Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-02-07 / 6. szám

PROTESTÁ1TS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és Előíizetési dij: Hirdetések díja : Kiadó-hivatal: Mária-utca 10-dik sz.p

elsó emelet, Helyben házliozhordással s viűékreposfcai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr, egész évre 9 frt.Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. —• Bélyegdij külön 30 kr. A német birodalom és a római curia, és a közöttük kifejlődött versengés elvi okai. *) Midőn Jézns végső kinos szenvedései elé volt indulandó, értésökre akará adni tanítványainak, hogy jövő önálló működésükhöz félelmet nem ismerő, s küzdelemre kész lélek szükséges. Miért is azon utasítást adá nekik, hogy vegyenek szablyákat; midőn pedig ezek azon választ adák : „Uram, imó vagyon két szablya itt!" ő csupán ennyit mondott nekik: „Elég," — (Luk 22, 38.) jelképes beszédének megfejtését magukra a tanítványokra bízván. Attól, a mit Urunk ezen szavaival voltakép mondani akart, felettébb eltórőleg fogta fel e szavakat a középkori Írásmagyarázat, jelesen ez az ezen kor papuralmi törekvéseinek hatása alatt a kardot általában az uralkodás jelképeként tekintette, a két kard által pedig a lelki ós a világi kettős hatalmat látta jelképeztetve. Az ily értelemben felfogott két kard történelme tölti be a középkor legjelentékenyebb szakaszait. Ritkán volt e két kard lapjával egymásra fektetve *) Egész Európa éber figyelemmel kiséri az egy év óta Németországon folyó egyházpolitikai küzdelmeket. Az ellenséges vagy a felületes sajtó talán kész e küzdelmek eredeti forrását a német birodalom erélyes cancellárjában keresni ; de a figyelmes szemlélő tudni fogja, hogy habár ennek is megvan e küzdelem felszinre jutásában a maga érdeme vagy bűne, de azért e harc gyökérszálai sokkal régebbi időből erednek, hogysem azt egy ember földi rövid életéhez lehetne kapcsolni. A „Protest. Kirchenzeitung" közelebbi számai egy külföldön is nagy érdekeltséget költött cikket hoznak ez érdemben, melynek tartalmával ha t. olvasóinkat megismertetjük, azt hisszük jó szolgálatot teendünk, ós e nagyérdekü egyházpolitikai küzdelem eredetét s jellemét kellő világításba helyezzük. F. J. békés öszhangzatban, sőt igen gyakran éles vágásokat tettek egymás ellen, mely küzdelmek között a lelki kard, erősittetvén az ezen kornak sajátságos vallásos szelleme által, végeredményileg erősebbnek bizonyult be. — Ma ismét, talán hangosabban mint valaha ugyanazon harci jelszó hangzik ugy a politikai, miit az egyházi világ körében, mely a középkorban oly sokszor mozgásba hozta Európa népeit: „itt a császár, itt a pápa! ide a császár-, ide a pápapártiak \ u

s a különbség csak az, hogy ma már a kardvágások s a fegyverek zöreje helyébe az állami törvényhozás, ós a parlamenti viták z^ija lépett. Miért is talán helyesen járunk el, ha korunk egyházi küzdelmeit az elmúlt századok harcaival hozzuk összeköttetésbe, hogy igy, a mennyire csak lehető tájékozást szerezzünk magunknak azon benső okok r a nézve, melyek ugy a mult, mint a jelen kor küzdelmeinek alapját képezik. A midőn olvasóinkat a középkorba akarjuk visszavezetni, felhívjuk figyelmeket mindenek előtt egy ott észlelhető megkülömböztetósre. Nevezetesen mi ugy látjuk, hogy különbség teendő azon elvi harc között, mely folyt a római egyház, ós a középkori állam között, s továbbá azon s zemélyes küzdelem között, melyet a pápa a középkori császárral folytatott. Az egyházat bár minő szempontból határozzuk is meg, azt mindenesetre el kell ismernünk, hogy az egy oly intézmény, mely a hozzá tartozók lelkületére befolyást gyakorol. Ebből következik, hogy azon eszközök is, melyekkel ezen befolyás gyakorolhatása végett ól, kell hogy lényegöket tekintve lelkiek legyenek; vagyis a főeszköz erre nézve a szó, az ige lehet. Ugy látszik azonban, hogy a római egyháznak lényegéhez tartozik azon végzetteljes jellemvonás, mely szerint az a bensőiest mindenütt külsőit!, hogy a szellemiek köréből igyekezik az anya-11