Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-04-23 / 17. szám

KÜLÖNFÉLÉK. * Templom] átogatás. A sok panaszhang közé néha örvendetes híreket is vegyithetünk. Panaszkodnak sok helyütt a templomok üresedéséről, mi meg Pesten, legalább a főbb ünnepek alkalmával, majdnem az ellenkezőről vagyunk kénytelenek panaszkodni. Néhány év óta a sátoros ünnepek első délelőttjén két istenitisztelet tartatik; ez tartatott közelebb is. Az elsőnél megkezdődött az ur asztalához járulás már 9 óra előtt, és két segédlelkész szolgálata mellett tartott 10 óráig; de ekkorra már annyira inegtellett ismét a templom minden része, ülő és álló helye, hogy számosan kénytelenek voltak visszafordulni; ez alkalommal ismét majd ötödfél százra rúgott a eommunikálók száma. Pedig tudva van, hogy ilyenkor híveinknek egy jó része a vidékre megy ünnepelni. * A budai Tárban levő evangelikus templom kettős ünnepély szinhelye volt Húsvét hétfőjén; jelesen ekkor leplezték le az ezen templomot 1828-ban alapitott Mária Dorottya főhercegnő emlékére állított emléktáblát, mely alkalommal Scholcz lelké-z úr hálás érzéseket ébresztve elevenítette fel az alapitónő érdemeit. A nagy számú közönség közt ott volt E d e 1 s h e i m-Gyulay báróné is, kinek fia ezen alkalommal élt először urvacsorával. * Török Pál superintendens urnák Deák Ferenc gyászemlékünnepén mondott nagy hatású beszédét M adas Károly egyháztanácsnok ur saját költségén kinyomatta. Több száz példány a pesti ref. egyházmegye lelkészeinek, tanítóinak s a szerző és kiadó barátainak szétküldetett, de reményijük, hogy marad még fenn könyvárusi elárusitásra is. * Nagy tűzvész pusztította el f. hó 12-én Erdélynek egyik legjelentékenyebb városát Maros-Vásárhelyt. Körülbelől 150 ház égett el tökéletesen, s emberélet is esett áldozatul. Az evang reform, egyházközség igen sokat szenvedett, leégett az elemi iskola, mind a két paplak, a magánvagyonban a kár százezerekre megy A dolognak egyik legszomorúbb oldala az, mint az „Erdély" írja, hogy aclakosság maga semmit nem tett a mentés körül, hanem idegenekre bizta a munkát. * A Bakteriák a természet világban. A „Religio" april 19-iki száma ezen cím alatt hoz egy annyira érdekes cikket, hogy jónak látjuk mi is szóról szóra átvenni, azzal a kis módosítással, hogy „magadra mond fiam \" Vagy is ő a mai kornak minden szerencsétlenségét a liberális eszmeáramlatnak tulajdonítja, holott szerintünk, de talán minden elfogulatlanul ítélő előtt épen másutt van a baj forrása. Hogy hol, eléggé tisztán kiolvashatja a t. olvasó ezen alább - következő cikkből, melyet azt hisszük az olvasó is eléggé találónak fog tekinteni, ha a „liberális ' szó helyébe ezt teszszük „klerikális" vagy „csuhás " S mi csak is ezt a változtatást tettük, a többi mind ekképen van megírva a Religióban, amint következik : „A tavasz kikeltével nem tartóztathatjuk meg magunkat, hogy a természettel foglalkozzunk. A bámulatos rendszer, mely benne foglaltatik, a nagyszerű változatosság, melyet feltár, és mégis mintegy egész, a legfelségesebb ös^zlntig^ it-.ban tiiuik fe', elegendő any a got nyújt az elmélkedésre és a léleknek az anyag fölé emelkedésére Ily nagy terjedelemben nem nyujthatunk ugyan tanulmányt a természetből, adni fogunk mégis valamit a természet köréből, habár csak a legkisebbet is. A legkisebb és egyúttal legegyszerűbb élő lényeket t. i. baktériáknak nevezzük, ezekről fogunk valamit szólani Ezek képezik az élet határszélét, utánuk nincsen semmiféle, legalább jelenlegi microscopicus segédeszközeinkkel felismerhető élő alakulás. Ha alakjukat vizsgáljuk, az majd golyóhoz, vagy tojáshoz, majd fonalhoz, vagy dugaszhuzóhoz hasonlít. Csaknem mindeniknek kétféle életállapota van, mozgékony és nyugvó. Bizonyos feltételek alatt rendkívül élénken mozognak, s ha a vizcseppet sűrű csoportban betöltik, a szúnyog seregéhez hasonlitható érdekes képet nyújtanak. Kezdetben azt hitték, hogy a bakteriák állatok, mert önkényszerüséget láttak mozgásaikban ; de ma már bizonyos, hogy az önkényszerűség létezése csupa csalódás. Mint minden élő lény, ugy a bakteriák is szaporodnak. E szaporodás rendkívül gyors, minél melegebb a lég, a szaporodás annál erősebb és gyorsabb, mig alacsony homérséknél megoszlik és a fagypontnál egészen mpgszünik. Hogy fogalmat nyujtsunk a szaporodás gyorsaságáról, megjegyezzük, hogy kedvező feltételek mellett, egy bakteriából 24 óra alatt 16 % millió lesz. Ebből megérthető a bakteriák nagy jelentősége. Ezek a legelterjedtebb lények közé tartoznak Feltalálhatók a levegőben csakúgy, mint a vizben, s hozzátapadnak minden szilárd test íelszinéhez. De tömegesen ott fejlődnek ki, ahol felbomlás, erjedés vagy rothadás történik Azonban a bakteriák nem esetleges kísérői, hanem okai a rothadásnak. A rothadás a bakteriák által előidézett vegyfolyamat Különben a bakteriák nem maguk hozzák létre a testöket alkotó anyagot, hanem kívülről veszik fel, és igy mondható, hogy bizonyos tekintetben a másét szeretik. A mondottakból eléggé kitűnik, hogy a bakteriák nagyon érdekes jelenség a természetvilágban; de még érdekesebb az, hogy a szabad szemmel nem látható természetvilág bakteriáihoz, hasonló bakteriakat szemlélhetünk a már látható világban is, melyekben az előbbiek, ugy látszik, előképei, vagyis, ami ott kicsinyben, itt nagyban tűnik fel. Természetrajzi tanulmányunk megvilági ása végett, annyival is inkább szüksége ebbnek találjuk a már kézzel is tapintható e bakteriákról szólani, mert a kettőnek összehasonlításából, sok, eddig még kevésbbé ismert tünemény megfejthetésének kulcsához jut! hatunk. Ha tehát a szabad szemmel láthatatlan világból áttekintünk, a szabad szemmel látható világba, itt is találkozunk bakteriákkal, csakhogy ezeket megkülönböztetés végett a természettudósok liberális, azaz pardon, (cseréljük ki a Religió használt nevet,) csuhás és reverendás bakteriáknak nevezik. Csak a név különböző, de a természet egy, mint ez a következőkből kitűnik. A csuhások és reverendások képezik a látható világban azon