Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-12-19 / 51. szám

azaz a kerület pápai főiskolája pénztárának állásáróli pénztárnoki számadásokra vonatkozó számvevői jelentésekből — a jkönyvek szerint — akarta kimutatni Ügy íle — mint részleteztem évről évre — a jegyző könyvekben a főtanodai számadásokra vonatkozó tiszti jelen téseknek épen azon része, melyben az o tárgyra vonatkozó számtételek foglaltatnak, a f. é. őszi gyűlési j. könyvet kivéve, nem találhatók, következőleg figyelemmel sem kísérhetők. És igy nem ok nélkül nyilatkoztunk mi (én és a pénztárnok urak) úgy, hogy a legfontosabb ügyünkben beható tanulmányozás és alapos tárgyismeret nélküli gáncsoskodó fellépés merészség. E nyilatkozatunkat részemről most sem vonom vissza. A többi mondani valóm — mint előre megjegyeztem — hetek előtt beadva levén az ezen ügybe vizsgálatot tartandó egyházkor, küldöttség elnökénél, miután elég számot s jegyzőkönyvet állítottam csak egy pontnál is szám és jegyzőkönyv ellenébe a tisztelt olvasó közönség becses türelmét száraz számok sorolgatásával tovább fárasztani nem akarom. Ács, 1875. dec. 10. DÉUSI BÁ LINT, dunántúli egyhk. volt számvevő. *) KÜLÖNFÉLÉK * A képviselőház f. hó 3-án és 4-én tárgyalta a közoktatásügyi ministerium költségvetését. Fölvétetvén az ülés folyama, felszólal Somssich Pál s utal arra, hogy ez az egyetlen tárca, melyben a tavali költségvetéshez mérten némi emelés észlelhető. Irányi Dániel, az iskolalatogatás kötelező volta körüli intézkedés hiányosságát roszalja s ezután azt állítja, hogy az előadó azon állítása, mintha e budget haladást mutatna, csak végösszegekben áll, átalán sok helyütt hanyatlás észlelhető. Sajnálja a felnőttek oktatásának megszüntetését, bár kénytelen elismerni, hogy visszaélések fordultak elő, de azok önmagukban nem elégségesek a megszüntetés indokolására. A csemetét a fattyukinövésekért nem kell kivágni, hanem a fattyukinövéseket. Kérdi, miért nem lett törvénynyé a felnőttek oktatása iránt Pauler által benyújtott törvényjavaslat? Hegedűs László nem tartja a takarékosság általán alkalmazott mérveit c budgetre alkalmazhatóknak, s különben tagadja azt, mintha e tekintetben a kormány és az országgyűlés eljárása bármikor megfelelő lett volna az ügy fontosságának. Nem volt nálunk ez ügy nemzeti szellemben vezetve : igy nézete szerint, ha a cultus s a közoktatásügy elválasztatott volna, az egyházügyi kérdések is szabadelvű megoldást nyertek volna. Koszalja a tanitóképezdék élén álló igazgatótanácsok rendszerét. fA népiskolai törvényen sok módositandót lát, s a tanfelügyelői intézményt — elvtársai nézetével ellentétben ugyan megtartandónak véli, de reformálva, s életképessé téve. Leggyümölcsözőbb tőkének tar'tjá a népoktatás s a felsőbb oktatás terén elhelyezettet. A tanárképezdékre (a kolozsvárira s a budapestire) fordított költségekei nagyon aránytalanoknak tartja s ebből azt következteti, hogy a kolozsvári tanárképezde nagyon hiányos. Helytelenít:' a budapesti „mmtakozép"*) Mult számunkban megígértük ugyanhogy Kis G. urnák ez üg

yben beküldött cikkét adandjuk de közben Decsiure bküldetvén, ennek adtunk elsőséget. Közben Matolcsi uvtol ^ vettünk eegy ujabb cikket, de kénytelenek vagyunk ezt^ovo , évre halasztani. tanodát" is, ezután megemlékszik a jogakadémiákról s ezeknek fejlesztését óhajtja, a nagyszebeni akadémiának üj tanszékekkel való ellátását azonban kárhoztatja, mert Erdély szükségleteinek a kolozsvári akadémia magában is eleget tesz. IJ

la<íhy Bertalan nagy elismeréssel viseltetik a közoktatásügyi minister Működése iránt, helyesli az ipari szakoktatásnak a nőkre való kiterjesztését, s más egyéb intézkedéseit,de az oktatásügyi politikát nagyobb alapokra akarja fektetni s különösen nemzetibbé magyarrá akarja tennni. Elhiszi, hogy a ministernek meg vau a morális ereje erre, mert látta nyilatkozatait a felvidéki gymnasiumok iránt. Helyteleníti a 68-as évek után követett politikát, mely szem elől téveszté az állam magyar voltát s várta, dum deffluit amnis. A philántropiát előbbre tettük a hazafiságnál Szükségesnek vélné a felekezeti tankönyvek előleges, állami átnézését. Zsedényi Ede 28 középtanoda helyett csak 20-at akar fentartani, de mindeniket tápintézetekkel. Megszavaztatik férfitanitóképezdékre 313,000 frt. tanitóképezdékre 180.700 frt. tanitóképezdék közös kiadásaira 10.000 frt. tornapóttanfolyamra 9000 frt. a budapesti polgári iskolaképezdére 15.250 frt. a budai polgári iskola tanitónőképezdérc 8500 forint. A népnevelési összes szükséglet 800.000 frt. * Értesítés. Az orsz. prot. árvaegyesület, mint rendesen, ugy ez évben is f. hó 24-én délután 4 órakor az evang. iskolaépület [Deáktér] dísztermében tartandja meg árvái számára a karácsonyi ünnepélyt; a miről a nagy érdemüközönség értesíttetik. Budapest, dec. 16. 1875. A rendezőség. * A házi iparról, mely felől a mai száma lapunknak, valamint a 49-ik számunk is komoly figyelmet érdemlő cikkeket hozott és hoz, — Ker kap oly Károly a héten nagyszámú közönség előtt érdekes felolvasást tartott. Elmondá a többek között — az általunk hozott cikkekkel öszhangzólag — hogy egy csupán őstermeléssel foglalkozó ország nem felelhet meg kellőleg a műveltség és állami célok igényeinek. Az ipart kell tehát nagy mértékben ápolni. Önálló vámterület és védvám ezen nem segít ugy, mint némelyek remélik ; hanem az ipari tevékenységet kell a lakosságban kifejteni s az állandó munkásságot meghonosítani. Továbbá a munkakört is szélesíteni. Említette továbbá, hogy például a kertészet mennyire el van hanyagolva a főváros körében, a mí egyik oka annak, hogy a budapesti élet igen drága. Pedig mennyi terület van ez iparágra Budapest táján hol a föld kövérítésére a kihordott szemét, az öntözésre, pedig a Duna annyi anyaggal szolgálhatna. Aztán a kertészetnél mily jól lehetne értékesíteni a női munkaerőt is. Ezért nagy szükség volna egy kertmivelő társulat alapítására. Továbbá a létező munkaerőt lehetne sokszorozni a munka helyes beosztása által. A földmivelés nem veszi igénybe mmden évszak idejét, s a mi attól megmarad azt a házi ipar gyakorlására kellene fordítani. A házi ipar, mely a szak- és nagy-ipar előcsarnoka, nemcsak anyagi, hanem sok erkölcsi haszonnal is jár, mert emeli a háziasságot, a családtagok bensőségét, az erkölcsiséget. Továbbá iskolázza a vele foglalkozók ügyességét, tőkét teremt s a nagy iparra, a munka legfőbb virágjára vezet. Tehát a házi ipar emelése legyen törekvéseink egyik főcélja; minden felé ennek emelésére szervezzünk egyleteket, összeköttetéseket; s a fővárosban működő központi bizottság nagy gyűlésében vegyenek részt mennél többen, hogy a nemes cél elérhető legyen! * A vallás- és közokt. m. kir. minister közelebb kelt rendelete szerint a nyári nagy szünidő az egyetemeknél és a közvetlen rendelkezése alatt álló jogtano-