Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-05-21 / 21. szám

Következett volna a népiskolai vallástanítás és az agenda ügyének megvitatása, minthogy azonban Jeskó Lajos, pécsi evang leik. ur, ki ezen tárgy felől felolvasást tartani Ígérkezett, családi és hivatalos dolgai miatt a közgyűlésen nem jelenhetett meg, s igy egy kidolgozott vezérfonal, melyen a vita sikerrel megkezdethetett volna, hiányzott, ezért a közgyűlés nem is bocsátkozott ezen tárgy fejtegetésébe. Mindössze is Ballagi ur emiitett fel egy-két vezérelvet, mondván a többek közt, hogy a vallást, értve a subjectiv vagy bensoies vallást, — tanítani lehet és kell is tanítani a tanítónak minden tantárgynál; de épen azért ne vigye be az iskolába a tanitó a különböző felekezetek dogmáit, mert a dogma válaszfalat csinál, az iskolában pedig ma már szeretetet, egységet kell hirdetni ; hanem taníttassék a vallás abban az alakban, a hogy azt maga Krisztus tanította, mely alak az emberiség gyermek korából ered, s ma is legjobban megfelel a gyermeki szívnek. A vallás feladata nem a gyűlölség tenyésztése, de a szeretet fejlesztése. A mi már az egyes egyházaknak felekezeti hitcikkeit illeti, ezeket tanítsa a lelkész confirmatiora készítés alkalmával. Következett Ferenc József kolozsvári unitár, lelkész ur felolvasása ezen tárgy felől: „A külformáknak a vallás benső értékére való befolyása." Kivonatban vagy egyes töredékekben hasztalan kisérlenők meg ezen dolgozatot ismertetni ; tájékozásul csak annyit mondhatunk, hogy az egész közönség, melynek egy részét iparosok, gazdálkodók tették, s melynek figyelme reggeli 8 óra óta le volt kötve, a legélénkebb érdekeltséggel hallgatta a maj d 2 óra hosszant tartó felolvasást; elmúlt dél, majd délután egy óra, s az egész közönség mozdulatlanul figyelt, míg nem a felolvasás bevégeztével zajos tapsokban, közhelyeslést tolmácsoló nyilatkozatokban tört ki. Az általános lelkesültségnek Jancsó Ádám tanár ur adott kifejezést, majdnem ezt a gondolatot tolmácsolva lelkes szavaiban: Ma lett üdvössége ezen városnak ! A közgyűlés elhatározta ezen dolgozatnak külön füzetben is kiadatását, s mindjárt meg is rendeltetett belőle több száz példány. A délutáni gyűlésben jelentés tétetett a számadások megvizsgálásáról, s úgy Kovács Alb. titkár mint Somogyi Rudolf egyleti pénztárnok urak a közgyűlés köszönetének nyilvánítása mellett az általuk vezetett számadásokért járó felelősség terhe alól felmentettek. A közelebbi évkönyv szerkesztésére és kiadására L a u k o Károly kecskeméti ev. leik. ur kéretett fel; egyszersmind egy naplóbíráló-bizottság neveztetett ki. A vasúti- és gőzhajótársaságoknak, melyek a közgyűlésre utazókat jelentékeny kedvezményben részesítették ; továbbá a kecskeméti reform, és evang. egyházaknak, a kecskeméti fiók protestáns-egyletnek a szíves fogadtatásáért xigy az egyleti tagoknak, mint az egylet által hirdetett eszméknek, szives köszönet szavaztatott. Végül felolvastatván Buzogány Áron és Jakab Elek uraknak táviratilag, Szász Domokos, Szász Gerő, Kiss Gábor uraknak levélben küldött üdvözleteik s jó kivánataik, s a jövő közgyűlés helyének és idejének meghatározása az elnökségre bízatván, majd az elnök, titkár s választmány újból megválasztatván, a közgyűlés bezáratott. Említenem sem kell, hogy a délelőtti gyűlést vagy 70 terítékű társasebéd követte, mely kedélyesen, s az egyházunk jobbjait éltető pohárköszöntések között folyt le. FARKAS JÓZSEF. A pesti ref. egyMzm egye közgyűlése. (Vége.) Madas Károly s. gondnok úrnak nagy érdekeltséggel hallgatott s nagy tetszésnyilvánítással fogadott székfoglaló beszéde után Sípos Pál főesperes úr terjeszté elő nagy gonddal összeállított, s eléggé örvendetes tartalmú évi jelentését. Felemlíti ezen jelentés először is a vallásos élet külnyilatkozatai után szerzett tapasztalatokat, felemlíti nevezetesen, hogy templomaink — kivéve a földművesekre nézve felettébb szorgos időszakot — vasár- és ünnepnapok alkalmával majd mindenütt telvék, az úrvacsorával élők száma kellő arányban áll a gyülekezetek lélekszámával, és hogy népünk nemcsak szájával dicséri az Urat, mutatja az az áldozatkészség, melyet a jelen év elején az árvízveszélytől megkímélt híveink a károsult hitrokonok és egyéb szerencsétlenek gyors s minden hivatalos felszólítást megelőző segélyezésében tanúsítottak ; de mutatja az is, hogy az egyházmegyei intézetek iránti érdeklődés gyülekezeteinknél évről-évre fokozódik, s hogy az egyh. megye és kerület iránti kötelezettségeiknek pontosan eleget tesznek. E mellett a gyülekezetek ezen kötelezettségeiket, hogy úgy szóljunk még szaporítják. Jelesen — mint ezen jelentésből hallottuk — minden egyház kötelezte magát, hogy a lelkészi gyám- és nyugdíjintézet részére az újévi perselypénzen kivül évenkínt 12 frtot fizet, és ezen ajánlatukat az egyházak az annyira kedvezőtlen idők dacára is beváltották, ezen önkénytes adót is pontosan befizették, mi által a gyámintézeti tőke évenkint 300 frttal növekszik, úgy hogy ezen intézet jövendő nagyságának alapja immár teljesen meg van vetve, s csak becsületes kezelés, és a mostanihoz hasonló esperesi buzgóság és erély kívántatik, hogy a hazai prot. leik. gyámintézetek között kitűnő helyet foglalhasson el. Népiskoláinkban — mondja továbbá a jelentés — folytonos haladás tapasztalható, melynek egyik tényezője a szigorú szakavatott egyházmegyei felügyelet, másik a tanítók jobb díjazása , úgy hogy mióta a tanítói fizetés minimuma 600 frtban lett megállapítva, azóta a kidőlt tanítók helyébe jeles képzettségű, hivatásuknak élő szorgalmas egyének lépnek. Ugyancsak ezen jelentésből láttuk, hogy az egyh. megye határozatai nem maradnak papíron, hanem ugy az e. megyei elnökség, mint a kiküldött bizottságok lelkiismeretesen eljárnak a reájuk bizottakban. Végül jelentést tett esperes úr az év folytán befolyt kegyes adomá-