Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-12-19 / 51. szám

IÜ29 hazai és külföldi prot. irodalomban kedvezően ismert Wéber Samu, szepesbélai ev. lelkész. 0 a vallástanítás reformálása tekintetében a szó szoros értelmében úttörő. 1872-ben megajándékozta protestáns egyházunkat „cliristlicher Religionsunterricht für Volksschulen" cimü becses könyvecskéjével, melyben a vallásos érzelmek ébresztésére vallásigazságokat nevelészeti alapelvek nyomán az első három iskolai évfolyam számára elbeszélések, történetek, élet- és jellemrajzok alakjában fejteget.*) 1873-ban kiadta „Betrachtungen aus dem Leben und der Lehre Jesu" cimü könyvecskéjét a népiskola felsőbb három osztálya számára, melyben tárgyalja először Jézus életét első nyilvános fellépéseig, azután előadja Jézus tanát hasonlatokban, még pedig vonatkozással önmagunkra, embertársainkra és istenre, és végre Jézus küzdelmeit, szenvedéseit , halálát és győzelmét **) itt is mindig a gyermeki kebel építését, nem pedig az emlékezet gaz- ! dagitását tartván szem előtt. E két könyvecskéről egy tekintélyes külföldi egyházi folyóirat ekkép nyilatkozik : „Schon lange sind uns keine Religionsbücher eingeschickt worden, die den religiösen und paedagogisehen Bedürfnissen, so sehr entsprochen liatten, als die genannten" ***'). Most megajándékozta prot. egyházunkat az előttünk fekvő könyvecskével, mely az előbbieknek folyta tása és mintegy befejezése, a mennyiben a gyermek előtt most azt tünteti fel, hog/ miként küzdenek Jézus vallás-erkölcsi eszméi és elvei a világ tevélygéseivel s mint jutnak, bár lassanként, de mindég tökéletesebb győzelemre, hogy a világot istennek országává változtassák át. Szerző e müvével a népiskola felső- és középt*noda alsó o ztályaiban az egyház történelmi oktatást is akarja helyettesíteni. S hogy e könyv megírásánál is a nevelészeti alapelven: vezérelték őt, kitűnik a tapintatosan kiválasztott történelmi tananyagnak ügyes beren- | dezésébol. Ő itt is szakított a hagyományos gyakorlattal. Ő a fősúlyt nem egyes egyháztörténelmi adatok, számok és nevek megtanulására fekteti, a mint eddig történt, hanem a kebel nemesítésére, a léleknek az igaz, jó és 1 szépre való buzdítására. S ez okból nem sorol elő száraz történelmi tényeket, melyeket a gyermek legfeljebb gépiesen bemagol s azután ismét elfelejt, hanem a gyermek lelke elé életteljes és concret történelmi képeket rajzol, melyek szivébe bevésődnek és belső életére épitőleg hatnak. A könyvecske nyelvezete világos, egyszerű, könynyen érthető, a 13—15 éves növendékek felfogásának teljesen megfelelő. Miként előbbi két, ugy ezen könyvecskéjét is szabadelvű és elfogulatlan szellem hatja át. Hogy szerző e könyvével is égető, és régóta fáj*) Lásd a „Prot. egyh. és isk. lap" 1872- évi 47. számát. **) Lásd a ,,Prot. egyh. és isk. lap" 1873. évi 41 és 42. számát, ***) Lásd a „Predigt der Gegenwart" 11. évfolyam III, füzetét. dalmasan érzett hiányt pótolt, arról mindenki meg fog győződni, a ki át fogja olvasni. Ajánljuk azt a legjobb meggyőződéssel a vallástanitók figyelmébe s kívánjuk, hogy a vallástanítás mezején mielőbb elfoglalja őt jogosan megillető helyét. A szerző életére pedig erőt kérünk felülről, hogy egyházi életünk felvirágoztatása körül kifejtett üdvös munkásságában el ne lankadjon. CSISKÓ JÁNOS. BELFÖLD. A magyarhoni e. e. e. gyámintézet közgyűlése Temesvárit. A Budapesten megtartott egyetemes gyűlés után közvetlen Temesvárra, szintén egyetemes gyűlésre, vezetett utunk. Az ottani ev. ref. uniált egyház szives meghívása folytán tartatott ott a gyámintézet 15-ik vándorgyűlése, — mely szintén nevezetes volt, emlékezetes marad. Itt a magyarhoni evangélikusok többségének bizalmából megválasztott egyetemes társelnök Jett beiktatva ft. Cékus István superintendens ur személyében, kit, mint a gyámintézetet alapitó régi gárda egyik hű és bátor zászlóvivőjét, 33 esperességi szavazat közül 23 választott meg egyházelnöknek, méltó társul Ivánka Imre egyetemes gy. világi elnök mellé — méltó utódjául ft. Karsay Sándor snperintendensnek, ki 8 éven át kitartó hűséggel végezte egyházelnöki tisztjét, — járt, kelt, irt és beszélt, intett, kért, tett, áldozott a gyámintézet java, felvirágzásáért, együtt pedig egyházegyetemünk sz. érdekében. Emlékezetes marad még azért is, mert az önkényt visszalépett egyházelnök Karsay Sándor személyesen adta át tisztét, helyét utódjának; — mert hazánkban párját nem ismer ezen gyámintézet, miután a haza felső vidékein (Sopron, Győr , Pozsony1

, Somorja, Budapest, Aszód, Miskolc, Kassa, Iglón) megtartotta vala évi gyűléseit, most először lépett az alföldre és uniált egyházba. Valóban különös egy társulat ez ! Évről-évre vándorol az, nem mint fészke vesztett madár — hanem mint hu apostol, vándorbottal és gyűjtő persellyel kezében, egyház- testvér- Isten- szeretetben gazdag szivével. Minden évben más-más helyen, oda hová őt a testvérszeretet meghívja, üti fel „szegény sátrát" : hála áldozatot hoz a könyörülő szeretet Istenének ; — leül, és a haza minden vidékéről megjött „Timótheusok" jelentéseit meghallgatja — „pénzét megolvassa," s minden 10 krból : egyet eltesz a jövőnek, egyet kiküld a némethoni Gusztáv-Adolf-egylet perselyében — a felmaradt 8-at pedig kiosztja a folyamodott szegény egyházak közt. Igy tett most is. Nov. 14-ikén reggel, legméltóbban istenitisztelettel kezdte meg ünnepélyes működését. Ft. Cékus István superintendens szeretetteljes imája után és zsoltár éneklés közben Doleschal Sándor budapesti