Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-11-21 / 47. szám

becsértékét a mai viszonyokhoz mérten nem tudnám megítélni; vagy oly roszakaratunak mutat be, mint ki az esp. gyűlés szine előtt a felényit sem érő jövedelmet kétannyit érővé akarja felszámítani. Mellesleg legyen megjegyezve, hogy már én akkor is, mikor még nem is ismertem Fóthnak a gyűlésen általam felhozottaknál sokkal nagyobb előnyeit, 870 frtra tettem a calculust, nem pedig 770 frtra. A cikk végén n—m ur,' elhallgatva azt, hogy az anyásítás szavazat utján feltételesen ki is mondatott, s hogy az anyasitás az adatok valódiságától függesztetett fel, mely végre vizsgáló bizottság kiküldése vált szükségessé ; s ezt elhallgatva az esperességi gyűlés intézkedését gúnytárgyává téve, azon képtelenségről denunciál az olvasó közönség előtt, hogy : „Erre Láng A. ur kineveztetett bizottságnak." A 4 tagú bizottságról fentebb emlékeztem. Mindhárom gyanúsítást, határozottan visszautasítom. Tisztázásomra több szót nem emelek, mint annyit: Fóth anyásitásánál nincsenek mellékes érdekeim ; óhajom csupán az, vajha egy veszélyben forgó lelkes magyar leányegyház anyává válva, megtartatnék az ágostai egyetemes egyháznak. Végül pedig kijelentem, hogy az „n—m" nem elég átláthatlan álca, tudjuk, kinek fekszik oly annyira szivén Fóthnak üdve, s ki hiszi magát ahoz legközelebb állónak lenni. Wir kennen sehon unsere Pappenheimer! LANG ADOLF, tápió-sz.-mártoni ev. lel. esp. főjegyző. Templom szentclés Kis-Kőrösön nov 1. Minél ritkábbak az ilyféle ünnepélyek az egyházi élet terén, annál nagyobb befolyást gyakorolnak az emberekre, feltéve, hogy az ily ünnepélyek ékesen rendeztetnek; a kis-kőrösi ünnepélyről pedik ezt jólélckkel elmondhatjuk. Ennek főmozzanatait, hogy ezen lapokban is felemlítsük, nemcsak illő, de némiképen kötelesség is. A kis-kőrösi egyház a pestmegyei ev. esperességben számra nézve a legnépesebb, mert a 9000 lelket jóval haladja, nyelvre nézve szláv magyar, de egyik érdeme, hogy a magyarosodásban óriás haladást tesz, minek alapját volt lelkészei, néhai nt. Blázy Lajos és élő Sárkány János megvetették. Ha visszapillantunk azelőtt husz évvel és azon időt a a mostanival egybehasonlitjuk, mily nagy különbséget találunk ! akkor alig szólíthattál az utcán bátran embert magyar nyelven, hogy megértett volna, most a közlekedési nyelv leginkább a magyar. A másik mozzanat, a melyre nagy súlyt fektetni lehet, hogy e nép az áhitatosságot mint drága ereklyét, általában véve, megtartá, dacára annak, hogy a külső élet, az anyagiakról való gondoskodás e tekintetben is nagy rést ütött népünkben valamint itt, ugy másutt is, mely ellen az iskolának és templomnak vagyis a tanítónak és papnak folyvást harcolni kell, hogy korunknak ezen hydráját némiképen ellensúlyozzák. j A kis-kőrösi egyház egyházi életének fényes tanúságát adá, hogy templom- és toronyépítéshez oly időben fogott, melyet minden tekintetben, ha épen mostohának nevezni nem akarunk is, de kedvezőnek sem mondhatunk. A kis-kőrösi egyház leginkább földmivelő osztályból áll, mely a legközelebb mult tizedben részint a magasan álló í vizek, részint a reá következő aszályos évek miatt, valami dus avagy fényes aratásoknak nem örvendhetett. Ily válságos időben fogott a templomépitéshez Honnét szerezte a szükséges nagy összeget, talán kölcsönt nyitott, avagy a mint jelen időnkben nagyon is szokássá váít, könyöradomány utján segített némiképen magán, vagy valam' jóltévő patrónusa gyámolította ? — Ezen kisegítő eszközök közül egyet sem vette igénybe. Az Istenen kivül más patrónusa nem lévén, tulajdon testületéhez folyamodott, azon hittel és meggyőződéssel : „segíts magadon, és az Isten is megsegít. A keresztyénhit : buzgóság, mely minden időben csudaképen működött, a ! lehetetlennek látszó akadályokat meggyőzvén, varázserejét itt is kimutatta, az 50,000 forintnyi összeget, mely kelletett, összegyüjté ; önnön magukat megadóztatván a a legszegényebbtől a leggazdagabbig, mindenki tehetsége szerint áldozatát meghozá. Majd másfél évig tartott az építkezés, azon idő alatt a valdensekhez hasonlóan részint a szabad ég alatt a paplak udvarán, részint az iskola termekben végezvén az istenitiszteletet. A nagy és szép mű szerencsésen befejeztetett, a szép templom tornyával, mely renaisance stylben építtetett, íme áll, hirdetvén a kis-kőrösi hivek buzgóságát, mely az anyagiakróli nehéz gondoskodása közepében, a lelkiekről is gondoskodik. Az áldozatok hozatala tekintetében a kis-kőrösi egyház ~az utolsó lefolyt időkben talán többet tett, mint bármely más esperességünkben létező egyház; mert iskoláit is berendezte és a tanerőt három újonnan választott tanítóval szaporította. Hogy visszatérjek tárgyamhoz, melyről tulajdonitépen röviden szólani akarok : november 1-jc, vagyis reformáció ünnepe vala az örvendetes nap, mely az újonnan felépíttetett templom felszentelési napjául kitüzetett. Ez alkalomnál két hatalmas és kedvelt egyházi szónok lépett fel. Egyik esperességünk főesperese nt. Sárkány Sámuel, a másik a helybeli idősebb lelkész nt. Kemény János. Az első az oltár előtt ecsetelvén magyar nyelven 1. krónika 17. nyomán az egyház múltjából történelmi adatait s azután átmenvén a jelen ünnepnap feladatához. Beható, kellemes mesteri és szónoki szép tehetségével kimutatta: miként kelljen keresztyéni szempontból a templom felszentelésnek történni; a másik szónok a szószékről rajzolta szláv nyelven e nap fontos eseményét , emlékeztetvén a hallgatókat ama mult szomorú időkre, melyekben buzgó elődcinknek vallásokért nehéz harcot kelletett kiállania stb. Kritikát írni nem szándékom, csak főmozzanatokban akartam e nap szép ünnepélyét mintegy dióhéjban az olvasó szeme el'be állítni. Ha az ünnepi beszédek felől közelebbről szólani akarnék, ugy hosszura is terjedne rövid közlésem; mert ugy az egyik mint a másik szónok szorosan szem-76*