Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)
1876-07-16 / 29. szám
lett volna képes ezen tengernyi sokaságot befogadni, ez okból a szertartás a templom előtti nagy téren tartatott. Siratja a megboldugultat hű ápolója, szeretett neje szűl. Kiss Júlia asszony, kivel 23 évi boldog házasságban élt; Nelli, Emma, Paulina és Gyula gyermekei; még élő mostoha anya és öcscse Simkó Frigyes bodonyi lelkész Siratjuk benne a jó barátot mi tiszttársai, s gyászolja az egész esperesség. Nyugodjanak porai békében ! PUTZ LAJOS. surányi lelkész, esp. jegyző. Német Károly lelkésztársam tudósítása Székesfehérvárról az uri szent vacsora megünnepléséről a fehérkomáromi egyházmegye lelkészei közt (,,Prot egyh. és isk. lap 19 sz."), engem is fölbátorít arra, hogyszavakat kölcsönözzek azon eljárásnak, a mint a győri evang. egyházmegye lelkészi kara rég idők óta e szent cselekvényt végezni szokta, még inkább, a hogyan f. év Pünkösd hetében Csikvándon végeztük. Évente háromszor, — a böjti, pünkösdi és őszi kántornapok alkalmával szokunk összegyűlni, fölváltva mindig más meg más lelkész atyánkfija barátságos hajlékában, hogy itt a szeretetvacsoráját testvériesen megoszszuk, előkészítve e cselekvényre mindenkor a helybeli lelkész alkalmi beszéde által. — A cselekvény végeztével rendesen a legidősebb közülünk meleg szavakban, mintegy óramutató rá mutat egyházi életünk kedvező vagy kedvezőtlen jeleire, és ezekkel szemben azon teendőkre, melyek a lelkészre várakoznak. Végre testvéri szeretetre hív föl. A legutóbbi, tehát a már emiitettem pünkösdi kántor eltér a többitől, a mennyiben az Úrra emlékeztető vacsora végeztével, - Szigethy Dániel, malomsoki lelkész, egyik nem rég elhunyt lelkésztársunk emlékét elevenítette fel közöttünk, mint kebelbarát szívből merített, őszinte rövid szavakkal ecsetelvén az elhunytnak pályafutását. — Oly jól esett e hang, különösen akkor, midőn mindnyájan egyenlő akarattal voltunk együtt.a pünkösdi lélek hatása következtében az Úrnak templomában ! Miután még eddig a megboldogult lelkésztárs necrologja közölve nem volt: hadd adjam át nevét a történetnek ez egyházi lap közvetítésével, mely elhunyt egyházi féríiak nevéhez fűződött adatok közlésére oly szivesen nyitva áll: Néhai áldott emlékű Zathürecky József mórichidai evang. lelkész 1810-ben Fölpécen született. Atyja Zathürecky Miklós akkor Győrmegyében megyei hivatalnok. Középiskoláit Sopronban, akadémiai évét Bécsben végezte. 1833-ban ordináltatott a nagy tehetségű Halassy Mihály kispéci ev. lelkész mellé káplánnak Ennek oldala mellett tanulta el azt a kifogástalan pásztorkodás!, melylyel nyájának kitűnően hű legeltetője, Őre volt. Sok ifjú vett tőle ez érdemben biztos jó tanácsot. Alig egy évre rá bekövetkezett főnökének halála, kinek helyébe a kispéci gyülekezet fiatal káplánját örömmel szerette volna vissza megmarasztalni, de az akkori egyh -rendszer következté ben, jóllehet a gyülekezet ügyét a kerület elé terjesztette, nem nyerhette el a még^ma is jól jövedelmező, de a mi főbékés lelkű gyülekezet körében a lelkészi állást. így fogadta el 1834-ben a porrog-szent-királyi gyülekezet meghívását a somogyi egyházmegyében, hol 1847-ig lelkészkedett. A mi itteni lelkeszkedését nevezetessé teszi, az hogy az ő vezetése alatt épült föl az egyház mostani kedves alakú temploma. Nejének, a kedves emlékű, de ma már csak néhai Székely Zsófiának kívánságára, hogy közelebb legyenek szülőföldjökhez, a sokkal jövedelmesebb egyházat egy csekélyebb jövedelművel, Morichidával (Győrmegyében) cserélte föl 1847-ben, hol 29 évig tevékenyen működött, mígnem 21 évi szomorú özvegység után f. évi január 16-án, 76 éves korában jobblétre csendesen átszenderült. Temetése a rosz kedvezőtlen téli idő dacára is népes volt Örökösül csak egyetlen egy fia maradt, Zathürecky Géza, ki mint képzett gazda gazdaságban van. Ha még többet akarna valaki róla tudni, megmondhatom röviden, hogy ő oly egyházi férfiú volt, a kit mindenek szerettek Jelszava, életiránya abban culminált: ,.Kicsoda háborgattatik, hogy én nekeser e g n ék ?: i Jogaiban sértett hitsorsos, különösen lelkész vagy tanitó nála mindig nem csak jó tanácsra, de résztvevő kebelre is számíthatott. És e szép erény ugy látszik örökségkint szállt a boldogultra, mert az ő őseinek egyikéről, Zathürecky Istvántól jegyezte föl azt a történet Múzsája, hogy mikor a Pozsonyba delegált judicium által a felső magy. országi szegény prot. papok száműzetésre ítéltettek, Siléziába átvezető utjokon, Zathurcsában (Turóc m.) — a honnan eredetileg származtak — az ő házánál tartottak búcsúzót hazáj októl és kedveseiktől, miután Zathürecky István által utipénzzel, Önmagáéból áldozva és más vagyonosabbaktól összegyűjtve, elláttattak volna. Visszatértekkor is a szegény száműzötteket az ő háza fogadta a hazában vendégszeretőleg először. Legyen béke az Úr e hűséges munkásának, ki az Úr szőlejében oly sok érdemmel, de azzal soha zajt nem ütve, oly sokáig szerényen munkálkodott. BOGNÁR ENDRE ev. lelkész. ADAKOZÁSOK, A pesti prot. árvaházra. Dömötör Károly n.-harsányi ref. leik. ur a máj. 28 tartott confirmatio alk ) Imával gyűlt adakozás 3 frt 84 kr. Tóth Ferencz ev. leik. ur a n.-rábei confirmáltak részéről 1 frt 20 kr. Varga László, monostori ref. leik. 1 frt 35 kr. S z t e h 1 ó János eperjesi esp. úr az elemi iskolások krajcáros gyűjtésének eredményét 2 frtot', Török József ceglédi ev. leik. úr az elemi iskolások részéről 4 frt; Békássy Sándor beregszászi ref. leik. úr a
