Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-08-01 / 31. szám

tanulók sz. 493, kik közül 61 bölcsész, 250 középosztá­lyos és 182 elemi osztályos. A hegyaljai ev. tanitóegylet gyűlése. A hegyaljai ev. tanitóegylet 1875. jul. l-jén Diós-G-yőrött tartott gyűlésén jelen voltak : Szánthó János el­nöklete alatt Zelenka Pál, Hencéli István, Lichtenstein József, Vida Dániel, Habely Viktor, Honécy Géza, Korbely József, Lang Imre, Hajtmanszky Lajos, Rőcey János, Szkokan Sámuel, Czékus István, Molnár János, Szászy Kálmán, Hajtó János és Wolfgang Lajos. Az évi gyűlés tárgyai következők voltak : 1. Az elnöki meleg hangon tartott megnyitó beszéd után, az elnöknek a népnevelés terén kifejtett buzgó és lankadatlan működéseért jegyzőkönyvileg köszönet és bi­zalom szavaztatott. 2. A mult évben Miskolcon tartott gyűlésnek jegy­zőkönyve felolvastatott, s annak minden pontja hitele­sittetett. 3. Kiváló érdekességet kölcsönzött e gyűlésnek' Szánthó János borsodmegyei dékán jelentése az ez évben lefolyt vizsgálatokról, jellemezte a tanítók tanitási és elő­adási modorát, melyből következtetést lehet vonni a ta­nítványok képzettségi fokozatára s az ebből fejlődő isko­lai szellemre. Első helyen említtetett a miskolci leányiskola, hol az eredmény ismeretes. S a j ó-A r­n óth o n a nevelés jó kezekben van, a tanügy itt minden tekintetben emelkedett. D i ó s-G y ő r ö 11 praktikus ta­nítási irány tapasztalható, a kertészetben, mint a gyümöL csészetben a szorgalom kitűnő. J á k f a 1 v á n a gyakorlati irány meglepő, a tanítványok feleletei, melyeket a vizsgán tettek, mind jók valának. Csanáloson a szorgalom jelei észlelhetők. A többi iskolákban a tanítás, nevezetesen a miskolci fi-elemi tanodában, Kazán, Kurittyánban, Ózdon emelkedett. Az abauj-zempléni dekanatus iskoláiról való jelentés — miután Materny János alesperes akadályozva volt a megjelenésben — a jövőre halasztatott. 4. Olvastatott a tiszai kerület superintendense Czé­kus István urnák 1350-ik sz. a. kelt levele, melyben egyletünket arra hívja fel, miszerint a kerülethez pártolás végett felterjesztett alapszabályaink visszaküldetnek oly megjegyzéssel, hogy azoknak a 4. §-át módositsuk s az egylet feloszlására vonatkozó intézkedéseket az alapsza­bályok utolsó §-a gyanánt vegyük fel. Tekintve az egy­let tagjainak a legnemesebb szándékát, mely szerint csak azon eszmeért kívánnak munkálkodni, mely a nevelésben találja lankadatlan buzgalmát; és tekintve tagjainak kü­lönösen azon elhatározását, moly szerint ők nem akarnak a kerülettől, annál kevésbé a hegyaljai esperességtől külön álláspontot elfoglalni : ezen oknál fogva az egyleti gyű­lés egv bizottságot küldött ki Zelenka Pál elnöklete alatt Lichtenstein József, Korbely József, Ilencéli Ist­ván és Wolfgang Lajos tagokból oly utasítással hogy j az alapszabályokat nézzék át7 azon pontokat, a melyek , netán az egyházmegye érdekeit sértenék, hagyják ki, és célszerűbb pontokkal egészítsék ki; a hiányos és nélkülözhetlen kellékeket szem előtt tartsák és záradék tekintetében indítványaikat a délután folytatólagosan tartandó gyűlésnek nyújtsák be. A bizottság indítványai : a) Az egylet következő címet vesz fel, nevezetesen : „A hegyaljai ág. hitv. ev. tanitóegylet." b) Az alapszabályokat 4-ik §-ban akkép módosítja, hogy alapító és pártoló tagok hitfelekezet nélkül lehet­nek, de rendes tagjaiul kizárólag csak a hegyaljai ágost. hitv. ev. esperesség tanítói, esetleg lelkészei és tanárai tekintetnek. c) A 7-ik §-ba hozatott indítványba, nevezetesen : „Az egylet feloszlás esetén, ha a kötelező tagok két har­mada kívánja, meglevő tőke- és folyó pénzét, könyvtárát a hegyaljai ág. hitv. ev. özvegy-árvai intézetének alap­jára adja át." d) Továbbá a segélyezési pénztár alapítása, miután az országos tanítói nyugdíj-törvény meghozatott, sőt a ke-i riileti és az egyházmegyei segélypénztár is nyitva áll a tanítók előtt, kitöröltetett. A fent jelzett indítványok egyhangúlag fogadtattak el, s az alapszabályok említett pontjai ekképen határoztat­tak kiegészíttetni. 5. Habely Viktor a gyűlés folyama alatt a méter­rendszerről tartott tanulságos előadást, úgyszintén Szászy Kálmán a fegyelemről tartott beható értekezése kellő figyelemben részesült, a gyűlés mindkettőnek jegyzőköny­vileg köszönetet szavazott. 6. Lichtenstein József, egyházi felügyelő örömmel veszi tudomásul az egyletnek célszerű és humánus intézkedé­seit, mely okból a tanítók közt 25 darab könyvet, — mely méter-rendszert foglal magában — kiosztás végett felaján­lani, nevét pedig az egylet alapitó-tagjai közé beíratni szíveskedett ; az egylet tagjai az ajánlatot, valamint az alapító-tagok közé való belépést lelkesült éljenzés mellett vették tudomásul. 7. Kérdés tétetett az iránt, hogy az eddig haszná­latban levő tankönyvek közül az egyes osztályokra nézve melyeket vél az egylet legcélszerűbbeknek, tekintettel borsodi s abauj-zempléni iskoláink szellemi szükségle­teire ? E pontra nézve a közhangulat azt fejezte ki, hogy a használatban levő népiskolai tankönyveink igen hiányo­sak és nagyrészben használhatatlanok. Indítványba hoz­zatott, hogy egy bizottság Szánthó János elnöklete alatt Zelenka Pál, Szászy Kálmán és AVolfgang Lajos tagok­kal küldessék ki, melynek tétessék feladatává, hogy a hazai népiskolai tankönyvek felett tegye meg a szemlét, s annak kapcsában a célszerűbb tankönyvek közül egy jegyzéket készítsen, s azt terjessze a jövő közgyűlés elé. 8, Ismételve jeleztetett azon körülmény, miszerint a tanítói gyűlésre való megjelenés köteleztetik, de útikölt­ségről az egylet sem az alapszabályokban sem pedig más módon nem rendelkezhetik. Határoztatott, hogy az esperesség kéressék fe]7 miszerint erkölcsileg oda hatni

Next

/
Oldalképek
Tartalom