Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-11-14 / 46. szám

lekezet új templomának létrejöttét. Igy tüntette ki vallásos lelkesedését. Igy adta jelét keresztyéni érzületének, szívességének mindazokhoz, kik az ünnepélyeu az örömben vele osztozni szívesek voltak. r En pedig, mint a gyülekezet lelkivezére, forró hálámat nyújtom az egek Urához mind azért, hogy az építkezés terhes és költséges bajai közt híveimet mennyei erejével támogatta; mind azért, hogy magamat is az építkezéssel járó sok gond s kellemetlenség között kellő erőben és egészségben megtartani kegyelmes volt!!! Csoknya, nov. 5. 1875. BÉLA VÁR Y ISTVÁN, ev. ref lelkész RÉGISÉGEK. I. Rákóczy György fejedelem levelezése Tolnai István sárospataki pappal. (Folytatás) XXXV. Alázatos és hívséges szolgálatomat ajánlom nagyságodnak mint kegyelmes uramnak, az ur isten nagyságodat hogy lelki testi jókkal megáldja, szivem szerént kívánom. Hogy az ur isten nagyságod életét egészségével együtt ez ideig megtartotta az mi jónkra is cselekedte szent felsége. Mert az mint Urunk mondá, noha az óra nem ütött addig tizenkettőt az sidók szokása szerént, mig estve nem lett, de emberi okoskodás szerént talán az magyarországi minisztérium az mi ellenségünknek akaratjára adatott volna ez ideig, ha az nagyságod egészséges élete békességes országlásával együtt nem oltalmazta volna ; azért az mivel az rómaiak Augustus császárt tisztelték, mi is méltó hogy nagyságod életének és gondviselésének szívbeli örömmel örüljünk s az római tanács módjára istenünk előtt is mondjuk: Te stante virebo. Mert noha az ur isten kezében vagyon most is az a hatalom, melylyel mind ellenségit megtartóztatta mind az mi atyáinkat takargatta ; de kegyelmes u am annyi Magyarországban az istent kedvetlenitő bűn hogy majd ugyan kétségessé leszünk ha istentül kell-e reménylenünk valami közönséges oltalmazó külső fejedelmet ? mindazonáltal bizonyosak vagyunk hogy sem gonoszakaróinknak ellenkező tanácsa, sem az sok zűrzavarok és akarmi csintalan és büntetetlen latorságok rajtunk oly hatalmat nem vesznek, hogy az istennek rendelése szerént való hívekként se Erdélyben, se Magyarországban számok be ne teljesednék. Ezek száma kegyelmes uram hogy nevekedjék, az ű szent felsége gyülekezetinek dajkálkodásával az mint ez ideig szokta, ezután is cselekedje isteni indulattal. Hallatlan például esett kegyelmes uram, hogy az nagyságod kegyeim ességéből Németországban küldetett három tudós ifjak megfosztatának, mely dologban annyi kárt vallottunk, hogy én nem tudom mikor áll helyre ; mert minden patronusinknak ugyan megolvadott szívok és megidegenedett a szerencsétlenségtül félvén, — nagyságod kegyelmességéből meg felvevé, és bizonyos okokra nézve az Károly napi sokadalomból Eperjesről akarják vala megindítani, mely dologról Tolnai János uram irt is vala nagyságodnak és nagyságtoktul kegyelmes választ is vettünk, hogy nagyságtok is consential az dologban, de még ez ideig praefectus uramnak ű kegyelmének nagyságtok felőle nem parancsolt, az az üdő nem messze vagyon, 28. Januarii leszen. Alázatosan kérjük nagyságodat mindnyájan valakik itt az pataki ministeriumban vagyunk hogy cselekedje azt,- hogy az megnevezett napra készülhessenek el és sok üdőtül fogva való várakozások mind nekik mind minekünk teljesedjék be és ezen dologról parancsoljon nagyságod kegyelmesen praefectus uramnak is. Praefeetus uramnak ő kegyelmének ugy tetszett vala . . . hogy szegény Herczeg Sigmond uramnak bényei háza és szőlőéi felett való Ítéletit venném mind senior uramnak mind az közel levő atyámfiainak, hogy kegyelmes asszonyunknak szent szereteti -bői igértetett háromezer forinton ha kellene-é venni azt az örökséget avagy más valami hasznosabb ususra fordítani, az mely dologról mi nem is tudtunk volna gondolkodni ha ű kegyelme nem suggeralta volna praefectus uram. Mivel kegyelmes uram nem látunk semmi módot hasznosabbat az örökség szerzésnél, megnyugodtak mindnyájan ű kegyelme praefectus uram tanácsán. Azért én általam ű kegyelmük nagy alázatosan kérik nagyságtokat hogy ezt az dolgot kegyelmesen méltóztassék effeetualiii és praefectus uramnak ű kegyelmének parancsolni. Az mely Szentpéteri Mihály nevű ifjat jó emlékezetű Herczeg Sigmond uram pénzével felküldöttem volt isten akaratjából egészségben jött haza, pataki scholában helyheztetém hogy legyenek hárman, elég munkát találnak, csak adjon az ur isten ű kegyelmének egészséget. Az ur isten szerelmes fiának érdemeért áldja meg nagyságtokat az mi közönséges örömünkre mind hosszú élettel mind egészséggel és ez jövő szent Karácsont is viraszsza lelki örömére nagy ságtoknak. írtam Patakon 14. decembris Anno 1641. Nagyságodnak alázatos káplánja STEPHANUS TOLNAI p. e. p. KÜLÖNFÉLÉK. * Zsedényi Ede urnák, a hazai evang. egyház egyetemes főfelügyelőjének ő Felsége a titkos tanácsosi méltóságot adományozta. * A kunágotai helv. hitv. egyháznak ő Felsége templomépitési célra magán pénztárából 200 ftot adományozott. * Lelkész választás. Örömmel értesültünk a napokban, hogy a szathmári ref. egyházba lelkészül Tabajdi Lajos bereg-böszörményi lelkész választatott meg. Tudva van, hogy szathmári egyházunknak különbféle szempontból mily fontos a helyzete s hivatása, azért méltán örvendük, hogy egy ily fontos állomásra a fentnevezett lelkész ur hivatott meg. * A pesti reform, egyházmegye segédgondnokául bold. gr. Teleki Sándor helyébe M a d a s Károly egyh. ker. tanácsbiró ur választatott. Ismerve Madas urnák vallásos buzgóságát, minden nemes ügy iránti áldozatokban nyilatkozó lelkesültségét, szerencsét kívánhatunk e választás alkalmából a pesti egyházmegyének De szerencsét kívánhatunk azért is, mert nála a jelen választás alkalmával is oly embarras de rí hesse fordul elő, minőre ritka egyházmegyében van példa. * Kérelem a solti ref. egyházmegye t. lelkészei és gyülekezeteihez ! A nagy-kőrösi lyceumi és tanítóképző' intézett tápintézet javára adakozásra felhívó levelünket a közelebbi napokban küldjük szét. Fölkérjük azért e lapokban is a nevezett egyházmegye t. lelkészeit és gyülekezeteit, hogy küldendő levelünket figyelembe vevén, a segélygyüjtést minél eredménydúsabbá tenni szíveskedjenek ; annyival inkább, mert növendékeink között számosan vannak, a kik pályájukat csak a nemesszivű adakozók anyagi támogatása mellett folytathatják és végezhetik. Az egyes gyülekezetekből bekü'dött adományokat ezen lapok hasábjain nyugtatványozzuk. Nagy-Kőrös, 1875. nov. 10. A tápintézeti választmány megbízásából Magyar Antal, tanítóképző intézeti igazgató.