Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-09-26 / 39. szám

A papi egylet Neumünsterben — Schleswig-Holstein — oly alapszabályt fogadott el, melynek egyik pontja rendeli: hogy az egylet tagja csak az lehet, ki az evang. lutheránus hitvallást elfogadja", és igy a szabadelvűek, kik a confessiót mindenben többé alá nem Írhatják, kizáratnak a közösségből. Az általános lutheránus conferencia Szász-Thüringiában még tovább ment ily határozatával: a ki az egyházi házasságot mellőzi, attól megtagadandó a sz. vacsora, minden egyházi hivatal ós a makacsoknak az absolutio csak in extremis adandó. Az orthodoxia eldoradójában, Meklenburgban nincs ugyan hiány hi tjei ölt ekben, de tökéletesen sikerült is a rationalismus kiirtása. Ott a sok anathemával ós hetük szőrszálhasogatásával annyira jutottak, hogy egyes helyeken a templomok egészen üresen állanak. Sőt olyan gyülekezetek is találtatnak, hol tiz hétben egyszer sem végeztetett istenitisztelet. De azért e g y a hit és a confessio, melynek betűjében senki sem kételkedik, ad majorem dei glóriám. Prágában K o s u t h ref. lelkész szintén hivatalától kitiltatott, „mert tana nem egyezik meg mindenben a kátéval*. A ki több példát kiváu az orthodoxia anathemáirol, az olvassa: Die allgemeine Kirchliche Chronik vom Jahre 1874. Mi az egynehány példából is eléggé meggyőződtünk, hova gravitál az igazhitüség. Az ő jelszava Rajnán tul és innen: vagy hinni, mindent hinni, mi a hitvallásban egyszer meg Íratott, vagy pedig, anatheina sit, niacsen többé helyed a törvényes egyházban. Ez pedig nem protestáns, hanem római k a t h. elv. Mert Luther is az ágostai hitvallásban, de potestote ecclesiastica tanit: „Necesse est in ecclesiis retineri doctrinam de libertate christiana, quod non sit necessaria s H r v it u s 1 e g i s ad justificationem, sicut in G-alatis 5, 1 scriptum est: Nolite iterum jugo servitatis subjici." Mi mentheti meg a protestáns egyházat ezen sajnálatra méltó tüneménytől, miszerint egyik protestáns a másikat anathémával sújtja ? Egyedül a liberalismus győzelme? A szahad?lvüség Harrington, Milton, Taylortól kezdveII. Józsefig ós a mai napig, senkit sem akar vallásos meggyőződése miatt az egyházból kizárni, melyben kell ' hogy különféle nézetek uralkodjanak ós tényleg uralkodtak is, és mindnyájan türelemben és szeretetben megférhetünk annál inkább, mert az igazságot és a haladó tudományt anathemával elnyomni nem lehet. „Denn dis Wahrheit ist n&chst Grott am máchtigsten. Sie bedarf keiner Polizei, keiner Kriegslisten i oder Freibriefe um den Sieg zu erlangen. Dieses sind nur die Nothbehelfe und die Schirmwerke, deren sich der Irrthum gegen die Macht der Wahrheit bedient". *) WEBER SAMIJ. Felelet Kálmán Lajos urnák. A „Prot. Egyházi és Iskolai Lap" idei 27., 28. számában megjelent „A modern irányról" cimű cikkemre Kálmán Lajos, p.-ládányi ref. lelkész a debreceni „Evan-gyeliomi Prot. Lap" 32., 33, számában „Ezrevételeit" közli, mely észrevéletelekre feleletemet az alábbiakban teszem meg. Legelsőbben is az irói hangról és tisztességről legyen szabad megjegyeznem, hogy az észrevételekben sok hibázik abból, mert a mellett, hogy oly doctrinair hangon akar szólani, mintha akár theologiai professor volna ; de az a sokszor emlegetett beteg, betegség, kórjelek stb. nem mutatnak egyebet, hanem azt, hogy az észrevételek irója igazán valami, legalább szellemi betegségben sinlik. Én nem tudom, hogy ki s mi ? de nem is elvünk az, : hogy nézzük a személyt, hanem az, hogy mit ir. Az : ily doctrinair hangot csak inkább ellehetne nézni az „Evangy, Prot. Lap" szerkesztőjénél, mint theol. tanárnál, még akkor is, ha valami theologiai avatottság hiányát akarja 1 reám sütni, szóval megmutatás nélkül, mert hiszen ő tanár, s mint ilyen illetékesebb a hitvallások ködös homályában bolyongani, s bírálgatni a multat, jelent és jö-i vőt. Az irói tisztesség azt hozza magával, hogy tiszteljük a mások ellennézeteit is, ha meg nem győzhetjük is őket az általunk hitt igazság elfogadására. Ezek utáji térjünk az észrevételekre. A cimre teszek egy szerény megjegyzést: e cim „Észrevételek" nem felel meg a dolgozatnak, mert e magyar szónak „Észrevétel" a jelentése, tendentiája egészen más mint e cikk irányzatának, az észrevétel gyengébb fogalom annál, mit a cikk mutat, mert a cikk egész tartalma szerint cáfolat akar lenni, nem észrevételek. Hogy pedig eddigi állításaim igazságát kimutassam, kezdjük rendre venni az észrevételeket. Valami betegség kóranyagát rejleni hiszi korunkban, Heiszler után, író. Ha megállás, s csendes tóvizekénti nyugvás jellemzené korunkat, akkor egészséges volna talán minden s az ilyen szellemi betegség kórjelei iróban *) Milton, Areopagitica.