Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-02-07 / 6. szám

ság első ülésének legtöbb idejét vette igénybe", észrevéte­lem ez: A főtárgy, melyet elnök ur ért, nem más, mintama kérdés fölvetése: maradhat-e a régi keret? Kiin­dulási alapul a tanácskozásban elfogadható-e a régi rend­szer? Vagy ugy a keret mint a régi rendszer mint kiin­dulási alap elvetendő, s helyébe uj veendő ? Nevezetesen az, a mely e gyűlésen bemutattatott. Pro et contra sok mondatott, sok időt is vett igy igénybe. De mert az inditvány oda lyukadt ki, hogy tar­tassák meg ugy a régi keret, mint a régi rendszer kiin­dulási alapnak; reform e tekintetben tehát nem jővén létre, oly tárgynak vettem az egészet, melynek helye van igenis a jegyzőkönyvben, de nincs helye oly hirlapi tudó­sításban, mely csakis a keresztülment reformokkal kíván foglalkozni. A másik ellenvetés, illetőleg helyreigazítás a körül forog, hogy téves a 3-ik pont alatti azon közlés, melyben minden megszorítás nélkül állíttatik: „a bizottság javas­latba hozza a nők szavazati jogát a gyülekezetben." S azt mondja elnök ur, a bizottság ezt a javaslatot ily értelem­ben nem hozta, hanem . . . sat. Erre nézve kevés mon­dani valóm van. Nem csak hogy általánosságban van tartva, de egész odavetőleg. És nem is csak az esetre, melyek a a helyreigazítás "-ban fölhozatnak, hanem minden esetben bírjanak a nők is szavazattal a gyülekezetben — ez in­ditványoztatott. Különben szóljon maga a szerkezet, mely hitelesíttetett: „A. Gyülekezet! 7. §. Minden gyüleke­zet, saját egyházi ügyeit, az egyházi törvények korlátain belül, önállólag kormányozza. 8. §. Ezen kormányzat közege : a gyülekezeti köz­gyűlés, melyet képeznek minden önálló és teherviselő ta­gok, a nőket sem véve ki, kik ennélfogva egyenlő inditványozási, tanácskozási, és szavazási joggal birnak." A mondottakat azonban nem holmi vitatkozási visz­ketegből irtam le, hanem hogy igazoljam magamat az olvasó közönség előtt adataim hitelessége felől. Különben azt hiszem, a mint- én nem vettem nehez­telőleg elnök ur felszólalását, ugy elnök ur sem veszi ré­szemről sér'ésnek az önigazolást ! De mint eddig, ugy ezután is: „clara pacta boni amici" lesz a jelszó. Be gn ár Endre, biz. jegyző. * Nemes tett. Vodjaner Albertné, szül. Aczél Zsófia asszony a gyomai uradalomhoz tartozó pusztán három népiskolát rendezett be saját költségén cselédjei gyermekei számára. E három iskolában közel száz gyere­ket ajándékozott meg téli ruhával. * A nazarénusok ügyében a vallás-és közoktatás­ügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg az Összes törvényhatóságokhoz körrendeletet intézett, mely hangsú­lyozza, hogy az ezen sectára vonatkozó intézkedések a tör­vényhozás eldöntéseig, szigorúan megtartandók, miután az eddig törvényesen el nem ismertetett; egyébiránt a naza­rénusok által létesített viszonyok az anyakönyveket, az általános védkötelezettséget stb. illetőleg az állam törvé­nyeivel ellenkeznek és nem tűrhetők. A miniszter közli a törvényhatóságokkal azon rendelet másolatát, melyet a boldogult Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter egy előfordult eset alkalmából a fennállott Pestváros ta­nácsához intézett. A belügyminiszterrel egyetértőleg hoz­záteszi a miniszter, hogy a nazarénusok kilépése korábbi vallási közösségükből, tehát ezen kivül kötött házasságuk is érvénytelen, hogy gyermeknik törvényteleneknek tekin­tendők, és azon egyházközség anyakönyvébe beirandók, melyhez szüleik áttérésük előtt tartoztak. A secta hivei semmiféle állampolgári kötelesség alól ki nem vonhatják magukat , nem is szabadithatók fel semmiféle teher alól, melyre előbbi egyházközségünkben kötelezve voltak. A miniszter különben kilátásba helyen, hogy mindezen ügyek a törvényhozás utján rendeztetni fognak. Hogy csak ugyan rendeztessenek is mi hama­rabb az egyházpolitikai bizottság rajta van s ez folytatja szorgalmasan üléseit a budgetviták alatt is. A mult hó 30-án tartott ülésben a 7-ik §. ekként állapita­tott meg : Mindegyik hitfelekezet önmaga állapithatja meg az egyházi tiszviselői s egyéb alkalmazottjai felett gya­korlandó fegyelmi eljárását, és fegyelmi szabályait. Azon­ban. 1) A hitfelekezet nem alkalmazhat fegyelmi bünteté­sül sem testi fenyítéket, sem személyes fogságot. 2) Egy­házi tisztviselő, vagy lelkész, vagy egyéb alkalmazott ellen sem indítható fegyelmi eljárás azon okból, mivel az a törvényben rendelt valamely polgári kötelességét telje­sítette, vagy valamely törvényben tiltott cselekvést nem vitt véghez, „A 8 szövege ekként állapítatott meg :" A hitelvekben egyező, tehát tulajdonkópen egy azon feleke­zethez tartozó állampolgárok is, azon hitfelekezet többi tagjaitól eltérvén, külön egyházat alakithatnak a jelen törvény értelmében. IRODALOM. x — • Érdekes irodalmi hirt közölhetünk olvasó­inkkal. Liszkay József, pápai ref, lelkész ur ós lapunk munkatársa ugyanis a pápai egyház levéltárát 1510 — 1811 ismertetni óhajtván, több mint hatszáz ok­mány tartalmát legközelébb sajtó alá bocsátja. Nemes fáradozás ez; bár ébredne általa tevékenységre oly egyén, aki képes egyháztörténelmünk megírására, melynek halo­gatása — mint Kocsi Cs. Bálint irja — már két szá­zaddal ezelőtt bűnül rovatott fel őseinknek külföldi testvé­reik által. * Közvizsgák rendje és a tanítók s tauulók név­sora, a kolozsvári ev. ref. főtanodában, az 1874 /5 . tanodai év első feléről Kiadta 1875. január 15-kén Szabó Sá­muel, tanvezető. Nézetünk szerint sokkal helyesebben cselekednék a kolozsvári főtanoda érdemes igazgatósága, ha csupán csak a második fólóv végén adná ki órtesityé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom