Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-03-19 / 12. szám

nem volt, csak „számvevői jelentésekre" tettem jegy­zeteket, (lásd 1875. 46-ik szám). Kit a dolog illetett, el­mondá mit mondani akart, ki jelelte az irót, hogy ő az egész papi ornátusában." De már nagytiszteletüséged helyette a kesztyűt fölvévén, gyanusitgatásaival, elferditéseivel egészen kese­rűvé teszi az ügyet. Azonban mivel már az állampénztárróli egész szám­adást kronologicus rendben pontosan, — mint kellett volna a jkönyvekben — előadta, fogadja Ígéretem sze­rinti köszönetemet, de nem a fölvilágositásért, hanem azért, mert nekem igen hasznos szolgálatot tett, ő is ki mutatván a számvevői jelentések hiányosságát. Nagy gond­dal szerkesztett pontos számadását legyen szives össze­hasonlitani az 1874-ik évi máj. kgyjk. 77 sz. III. B. C. és 1875-ik évi máj kgyjk. 167 sz. V. B. C. pontjaival s ezek alatt tett állam segély rőli számvevői jelentésekkel, — itt mindjárt (ölfedezheti, hogy az 1873, 1871, és 1874-ik évekről nt. számvevő ur az egyházmegyéknek kiosztott összeget csak 20.625 frtot mutat ki — midőn nagytiszteletüséged kimutat 22.775 frtot, — itt hát a különbség 2150 frt. Ismét ki nem osztott, hanem tőké­sittetni rendelt összeget nt. pénztárnok ur fölmutat 1869-ik évről 475 frtot (nem 500, mert 25 frt bélyeg költség) 1870-ről 975 frt. (nem 1000, mert 25 frt. bélyeg költ­ség) 1872-ről 295 frt. 1873-ról 75 frt. összesen 1820 frtot. Számvevő ur pedig (lásd 1874. tav. kgyjk. 77. III. C. a.) jelez „korábbi időből 2770 frt. különbség 950 frt Majd az 1820 frthoz nt. perceptor ur számitása szerént hozzájön 1861-ik évről 575 frt. ismét 1874-ik évről 575 frt. összesen lesz akkor 2970 frt. Nagytiszte­letű volt számvevő ur szerént pedig (lásd 1875. tav. kgyjk. 167 V. C. a.) 7383 frt. Különbség 4413 frt. Meg­jegyzem nagytiszteletüséged „Viszhangja" folytán, hogy az-1875-ki 8000 frt, a tavaszi gyűlés alkalmával vár ki osztásra, azon 7383 ít. pedig meg van, mert lám idézett jk, V. B. 9 alatt az áll : Kölcsön kiadatott 2850 Irt 10 alatt pedig: Takarékpénztárban 4533 frt. és pedig összesen 7383 frt. Most már az államsegély pénztárban, én nem tu­dom van-e jelenben 15.383 frt., de számvevői jelentés szerént kell lenni ; azonban, hogy a számadás, és számve­vői jelentés közt különbség van, az bizonyos Sincerum mihi candore noto, reddas judicium peto. MATOLCSI JÓZSEF. Emlékeztetés! Tiz évvel ezelőtt Debrecenben 21 iskolatárs és jóbarát ily szerkezetű okmányt fogadott el, irt alá mint kötelezőt, s tett le a református főiskola ifjúsági könyv -tárnokának —- ki egyszersmind rendesen az önképző kör titkára is — gondjai alá : „Alantirottak, és azok, kik ide mellékelt levelök tartalma szerint alantirottakkal egyetértenek, indittatva a közös mult a pályatársi viszony, a baráti szeretet, és egymás jövője iránti kölcsönös érdekeltetés érzelmei­től, ünnepélyesen kijelentjük, hogy azt, mit kedves em­lékű tanulói multunkból, a majdani célkülönbség-, távol­ság- és egyéb elütő viszonyok mellett megőrizhetünk, t. i. a baráti szeretetet, és kölcsönös érdeklődést egymás sorsa iránt, magunk között jövőre is fentartandjuk és megőrizendjük. — Jól tudjuk ugyan, hogy a barátság fentartásának, nem szükségesképeni föltétele valamely időnként megállapítandó összejövetel és személyes talál­kozás : tekintettel mindazáltal azon boldogító és nemes örömérzetre, mely csak egy-két régi barát találkozásakor is oly édesen hatja át az egymás iránt szeretettel lobogó kebleket; — tekintettel továbbá arra is, hogy az egy­más sorsa, viszonyai iránti érdeklődés érzelmének kielé gitésére legjobb alkalomul csakugyan a személyes össze­jövetel szolgálhat". „Elhatároztuk arra kötelezni magunkat, hogy mos­tantól számítandó 10 esztendő múlva, tehát az 1876 dik évben, Szent-Györgynapi debreceni vásár vasárnapjának délelőttjén a p r i 1 23-dikán 11 órakor, a ref. főiskola seniori hivatalában mindnyájan (kik közölünk nősek és családosok lesznek, a mennyire viszonyaik engedik, ne­jükkel és családjukkal) megjelenendünk, azon napot közös multunk kedves emlékeinek szentelve, kölcsönös baráti érzelmeink kicserélésére, s baráti viszonyaink szilárdítá­sára forditandjuk." „Kit közölünk betegség, vagy más legyőzhetlen akadály gátolna a megjelenésben, az egyfelől meg nem jelenhetésének okát, másfelől pedig életviszonyait s hely­zetét az akkori seniori hivatalhoz utasítandó levélben velünk a legrészletesebben tudatni tartozik." „Debrecen, a kápláni vizsga letételének napja ápr. 18. 1866." Ezen okmányt mint bennünket kötelezőt kész szívvel elismerjük és aláírjuk." „Bélteky Albert székelyhídi s. leik., Csiszár Imre h.-m.-vásárhelyi s. lelkész, Török Ferenc tasnádi rektor f Zsutai János debreceni fitanitó. Tabajdi Lajos, f Je nei Gyula szigorló orvos Oláh Antal pátkai rektor, Pá­pai Lajos leendő s. lelkész, Győri Kálmán volt d.-ványai rektor, Veres István szkulai rektor, Szalai Pál szováthi rektor, Domokos Zsigmond baka, Lengyel József b -új­városi rektor, Lipcsei Pál érsemjéni rektor, f Szabó Gá bor köztanitó, Kállai Imre ügyvéd bojtár." Ezeken, mint az eredeti s letett okmány sajátkezű aláíróin kívül az okmányhoz csatolt levelükben még a következők kötelezték magukat a kitűzött helyen s idő­beni megjelenésre. f N.-Bajómból irt levelében Darócy Károly, Hei­delbergből irt levelében Csiky Kálmán, Pacsérról irt le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom