Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-01-31 / 5. szám

rendeltetésére, az üdvösségre eljuttassa. E tulajdonok : auctoritas et certitudo, sufficientia et perfectio, necessitas et perspicuitas. Az irás e tulajdonait elismervén, a 16-ik század embere szívesen alávetette eszét és akaratát egy láthatatlan hatalomnak, melynek követeléseit, mint egyszer mindenkorra megállapítottakat ismerte, hogy szabaduljon egy vele együtt élő, igényeit szemlátomást mindig fokozó zsarnok hatalomtól, mely rajta garázdálkodott. Mi később korúak pedig ugy vagyunk ama nagy úttörőkkel, hogy kérdésbe tehetjük a ke resztyénség negyedik századából változatlanul átvett praemissáikat, melyek azonban a reformátorokkorának gondolatvilágába nem csak hogy beleillettek, hanem azok nélkül nagy müvüket meg sem indíthatták volna, mondom, am^ praemissákat kérdésbe tehetjük; de ha egyszer azokat megengedtük, lehetetlen meg nem hajólnunk a mindég egy nyomon járó vas következetesség előtt, mely nagyszerű rendszerüket jellemzi. Önök ama praemissákat minden kikötés nélkül vakon elfogadták, sőt amint fentebb láttuk, azok elfogadását oly kijelentéssel toldották meg, mely-Önöket minden okos tárgyalás alól fölmenti, minden okos embert pedig arra int, h gy Önökkel e dolgokban szóba se álljon : ha tehát e téren megmaradnak, akkor Önök hozzáférhetlenek. Én legalább biztosítom Önöket, időmet nem vesztegettem volna, hogy csak egy percig is gondolkodjam oly dolgok felett, melyekről egyenesen állíttatik, hogy az ész ítélete alá nem eshetnek, mert ész felettiek ; de miután Önök a na?y reformátorokká! meg nem elégedve észfeletti doctrináikat a mai tudomány köntösébe akarják bujtatni, és egyfelől a 16-ik század értelmében igazhivők, másfelől a 19-ik század értelmében tudományos theologusok akarnak lenni, ehhez már a tudomány érdekében hozzá kell szótanunk. Lássuk tehát/

mily alakot ölt a sz. Írásról szóló alapvető hitcikk Önök hitvallásában, mely nem csak egyszerűen református, de különösen evaugyeliomi elvű reformátusnak akar címeztetni, ós igy kiváltképen oda van utasítva, hogy a szentírásról szóló híteikket a legpontosabban körvonalozza. Azonban midőn Önök ide vonatkozó nyilatkozatát ideiktatnám, engedjék meg, hogy az annak egyes részeire teendő észrevételeimet a szöveg alá vetett jegyzetek alakjában közölhessem. Nem holmi ingerkedő kedvtelésből, szerkesztői önkénykedésből teszem pedig azt, hanem kénytelenségből ; mert Önök következő fejtegetése oly kuszált, oly benső összefüggés nélkül való, hogy egységes gondolatmenetet abban feltalálni, és igy mint szerves egészet bírálni épenséggel ;em tudtam. „Mi a ker. vallást — igy szól Önök confessiója — mint kijelentett tudományt,4

) örök érvényüuek ós változhatlannak ismerjük el, mikép örök ós változhatlan maga az azt kije'entett istenség. — De a szent irat azon tanitmányai melyekből a ker. vallás hittételei mentendők, a szent iratban nem önálló ós ldmeritőleg tárgyaló szakaszokban, nem minden félreértést ós félremagyarázást kizáró teljes világosságban állanak előttünk,5

) hanem a sz. írók látkörében fölmerült, őket közelebbről érdekelt körülmények befolyása alatt, ós a korszükségekre való vonatkozásokkal, alkalmazkodásokkal 6

) is készült előadásokba, legtöbb esetben csak rövid érintés el beszőve és oly szavakba foglalva adatnak elő, melyek az é telmezők fejlettségének elfogult s elfogulatlan voltának különböző fokozataihoz képest, több-4) Ha, amint Önök itt állítják, a ker. vallás kijelentett tudomány, akkor nagy igazuk volt amaz egyetemi tanárainknak, kik netiány évvel ezelőtt egy memorandumban a theologiai tudományszaknak az egyetemi tanszakok közül történendő kizáratását av.al indokolták, hogy a theologia mint kijelentett tudomány nem lehet emberi vizsgálat tárgya, s igy nem fogla hat helyet oly intézetben, melynek a vizsgálati szabadság életeleme. — Hzerencsére sem amiz egyetemi tanároknak nem volt igazuk akkor, sem Önöknek most nincs igazuk. Mert a ker. vallás nem kijelentett tudomány, hanem kijelentett vallás, s egészen más a vallás, és más a vallástudomány, épen ugy mint más a jog és más a jogtudomány, más a nyelv s más a nyelvtudomány, más a növény s ismét más a növénytudomány. Önök magok élő cáfolatai ebbeli állításuknak. Senki emberfiáuak nincs joga, mert nem adtak rá okot, Önöket azzal gyanúsítani, hogy nincs vallásuk, holott vallástudományuk, legalább e munkájuk után ítélve, bizoujz-bizony nagyon is kétségbe vonható. B. M. 5) Ez épen ellenkezője annak, amit a reformatiókorabeli igazi orthodox tudósok a „perspicuitas S. S."-val fejeztek ki, értvén e kifejezés alatt a sz. irás azt a tulajdonságát, „qua, quae ad salutem sunt scitu necessaria, in seriptura ita perspieue et clare sunt explicata, ut ab in doctis quoque fidelibus, devote et attente legentibus intelligi possint." (Wend. Prolog, cap. 3) B. M. u) íme a Semler által először bővebben kifejtett és alkalmazásbavett accomodatioi tan, mely szerint Jézus -és az apostolok hamisaknak felismert kornézetekhez alkal-