Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-08-15 / 33. szám

19 német, 2 dalmát, 2 szerb, 2 tót, 1 horvát. A tanitó­lcépességi vizsgálatra jelentkeztek 19-en s mind sikerrel állták azt ki. Ifjúsági egyletek: az önképzőkör és se­gélyzőegylet. A gyakorló iskola hat osztályúvá alakítta­tott át, s a tanári kar elhatározta ugyan, hogy minden egyes osztályba 10 tanuló vétessék fel, az 5. és 6. osz­tályba azonban csak 2—2 tanuló jelentkezett. 49) A t>r ivigyei kegy. t a n i t ó r e n d i k i s­g y m n a s i u m i f j u s á g á n a k é r d e m s o ro z a t a. A tanárok sz. 7. A tanulók sz. 80. A felvidéki németek és tótok magyar érzelméről tesz ujabb és pedig fényes tanúságot, hogy dacára annak, miszerint anyanyelvre nézve ama 80 tanuló közül csak 9 a magyar, 38 pedig német és 39 tót : mégis mind a 86-an magyar nemzeti­ségűeknek vallották magukat. Az ösztöndijasok sz. 7, a tandíjmenteseké 24. Könyvtárak : a tanári és az ifjúsági könyvtár. BELFÖLD. 4 hegyaljai ág. hitv. ev. egyházmegye f. évi köz gyűlése. A hegyaljai ág. hitv. ev. egyházmegye f. évi köz­gyűlését julius 13. és 14-én Nyíregyházán tartotta meg. Az • JirOTiAi'«ftrvi Ijjt.tei a gyűlést megelőző napon érkeztek a vendégszerető egyház körébe. Még az nap estéjén rövid conferentia tartatott, a melyen a közgyűlés tárgyai és annak sorrendje lettek megvitatva és állapítva. A közgyűlés napján reggel 7 órakor offertoriummál összekötött gyámintézeti istenitisztelet tartatott, a melyen Honécy Miksa tokaji lelkész fungált, és 1. Péter 4 r. 8— 10. v. szt. igék alapján ezen kérdés megfejtését tűzte be­széde tárgyául : „Melyek azon kötelességek, a melyekkel a gyámintézet irányába tartozunk" ? A szónok tárgyát általánosságban ugyan, de melegen és élénken fejtette meg. Az isteni tiszt elét végeztével a lelkészek számára az Ur szt. vacsorája lett kiszolgáltatva. Ezen előzmények után az egyházmegye, közgyűlésé­nek megtartásához fogott. Elnök főesperes, midőn a köz­gyűlésen megjelent tagokat szívélyesen üdvözölné, s midőn azt megnyitná, sajnosan tesz arról jelentést, hogy egy­házmegyénk felügyelőjéhez, Péchy Tamás úrhoz ez idő szerint — ministeri elfoglaltatásai miatt — ujolag nem lehet szerencsénk. Felolvastatja leveleit, melyekben ő nmélt. az egyházmegyét arra hívja fel, nyilatkozzék az iránt: vájjon kívánja-e őt továbbra is felügyelőjéül, mi­dőn irányába vállalt kötelezettségének sokszor — ministeri elfoglaltatásai miatt — nem tehet eleget ugy, miként azt tenni óhajtaná ? vagy pedig célszerűbbnek gondolja azt, hogy e tisztséget másnak engedje át? A közgyűlés azon tiszteletből, mely ő nagyméltósága nevéhez és érdemeihez fűződik, szerencsésnek fogja magát nevezni, ha őnmélt. egyházmegyénkben a felügyelői tisztet továbbra is meg­tartani kegyeskedik. Az egyházmegye ő nméltóságát fel­ügyelői hivatalának megtartására fel fogja kérni, a mos­tani közgyűlés idejére pedig világi elnökül, ez idő szerint a legidősebb egyházi felügyelőt Reők Pál urat kérte fel, ki elnöki szókét el is foglalá. *) Bartholomeidesz János főesperesünk terjedelmes és mindent felölelő jelentéséből csak a következőket emeljük ki: Protestáns egyetemünket b. Prónay Gá­bor egyet. fel. halálával súlyos csapás érte. Midőn az elhunyt egyet, felügyelő irányába egyházmegyénk örök hálára kötelező emlékét jegyzőkönyvében megörökíti, az egye­temes gyűlést megelőző s Budapesten tartandó gyászisteni­tiszteleten magát testületileg fogja képviseltetni. Egyházi hivatalnokaink körében több változás adta elő magát. Nyíregyháza Bcncs László, Sajó-Arnót Radványi István személyében nyertek buzgó egyházfelügyelőket. Nagy-Károly Boross János, Sajó-Arnót pedig Terray Gyula személyében nyertek uj lelkészeket, kik magukat a gyű­lés színe előtt be is mutatták. A nyíregyházi gymna­siumban üresedésben volt három tanszékre Chotvás Ágost, Plauf Pál és Leffler Sámuel választattak meg. Sajó-Kaza Haj só Jánost választá tanítójául. Két tekintélyes alapít­ványt jelent be. Az egyiket Nikelszky Mátyás és neje Tinc Zsuzsanna meghalt kedves gyermekeik emlékére a nyíregyházi egyháznál 1000 frtban tettek; a másikat megboldogult draskóci-dolinai Draskócy Sámuel vég­rendeletileg a miskolci ág. h. ev. egyháznak 2000 frtban, a miskolci ág. h. ev. gymnasiumnak 4000 frtban, a nyíregyházi ág. h. ev. egyháznak 2000 frtban, a nyír­egyházi ág. h. ev. gymnasiumnak 4000 frtban tette. Az egyházmegye Nikelszky Mátyásnak, a közgyűlésen is jelen volt alapitványozónak adományáért hálás köszönetet mon­dott, a megboldogult Draskócy Sámuel özvegyéhez pedig még a közgyűlés folyama alatt egy küldöttséget menesz­tett, mely az egyházmegye őszinte fájdalmát tolmácsolja az elhunyt felett, ki az egyház és iskola terén áldásteljes emléket hagyott maga után. — Örvendetes jelenségnek mondja továbbá azon körülményt, hogy a hozzá beérke­zett decanalis jelentések a tanügy emelkedéséről tesznek tanúságot és kiválóan hangsúlyozza azt, hogy a magyar nyelv mindenütt tért nyer, sőt már e tekintetben a nyí­regyházi tanyai iskolákban is feltűnő eredmény észlelhető. Az egyliázkö ségek a stólák felemelését, a hol az t. i. már ki volt hirdetve, elfogadták. Az egész esperességben 21,000 lélekszám találtatik. Ezek közül a mult évben született 910, confirmáltatott 217, eskettetett 205, elhunyt 994. Az ur vacsorájával 12,908 lélek élt. Áttért hozzánk 23, tőlünk 3. Tanköteles volt 3305. Egyházaink a gyámintézetre 290 frt. 08 krt gyűj­töttek és a Gusztáv-Adolf-egylettől 984 frt. 21 krt, az egyetemes gyámintézettől 100 frtot, a kerületi gyáminté­zettől 71 frt. 43 krt nyertek. *) A közgyűlés másodnapján Reők Pál ur távozván, a világi elnökségre a nyíregyházi egyház felügyelője Beues László ur kére­tett fel. T. Gy,

Next

/
Oldalképek
Tartalom