Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)
1876-07-09 / 28. szám
PROTESTÁNS Szerkesztő- és KIADÓ-HIVATAL VIII. ker. Mária-utca 10. sz. I. em. Előfizetési dij: Hirdetések dija: Helyben liázhozhordással s vidékre postai küldéssel 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásná félévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdi kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. külön 30 kr. 55 yp Teljes szánna példányokkal még; mindig szolgálhatunk. Előfizetési felhívás a PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP" 1876-ik második félévi folyamára. Előfizetési dij: Félévre (julius-december) forint 50 kr, negyedévre Q forint 23 kr. Az előfizetés pénzeket lapunk kiadóhivatalába (Mária-utca 10-ik szám alatt) kérjük küldeni. Budapesten, 1875. juuius hóban. Főmunkatárs: Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Farkas József. Dr. Ballagi Mór. „A lelkipásztori gondozás" kérdéséhez. (Folytatás és vége.*) Ám de hogyan és mi módon fogjunk hozzá a dologhoz ? Ez most már a kérdések kérdése. Őszintén fogok erre is, mint bajunk kűtforrásának kutatásánál szóllani. Azomban engedjék meg önök, hogy mielőtt e kérdésre feleletet aduék, egy, bár szerénytelennek látszható, de a dolog érdeméhez szorosan tartozó kérdést intézhessek mindannyiónkhoz. Mi a súlyosan beteg egyháztest gyógyítására akarunk vállalkozni, vagyis vállalkoztunk már akkor, midőn lelkészekül felavattattunk. Azomban biruuk-e ehez elég készültséggel, elegendő buzgósággal, p é t a r i erős hittel, páli feláldozó, tevékeny akarattal? * Lásd 24. sz. Bocsánat úgy az olvasótól, mint a cikkírótól, hogy ezen becses cikk folytatását a kéziratainkkal önhibánk nélkül történt szerencsétlenség miatt kénytelenek valánk ennyire halasztani. Szerk. fia igen, akkor egy kevés kovász is elegendő az egész tésztának megposhasztására; de ha ízetlen a só, mire használható? — Azért ti is az Úrnak Nikodemusai, halljátok meg: „bizony ha valaki ujjon nem születendik, nem láthatja az istennek országát\u Igen, mert. ha szabad saját magunkról következtetni másokra is, nem átalom ki mondani: hogy mimindannyianúgyamintmostvagyunk, ha lelkészi hivatásunkhoz elegendő tanulmánynyal és elméleti készültséggel birunk is: „de nem fénylik a mi világosságunk az emberek előtt úgy, hogy látván a mi jó cselekedeteinket, dicsőítsék a mennyei aty át". Mert a míg mi csak prédikáljuk hiveinknek, hogy „vigyázzatok ós imádkozzatok, hogy kisértetbe 55