Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-11-07 / 45. szám

1443 1444 mi üdő(n)kbelieket, kik kegyelmetek között történté­nek, szertelenkedve tanács nélkül cselekedvén, csaknem az egész ecclesia busult vala meg miatta. Emlékezhetik kegyelmed arra is, Váradon most utóbban létében ke­gyelmed és Keresztúri uram ő kegyelme előtt mit mon­dottunk mi Tholnai Jánosnak, eszében vehette kegyel­med azt is, járt-e ott elménk, hogy valaki az pataki scholában csak előugorjék, és olyan leckét tanítson, a mint ő akarja, s azt is, hogy egy embernek akarunk-e mi inkább kedvezni, mintsem az pataki scliolának javára és abból az ecclesia épületire vigyázni. Tholnai János magaviseletlenségének, tudja isten, soha sem favealtunk, sem helytelen dolgait nem approbaltuk, hanem inkább az ecclesiának és az pataki ministereknek authoritását viseltük ellőttünk. Medgyesi Pál uramnak magunk lehe­tünk bizonysági , hogy Tholnai Jánosnak oly változó elméjét eszében vette, és kiváltképen az Kekermannus lo­gikája végett való kegyelmetek között orialtatott diffe­rentiat megértette, mit mondott Ő kegyelme mi nekünk, mi volt az ő kegyelme censurája; az ki teljességesen az volt, az mi az kegyelmeteké. Mi Tholnai Jánost Várad­ról is tudja kegyelmed azzal bocsátottuk el, hogy, ha akar hasznosan tanítani az pataki scholában, mint anyjá­tól az ecclesiától s pataki mesterektől dependealni, jóval ó, ha hol pedig nem akarja, töltse ki esztendejét, s akárhová menjen. Mi mostan is annál egyéb választ nem tehetünk, hogy annyi tidő alatt az scholában olyan ke­vés hasznot tett, az mint kegyelmed írja, bizony elég káros az ifjúságnak, elég számadás isten előtt, s itt ez világon is ki tudja még micsoda látogatását érezheti is­ten-, ek, ha szántszándékból s mások boszuságára csele­kedte. Az G-elei uram irását nemhogy kegyelmed lát­hatta volna Váradon, de még mi sem láttuk, mivel mi Csulai uramtól izentünk volt ő kegyelmének felőle, s ha kegyelmed considerative olvasta volna Gelei uram irá­sát arról, és az dolognak ő kegyelmekkel való comrnu­niealásunkkor meg nem indult volna, eszében vehette volna ebből is, hogy Csulai uramtól nemcsak ugy referalta­tott volt az Gelei uramnak, mintha csak mi tőlünk izen­tetett volna, hanem ugy, mint az ki ott kinn létében maga szemével látott és fülével hallott dolgot beszéllett ő kegyelmének. Mert mi is az Grelei uram levelét Pere­csenben vettük vala el, azt mint ha kegyelmed meg­nézte volna, kivül ez levél hátára magunk reáirtunk volt, mind diesét assignalván, annusat, óráját mikor vet­tük volt el az levelet, s onnét is küldtük ki praefectu­sunk kezében. És igy mi is akkor olvashattuk, a mikor elvettük, és oda ki is akkor küldhettük olvasásra ke­gyelmeteknek. Bényei uram micsoda házban lakjék most, azt mi nem tudjuk ; de ha abban az házban lakik kit mi ott kinn létünkben az szegény Bakaival csináltattunk volt, egyáltaljában mi azt senkinek nem akarjuk engedni, hanem valaki pataki főmester leszen, ezután is lakjék az abban. Az kézsmárki gyémántokat Klobusiczki be­hozván, láttuk, sok embert megcsalhatnának vele, és minthogy isten ő felsége abban is adott módot, igaz gyémántot is vehetünk, olyankor a mikor jót vehetünk, rosz félét nem veszünk. Ha valamint kegyelmed az Rá­kóczy György fiunk instructiójának mását találta volna vétetni, intjük kegyelmedet, adja be praefectusunknak, ne terjeszsze mások kezére, nem vehetnok azt kegyel­medtől kegyelmesen. Adja isten stb. Dátum Claudiopoli die 17 mensis decembris Anno 1640. G. RÁKÓCZY, m. p. (Eredetije a m. k. kamarai levéltárban). XXXIII. Hivséges és alázatos szolgálatomat ajánlom nagysá­godnak mint kegyelmes uramnak patronusomnak, és hogy az ur isten nagyságodat lelki testi áldásival látogassa, szivem szerént kívánom. Kegyelmes uram, akarám nagyságodat tudositanom az szegény bötűöntőnek nagyságodtul Bogádi uram ű kegyelme által nekem küldett pénze felől, hogy ű ke­gyelme mind az három avagy négyféle pénzt meghozta és kezemnél is vagyon, arany, tallér, garas és polturák.*) Az mely emberre az atyja bizta volt, az ki az baraszlai tanács levelét is hozta volt, várakozott mintegy két hétig is talán Bogádi uram után, de Baraszlóban nagy szaka­dás támadván az lakosok között, haza siete, otthon levén mind felesége, gyermeke és jószága is. Mert némelyek Panierhoz, némelyek az saxohoz és császár urunkhoz ű fblségéhez vonsznak, elunták teljességesen az sok con­tributiot, kölcsönpénz kérést és az hadtartást, azonközben semmi reménységük nincsen az békesség felől, és látják azt is, hogy mind ennyi veszedelem között is soha csá­szár urnák ű felsége nem cessal semmit az evangelicusok persecutiojatul.**) Az az ember Johannes Liska rövid üdo alatt megtér és az pénzt kezéhez adom. Ugy esék érté­semre kegyelmes uram, hogy Penalosa Írásának egynehány exemplara volna nagyságod körül ; megszolgálom nagy­ságodnak mint kegyelmes uramnak ha egyet küld nagy­ságod. Pápista írást én az arrianusok ellen, olyant a ki csak arról tractalna, soha nem láttam. Nagyságodnak egyéb uj hírt nem irhatok ennél, hogy Homonnai János uram ű nagysága, mivel immár Tokajt magáévá tevé, az egész jószágban úgymint Tokajban, Kereszturban etc. minden parochialis szőlőket megakar dézmálni, az kiket az ecclesia aj temporibus reformationis mind szabadosan bírt. Ha kegyelmes uram azt obtinealja ő nagysága, meg is lehet pedig kevés üdő alatt, minden kenyerét elveszi az ő nagysága jószágában az predicatoroknak. Mert ha dózmaadó szőlőkké teszi, az termés is akkor jut, a mikor akarja. Viseljen gondot ű felsége mind egyikünkre másikunkra. Nagyságodat pediglen az nagy­ságodéival egyetembe vegye takargató hóna alá, és nagyságoddal levén adjon oly csendes országlást, hogy még gonosz akarói is nagyságodnak vegyék eszükben az *) O 1 d a 1 j e g y z, Azon legyen 3 kegyelme, hogy bizonyos embertol küldesse meg. **) O 1 d a l.j e g y z. Ezután sem ettől biüony.

Next

/
Oldalképek
Tartalom