Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-08-13 / 33. szám

Az esperesség népoktatás-ügye igen kielégítő, némely helyütt kitűnő állapotban van. Iskoláink legtöbbje minden szükségessel teljesen föl van szerelve, tanköteleseink egyszersmind iskolások is, némi kivétellel a leány egyházakban, néptanodáinkat más vallásfelekezetüek is sűrűn j látogatják, Eperjesen és különösen Lőcsén az „iskolai takarékpénztár" intézménye feltűnő eredményre vezetett. Ez utóbbi helyen az év folytán 128 tanuló 511 forintot tett be a takarékpénztárba, nagyrészt megtakarított saját filléreiből. Eddigi szokás szerint esperességi gyűlésünk 1 jegyzőkönyvét magyar és német szöveggel kellett szer- J kesztenünk. Az esperesség mult évi határozata, hogy ezentúl csak magyar nyelven szerkesztessék. Kis-Szebenben, 1876. aug. 9-én. STRAUCH BÉLA, ev. lelkész és esperességi egyházi jegyző. Két alapítvány a barsi ref. esperességböl. Mivel nem mindennapi jelenség korunkban úgy az egyházi, mint a társadalmi téren, sőt a barsi ref. esperességben •— kevés lévén s naponként kevesebbedvén a módos ref. birtokosok száma — a fehér hollónál is ritkább oly jóltevőkkel diesekedhetni, kik a kor önző szellemén fölül emelkedve, embertársaik javára munkálnak : hálás elismerésül s az érdem méltánylásául szabad legyen felsorolnom a Péli Nagy család egyik élő tagja s utóda, Péli Nagy Ludovika báró Majthényi Lászlóné asszony ő méltósága alapitványait. Az 1875. év tavaszán a lévai ref. egyház elemi iskolája javára 2831 frt alapitványt tett a fentebb nevezett jóltevő, s ime alig egy rövid év múlva e folyó 1876. év máj. 18-án a kis-kálnai ref. anyaegyházat segéli föl két rendbeli alapítványával : a lelkész évi díja növelésére 2000 frt tőke, a tanitó fizetése pótlására Onszapu takarékmagtári buza-tőkéről állítván ki alapítvány leveleket. Főcélja a mélyen tisztelt alapító nőnek e fényes tettben a kis-kálnai 280 lélekből álló maroknyi gyülekezetet, melyet idvezült szüléi alakítottak s alapítottak anyaegyházzá, továbbra is e minőségben öntartani. Adja Isten, céhért légyen ! Az ily vallásosság megszentelőleg, nemesitőleg hat a társasági közéletben is s oly jellemeket alkot, melyek a társadalom, a haza, a vallás érdekében hozni szokott áldozataik által a nagyközönség elismerését, köztiszteletét méltán kiérdemlik. Ily közbecsülés s általános tisztelet kisérje isten dicsőségére célzó jótéteért e nemes szívű magas úrnőt is. Legyen kedves Isten előtt ajándoka, a melyet tiszta vallásos érzületében tett az Úr oltárára. Éljen ő méltósága sokáig boldogúl s legyen jutalma nemes tettének egyebeken kivül az egyház tagjainak soha ki nem haló hálája! Áldja Isten személyében, szive szeretteiben, és adja, hogy a nevelés fölvirulására hozott áldozatai majdan egyházunk s hazánk javára bőven gyümölcsözzenek! KULIFAY LÁSZLÓ, ref. lelkész. KtÍLOTSTFÉL ÉK. * Egy megható jelenet Székács temetésén. Mielőtt a koporsót leeresztették volna, felállott nagyt. Torkos Károly, orosházi lelkész és ilyenformán szólott: Bölcső és koporsó. Ez a két végpontja az ember életének s ha leghosszabbra nyúlik is a fonalszál, a,z emberi élet, mely a kettőt egymással összekapcsolja, mégis igen közel esnek egymáshoz. Bölcsőtől jövünk mi is a koporsóhoz. Szeretett barátomnak bölcsőjétől koporsójához. Orosháza volt a bölcső, mely őt rengette, s egész életéig keresztül gyermeki ragaszkodás és szeretet kötötte szülőföldjéhez, melyet csak fokozhatott a szülői iránti szeretet, kik e / városnak polgári voltak. Édes anyja volt gyöngéd figyelmének és tiszteletének kitüntetett tárgya, melyet soha egy pillanatra meg nem gyengített az a kitüntetés, az átalános tisztelet, mely őtet mint egyházunknak egyik legkitűnőbb tagját környezte. De tisztelték, szerették őt nemcsak azok, kiknek közvetlen Közelében élt, kik nagy szellemének erejét, kedélyének melegét érezték ; hanem tisztelték egyéb honfitársai is. Ezeket képviseljük mi, de nem a felekezet küldött, hanem Orosházának minden polgára valláskülönbség nélkül. Sokszor hallottam e szeretett barátomnak szájából, hogy ott szeretne nyugodni, a hol kedves szüléi porlanak, de a gondviselés nem akarta, hogy e vágya teljesedésbe menjen. Hogy mégis annál csendesebb legyen nyugodalma: baráti kötelességet véltünk teljesíteni, a midőn hozunk egy marok földet abból a porból, mely alatt pihenni vágyakozott. Hadd helyezzem ezt kaporsódra szeretett barátom (ekkor egy fekete vászonban varrt néhány maroknyi földet tett koporsójára). Legyenek e porok könnyük te fölötted s könnyítsék meg az idegen föld hantjait! * Bartók Grábor, a szatmári ref. gymnsiumnak sok éven át volt köztiszteletben álló tanára, f. hó 3-án 63 éves korában 9 évi súlyos betegség után mghalt. A boldogult az iradalom terén is működött és szerzője Szathmárváros monographiájának. * A máramarosi kelv. h. néptanítók értekezlete Visken 1876. julius 12-én tartatott meg. Szabó József mint elnök, szép beszéddel nyitotta meg az értekezletet, melyben összejövetelük célját fejtegette. Győri, huszti néptanító, jegyzővé választatván, Kovács József, técsői leány tanitó mondott néhai Varga Lajos, viski leány tanitó felett csinosan kidolgozott emlékbeszédet, mely egész terjedelmében jegyzőkönyvbe vétetni határoztatott. — Biky Ferenc, huszti lelkész, az elhunyt m.-megyei néptanítók emlékét egy általa szerkesztett költeményben örökítette meg. A népiskolai takarékpénztárak meghonQ-