Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1875-09-19 / 38. szám
Ide csatolom a kérdésben levő jegyzőkönyv hiteles kivonatának ide vágó pontját : „A presbyterium s egyházhivek örömmel veszik tudomásul, a már úgyis négy hóra haladt pap választó gyűlés határnapjának augusztus elsejére lett kitűzését és kijelentik (a távol levő egyháztagok nevében is, kiknek gondolkodás módját tökéletesen ismerik), hogy miután esperes urnák köszönettel fogadott gondoskodásából ezen idő alatt az egyházba rendelt számos tisztelendő urakban, mindannyi jeles férfiakkal volt alkalmuk megismerkedni, a kik közül örömmel választják jövendőbeli pap jókat: nem óhajtják a tisztelendő békés-csabai lelkész urat próbaszónoklattal idefárasztani" . . . Ezek szerint tehát nemcsak Maróthy, ki ez idő alatt az esperes meghagyásából többször szónokolt a vanyarci egyházban, hanem mindazok, a kik sorrendből ki voltak küldve, az egyház által a candidatióba felvétettek. _ f Es most kérdeni, indokoltak-e ezek után Petrovics urnák a választási actus törvényszerűségére vonatkozó kifogásai ? követtetett-e el formahiba ? S váljon megsértettem-e a törvény iránt való tiszteletet az által, hogy oly egyházban, melyben családi viszonyaimnál fogva az évnek csaknem felét tölteni szoktam, a papválasztás iránt érdeklődtem, a választó gyűlésen megjelentem, s ott, mint P. ur maga is megvallja, magamat teljes passivitással viseltem ? RUDNAY JÓZSEF. Főtisztelendő Dr. Szeberényi Gusztáv, bányakerületi superintendens ur egyházlátogatása Nógrádban. Ő főtisztelendősége a pásztói vasúti állomáson szállt ki f. é. aug. 27-én d. e. 11 órakor , a hol őt számos tisztelői várták. Pásztó városa bírája a város nevében, Platthy földbirtokos a sámsonházai egyház nevében és Plachy Sámuel lucini dékán, a nógrádi ev. esperesség részéről üdvözölte a főpásztort. Ezen üdvözlet után megindult a menet Sámsonházára, mint azon első anyagyülekezetbe, melyben a canonica visitationak kellett történnie. A menetet fényes lovas bandérium, Jezernicky János ur vezetése mellett nyitotta meg s koesik hosszú sora zárta be. Sámsonházára érkezve, harangzugás közben fogadta magas vendégét a hívek serege. Az egyház presbytériuma testületileg, Vladár János főesperes ur, mint helybeli lelkész elnöklete alatt és az ifjúság nevében egy, fehér ruhába öltözött leány,"csinos koszorúval üdvözölte, mire a főpásztor ur nyájasan válaszolt, biztosítván híveit atyai jóindulatáról. Ez történt pénteken. Szombaton, azaz aug. 28-án d. e. órákban, a sámsonházai segédlelkész, Rohács Lajos tette le vizsgáját pro ministerio ; másnap, azaz vasárnapon fölszentelendő. Ezen vizsga eredményéről ő főtisztelendősége akként nyilatkozott, hogy az általa eddig pappá fölavatott jeles 22 egyén közt, Rohács Lajos tette a legkitűnőbb vizsgát, s hogy a papi karnak méltó díszére fog válni. Az eddigieket csak hallomás után közlöm, de biztos kutforrásból merítve; az ezutániakat már saját tapasztalataim szerint. Szombaton délben megjelent a nógrádi ev. esperesség küldöttsége tisztelegni a főpásztornak. Veres Pál esp. felügyelő ur ő nagysága elnöklete alatt következő tagokból: Vladár János fő-, Bartholomaidesz Gyula alesperes, Svehla János főjegyző, Putz Lajos jegyző, Vladár Viktor pénztárnok, Vladár Miksa lelkész, Dornyák Márton és Bartas János tanitók. Délutáni 4 órakor megkezdődött a visitatió, a helybeli lelkész által szerkesztett látogatási jkönyv olvasásával, melyből a következő nevezetesebb adatok vonhatók ki: Az egyház eredete meg nem állapitható, minthogy az 1808-ban dühöngött tűzvész alkalmával minden anyakönyvek s egyéb egyházi okiratok lángok martalékává lettek, ugy, hogy csak az esp. levéltár okmányaiból meríthető némely adat a múltra nézve, melyek közt nevezetesebb az, hogy az egyháznak eddig 12 lelkésze volt. Az utolsó canonica visitatió óta, mely 1838-ban tartatott, újra épült a paplak, templom és a régi templom egy részéből az iskolaterem, mely utóbbi a célnak tökéletesen megfelel. A templom tornyával együtt egy remekmű, 12 ezer forintba került, a napszámon és fuvarokon kivül, s habár az összeg legnagyobb része egyházon kivűlí gyűjtés által teremtetett ki, mind a mellett oly annyira igénybe voltak véve a helybeli hivek is, hogy egy telkes gazdára 200 forint vettetett ki, s igy a nép, tőkevagyonának egynegyed részét áldozta fel. A templomon még kétezer forint tartozás fekszik. A nép különben el van adósodva annyira, hogy évi termése alig elegendő a kérlelhetlen uzsora kamatainak fizetésére, s innen magyarázható ki azon emésztő életmód, hogy míg egyrészt a szó szoros értelmében megszakad a nép a nehéz munkában, majd meg másrészt, ennek sem látva sikerét, neki adja magát a henyélésnek és ivásnak ugy, hogy a halandóság megdöbbentő mérvet ölt, valószínűleg a mértékletlen életmód miatt. Eddig a jegyzőkönyvi adatok. Másnap, azaz Vasárnap, aug. 29-én d. e. 10 órakor kezdetét vette az istentisztelet, melyet a helybeli lelkészesperes maga végezett, tartván a néphez szószékről alkalmi szép beszédet, fejtegetvén azon gyakorlati alapeszmét Tmikép válik a nép az egyház becsületére? — 1. ször : ha erős a hitben, 2-szor: ha állhatatos az erényben. Ezen beszéd végeztével oltár elé lépett a superintendens ur, s velőkig ható érveléssel tovább fejtegette a lelkész által mondottakat, szivére kötvén a népnok az erényes 59