Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-06-18 / 25. szám

— nem te etted meg ? s a kérdező arcán ijedség, rémület kifejezése ült. Nem — felelt Matyi — hisz tudod, hogy a patkányok régóta grassálnak rajtunk, a múltkor az enyémet is megették. No hál' Istennek — szólt Ádám örvendve — azt gondoltam, hogy te etted meg, mert tudd a kenyeret megmérgeztük ám , patkánymérget tettünk belé; — kutyaliter boszantottak már ezek a patkányok. Bezzeg meglakolnak most! Reggelre mind rakásra hull . . • No jól van, csak hogy nem te etted meg. Matyi e szókra elsápadt, hirtelen hasához kapott, hol állítólag retten es fájdalmat érzett, — reszketett. Mi bajod az Istenért ? szóltak ijedten a társak. — Jaj — nyögött Matyi — végem van ... segítsetek, kedves jó barátim, segítsetek könyörüljetek rajtam ! Nem tudom milelt irtózatos fájdalom gyötör . . . azt hiszem meghalok. No csak hamar ágyba feküdj ! A szerencsétlen flótást levetkőztették, a suvickos kefével kegyetlenül eldörzsölték ... A többieket, kik már a nevetést alig állhatták Ádám doctorért küldte. Szaladjatok az Istenért hamar, hívjátok Zsoldost, meg Sillingert, hisz mindjárt vége lesz . . . Már a hasa fekete. Szegény Matyi ugy meg volt rémülve, hogy észre nem vette, miszerént a ki ütéret tapogatja, gyomrát nyomkodja s körülményesen tudakolja őt mit evett, mit ivott ma ? nem Zsoldos az iskola orvosa, hanem Megyeri a nagy mimikus. Töredelmes szívvel valá meg torkos Matyi hogy evett, a patkány mérges kenyeret ő ette meg. A doctor asztalhoz ült s recipét irt, erősen meghagyván, hogy tovább dörzsöljék, s mit a patikából hoznak félóránként szedje, 24 óráig ágyban maradjon, s ne merjen semmit enni. Csináltak neki valami fekete cukros vizet ; ettől mindjárt az első bevételre megszűntek a fájdalmak. De azért még másnap is szedte az orvosságot. Társai a dunyha alatt nevették egész éjfélig. Nem eszed te meg a mi kenyerünket többet . gondolák. Amint hogy nem is vitték el többé a patkányok sem senki szatyiját. Matyi teljesen kigyógyult. — Pedig - tán mondanom sem kell, hogy a kenyérnek legkisebb baja sem volt. Nagy emlékező tehetségének hire mint dadi papot megelőzte. Gyakran próbára tették. Egy ízben Hörömpöli uram a dadi rektor, bátor volt kétségbe vonni hallatlan memóriáját. Éppen vasárnap délelőtt volt, a másodikat harangozták. No — szólt Ádám én most saját e. beszédemre készültem. Hanem hát húzzon elő egy predikácios könyvet thekámból, a melyik tet-zik ; jelöljön ki egy beszédet szaporán, hogy elolvashassam egyszer : s én elmondom azon módon. Ugy lőn. Hörömpöli elő vett egyet, az éppen Hunyadi Ferecz predikatios könyve volt, kijelölt egyet. Ádám elolvasta egyszer. Ez alatt beharangoztak. Ádám átnyújtá a rektornak a könyvet, s mentek : Ádám a kathedrába, Hörömpöli a chorusra, hol Hunyadival kezében kíváncsi figyelemmel olvasá, váljon papja csakugyan elmondj a-e ugy s a mint ott van irva ? A bevezetés nagyon jól ment szóról szóra, betűről betűre . . . Még a felosztás is . . . aztán a részek, végezetre a berekesztés , az utolsó Ámenig minden szóról szóra úgy, még egyetlen „és" sem maradt el. Szónoki tehetsége nem állt arányban egyébb kitűnő tulajdonaival. Mi nem azt teszi, hogy rosz szónok volt, hanem mindennapi mint a legtöbb pap. S hogy még is kedvelt és keresett szónok volt, azt munkái eszközlék. Ha nem saját darabjait mondja, kétség nélkül Dadon túl alig ismerik vala. Azonban bírt egy kiváló jó tulajdonsággal mint egyházi szónok is. Kit ün ő imádkozó volt, a mi úgy hiszem nehezebb, mint a jó szónoklat. Külsőleg Kiss Ádám, a középnél valamivel magasabb termetű, szikár, de erőteljes ember volt, -• kék szemekkel, barna göndör hajjal, szakái és bajusz nélkül. Tekintetében, magaviseletében valami rendkívüli nyájasság, azonnal bizalomra gerjesztő sajátság volt. Az éle és humor holtig hű társai valának. Kiss SÁNDOR, ref. tanitó. KÜLÖNFÉLÉK. * Lelkészválasztás. A c s á k v á r i ref. egyház lelkészévé Máté József úr választatott. Az illető egyházmegye törvényszéke kitogást tett ugyan ezen választás ellen, de az egyházkerület által helybenhagyatott. — Az alsóvadászi egyház lelkészévé május 28-án Kérészi Barnabás s.-pataki gimn. tanár választatott 79 szavazattal. 106-an szavaztak. A többi 27 szavazat három felé oszlott * Édes Ábrahám sályi ref. lelkész folyó hj elején foglalta el Sályban lelkészi hivatalát; mely alkalommal a templomban tartott beszéde után, a lelkészlakban, az egyháztanácsnak egy hosszú és kiválóan érdekes programúi beszédben kötötte lelkére az egyház és nevelés felette fontos ügyét. Igen sajnáljuk, mondja a „Miskolc", melyből ezen közleményt átveszszük, hogy lapunk szűk köre nem enged terjedelmesebb kivonatot hozni beszédé* bői, mert valóban tanúságos és haszonnal járó volna annak olvasása sok más egyházban is. Szigorúan kelt ki az egyházban uralkodó rendetlenség, s az erkölcsök meglazúlása ellen; az annyira elhanyagolt nevelés ügyében megígérte, hogy elől fog menni fáradságban és munkában, s általában az egyház ügyei rendezésében; megkövetelvén, hogy ezen törekvésében őt ősszintén