az angol vasárnapi iskolákról, Jakab Elek a gymnasialis oktatásról átalában s különösen a budai kir. egyetemi főgymnasiumnál, értesítéseket a kolozsvári főtanodáról B e n c é d i Gergely, a tordairól P á 1 fi Károly; életirat, törénelem és statistikai tárgyuakat irtak: Nagy János Hídvégi Mikó Ferenc életrajza, levél Mikó Ferenctől, S z i-1 á g y i Sándortól, „Virasztásaim" cim alatt Jakab Elek közöl egyháztörténelmi adatokat felvilágosító jegyzetekkel kisérve, Buzogány Áron Marosi Gergely tanártársáról irt szellem- és kedélydús emléksorokat, Kriza püspök haláláról Ferenc József a lélektani felfogás és szintoly nemes mint mély és igaz érzelem által megindító necrologot, úgyszintén Kozma Ferenc és Be nc é d i Gergely tanárok, Kis Sándor és R é d ig e r Árpád fiatal papok igen becses adatokat tettek k őzzé. Könyvismertetéseket irt S i m é n Domokos tanár, és a vállalat egyik szerkesztője ezekről: Jahrbuch für protestantische Theologie, Unitárius Kis-Tükör, irta F er e n c József. Az én hitvallásom irta Dr. H a t a 1 a ; irt a kepe-rendszerről Nagy Sándor, az unitárius egyházi főtanácsról Kovácsi Antal tanár, a marosszéki esperességi gyűlésről K.elemen István, a kereszturközi esperességi közgyűlésekről Raffai Domok o s. Hosszú sorát közlik e füzetek a jótékonycélu adakozásoknak : a Dávid-Ferenc-alapitványra, d - szentmártoni ekklézsia orgonájára, szabédi egyház felsegitésére, Marosi tanár síremlékére, tordai középtanodára, tanári nyugdijalapra az úgynevezett Aranykönyvből. Végre a hazai és európai, sőt é. amerikai egyetemes theologiai-irodalmi egyházéleti és oktatásügyi nevezetesebb mozzanatokat egy emelkedett szellemű, élesen és szabadelvűén bíráló eszű férfi kiséri figyelemmel B—ny jegy alatt s a vállalat pártolóinak az e téren való haladás összes jelenségeit humánus meleg rokonszenvvel adja tudomására. Ez a tudományos vállalat egy évi tartalmának áttekintő vázlatos képe. A ki felekezeties féltékenység nélkül, egyedül magyar tudományos irodalmi és közmivelődési szempontból veszi figyelembe e vállalatot, lehetetlen, hogy attól a méltányos elismerést megtagadja, kivált ha nem feledi, hogy e hitvallás követőit nem rég mult időkben az egész világ üldözte, lenézte, gyalázattal illette oly tanokért, melyeket már ma az angol-amerikai és németországi legnagyobb elmék, az egyetemek és theologiai irodalom lángeszű férfiai csaknem az összes mivelt emberiség előtt kedveltté és elfogadottakká tettek, a kiknek tehát mult szenvedéseiért a mai idő adta meg az igazságos elégtételt. Míg az 1848-ki XX-ik törvénycikk a vallásnak" szabadságát ki nem mondotta, kivált mi magyarországiak csak igen keveset tudtunk felőlük. Nem meglepő-e, nem örvendetes-e a magyar irodalom igaz barátaira nézve, midőn 1861-ben Krizának, a halhatatlan székely költőnek és később unitárius püspöknek vezérlete alatt egy egész sora áll elé a tős-gyökeres magyar Íróknak, és nem közönséges szinvonalu tudósoknak a Keresztyén Magvető megalapítóiban és azóta folyvást gyarapodó erővel és sikerrel fentartóiban ? Valamennyi irójuk székely, közép sorsú, értelem, tudás és jellem által a nép zöméből kimagasodó, tehát a democratia és szabadelvüség képviselői az irodalom mezején, a vallásos nézetekben, a társadalomban; nem születés emeli őket, ők emelik érdem s hasznos élet által születésöket; nem vagyon és egybeköttetések, ők maguk munkájokkal s vas szorgalom által szerzik meg számukra mindkettőt; nincs főnemességök a magasb aristokratiából, de van nagy számú intelligentiájok, sok kitűnő irójuk, tudósuk és egy minden szépre és jóra képes felvilágosult népök, mely immár háromszáz év óta ápolja szivében s mutatja meg cselekedet által a Jézus szeretetvallásának igaz cultusát, mire ma minden hitfelekezet oly buzgón igyekszik. E hitfelekezet értelmiségének műve az elől cimzett tudományos vállalat. Ezelőtt 15 évvel alapították, első szerkesztője Kriza volt és N a g y L aj o s, a Ill-dik kötetet Buzogány Áron, ma cultusministeri titkár és Ferenc József kolozsvári unitárius első pap és hittanár szerkesztette, Buzogány után következett K ovácsi Antal tanár, utána Simén Domokos, e bátor és szokatlan figyelmet ébresztett magyar theologiai iró, Ferenc József még egyik fő és állandó szerkesztő maradt s ugy látszik fontos vállalatát Kriza, az egykor szintén kolozsvári unitárius első pap, barátjának, szellemi rokonának és kedvencének kezébe tette le, jövőjét igy látván egészen biztositva. E vállalat magyar egyház-irodalmi és közmivelődési jelentőségét s az ahoz fűződő hitszabadsági és reformátori nagy érdekeket alapitója után kétségenkivül legmélyebben Ferenc József fogta fel, aki változó társaival immár nyolc kötetet szerkesztett, maga vi elvén az azzal járó majdnem minden gondot, fáradságot s idő és egészségi áldozatot, s most a IX-ikre illetőleg a Xl-ikre vállalkozott, igérve, hogy az megelőzőinél nem lesz gyöngébb, hogy eddigi Íróihoz ujakat nyert meg, hogy Magyarország egyik első rendű költője, ha nem csalódom Szász Károly, közlend angolból hymnusi-forditmányokat , egyháztörténelmi részét szintén tekintélyes történetírók gazdagitandják, ugy hallom, Szabó Károly és Szilágyi Ferenc urak ; Krizának kimerítő életrajzát adandja, értesülésem szerint Jakab Elek, a néhainak egyik legbensőbb barátja, hiszi szerkesztő, hogy a közönség élvezetet, a tudomány hasznot merít a Keresztyén 8*