Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-04-09 / 15. szám

a lelkész udvarra. A gabonát az elterített ponyvákra kiméri a gondnok vagy az arra rendelt e. előljáró előtt, a pénzt szintén átadja, felíratja és hazamegy. Mikor mindenki felhozta tartozását — ez meg van délig — a gondnok bejelenti a lelkésznek : „kérem alásan mérünk." A lelkész —• ki addig olvashatot, vagy bármit tehetett — ki megy a garmada buza mellé, kinyittatja kamráját, s kezdődik a mérés, s hordás. A lelkész és egy elől járó jegyzi, s mikor kitelt a lelkész illetősége, becsukatja kamráját, leolvasott pénzét megszámlálja, zsebébe teszi és bárhová mehet. Igy történik a tanítóval is. Végr3 a mi felmarad, felmérik a lelkész jegyzése mellett az egyház számára, s eltakarítják, s a többivel magtárilag kezelik. Ha netán egy két véka gabona kinmaradna, azt a gondnok utólagosan beveszi az egyház részére. Mikor a bort szedik, a gondnok szekérre rakatja a lelkész és tanitó hordóit, kiviteti a szőllőhegyre, s ott az általa s az elöljáróság által öszszeszedett borból megtöltetvén, hazaviteti, s betéteti a lelkész s tanitó pincéjébe s punctum. Ha valaki netán szemetes gabonát, vagy vizből csinált bort akarna adni, az elöljáróság áll vele szembe, visszautasitja; mert beesületét nem akarja elveszteni a a lelkész és tanitó előtt. Ha Baranyában, Somogyban, vagy Girgáciában nem igy megy a díjszedés : rosszul megy, s ép ezért forrása az egyenetlenségnek, a vísitátió előtti éktelen vádaskodásnak. Oda kell működni az e. megyéknek, hogy mint Barsban a lelkész és tanitó, egy nap, szép csendesen az egyházi elöljáróság kezéből kapja fizetését, ne pedig, hogy ő szedje egész évben. Ennél odiosusabb dolog nem is lehet. Ily eljárás mellett a belső hivatalnokok és hallgatók örökös farkasszemet néznek egymással, mig ellenben az elöljárók Pilátusként ártatlanságban mossák kezeiket, igy már csakugyan, sem a lelkésznek sem a hallgatóknak nem lehet épülni Jézusban. Erre azt mondják: „valahány ház, annyi szokás", ez igaz; de a mely házban rosz a szokás, nem kell ott szomszédba menni, a viszálkodás, egyenetlenség gyújtó tiizéért; mert benn van a házban. Meg kell szüntetni a rosz szokást a házban, megszűnik a perpatvar is. A lelkészi és tanitói dijak beszedését az egyházelöljáróság kezébe kell tenni mindenütt, hisz erre csak egy erélyes, de még is evangyeliomi okos fellépés szükséges, akkor egyes hivek nem léphetnek fel a vis. előtt a lelkész ellen a buza, bor és sódar miatt; hanem ha netán túlságosan vannak terhelve, s otthon el nem igazithatják, orvoslatért folyamodnak az e. megyére, s ki ne látná, hogy ily eljárás, intézkedés mellett, a lelkész s tani tó személye nem tétetik ki a hivek gúny céltáblájául. A barsi e megyében mindenek ékesen és jó rendben vannak erélyes esperese kormánya alatt. Itt öröm visitálni. Itt a hivek nem tesznek hajhrát; hanem, hogy a vis. mindent, szépen találjon, holmit igazgatnak, s öröm-I mel várják a visitátiót, s ezt 8 éves tapasztalás után ' jólélekkel állithatjuk. Es a visitator valóságos lelki gyö nyörrel telik el főként az utóbbi években — minden külső nyomatás dacára — épült nagyszerű lelkészlakok s iskolák látásában, melyek nem csak külsőleg mutatják az előhaladott kor kivánta szép izlést, csinosságot ; de belsejükben is az ujabb kor szelleme lebeg. Meglássuk, mihelyt a barsi e. megye példáját követi minden e. megye, senkinek nem lesz oka panaszkodni a vis ellen. Es ne csudálkozzék senki, hogy a j leirt szerencsés viszonyok, s körülmények közt élvén, nyugodt lélekkel hangoztatjuk a bölcs szavait: Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid." Molnár SÁMUEL, e. megyei főjegyző. ISKOL AÜGY. A népiskolai hatóságokról hozott póttörvénycikk. (Vége.) 7. §. A közigazgatási bizottság : 1. Az állami és községi népiskolákra nézve a szülőknek tanitókkal való ügyeiben és átalában mindazon ügyekben, melyekben első fokon az iskolaszék s ennek nem létében a gondnokság határozott ; - másod fokon a községi iskolaszék vagy gondnokság és a tanitó közötti panaszokban pedig elgő fokon határoz. Határozata ellen a felek a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez folyamodhatnak, de ide mint harmadik fokú hatósághoz csak azon esetben fellebbezhetnek a közigazgatá-i bizottság határozata ellen, ha ezen határozat eltér az első fokú határozattól 2. Fegyelmi vizsgálatot indíthat a vallás- és közoktatásügyi minister, rendeletére pedig köteles indítani a községi elöljáróságok bármely tagja ellen : a) ha az megsérti vagy hanyagul teljesiti a törvényben és szabály- vagy kormány-rendeletekben az iskolaügy iránt megszabott kötelességét ; b) ha iskolaügyre vonatkozó s törvényhatóság, illetőleg a kormány által nyilván vagy hallgatólag még helyben nem hagyott vagy megmásított olyan határozatot vagy szabályrendeletet hajt végre, mely felsőbb jóváhagyás előtt végre nem hajtható. Ily esetekben a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII törvénycikk módosítását és kiegészítését tartalmazó 1876 törvénycikk értelmében intézkedik. 3. Állami vagy községi népiskolában alkalmazott : akár segéd, akár ideiglenes, akár rendes tanitó ellen, az iskolaszék (gondnokság) feljelentésére vagy a nélkül is fegyelmi vizsgálatot re delhet el a vallás- és közoktatásügyi minister, rendeletére pedig elrendelni köteles, a tanitó erkölcsi kihágása, vagy hivatali vétsége miatt.