Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-01-17 / 3. szám

NECROLOG. Szigeti Warga János emléke,, „Micsoda temetésnek jegye ez, melyet látok? Felelének neki a városbeli férfiak: Az isten emberének koporsója ez, ki Judából jött vala." 2. Királyok könyve XXIII. 17. Szigeti Warga Jánosnak, nevelés- és oktatásügyünk agg bajnokának kihűlt hamvai fölött vette fői Filó Lajos, Nagy-Kőrös egyik lelkésze, e szent igéket az uj év január hava 12-én. E nap gyásza volt egész városunknak s bár a kit temettünk „J ud á b ó 1 j ö v e . . s igy idegen vala Nagy-Kőrösön, de 42 évi itt működése által megszerezte a legnemesebb módon a polgárjogot, s ha a roppant sokaságot, mely nemcsak a templom minden zugát, de a város főterét is betöltve, mutatta ki az elhunyt iránt részvétét, ha mondom e roppant sokaságot látó idegen igy szólt volna: „Micsoda temetésnek jegye ez, melyet látok?", bizonyára minden városbeli férfiú a szlecke szavaival felelendett : „Az isten emberének koporsója ez" . . . Nagy-Kőrösön két emberöltő volt az elhunytnak tanitványa ! . . . Elég érdem arra, hogy ő isten emberének neveztessék s hogy hamvai fölött egy város gyászt öltsön. Azonban N.-Kőrös gyászában az elhunyt szélesebb körökre kiterjedő hatásánál fogva egyházunk sőt az egész haza is osztozik, engedtessék meg azért nekem, kit az elhunythoz öt évi meleg, szivélyes viszony emlékezete köt, összeállítanom s fültüntetnem a már C3ak néhai Sz. Warga János életrajzát. Született ő 1804-ben jau. 8-dikán Kovács-Vágáson Abaujmegyében. Tanulását a falusi iskola bevégzése után a szülőföldéhez alig két óra járásnyira levő Sárospatakon folytatta, hol a jogi tantárgyakban a hires Kövy, s a hittudományokban a szintén igen nevezetes Somossy János előadásait hallgatta. Alig jutott el a felsőbb tudományok hallgatására, tanárai azonnal nevelŐséggel tisztelték meg s igy alkalmat nyújtottak neki korán megismerni azon pálya fény- és árnyoldalait, melynek egész hosszú életét vala szentelendő. Az 1828- 9-iki iskolai évet már épen mint nevelő töltötte a Gencsy-család gyermekeivel Eperjesea, honnan a Szepességre is gyakran kirándulván, szabad ideét a német nyelv elsajátítására fordította. Patakra visszatérvén a három Szathmáry Királynak, Pálnak, Györgynek és Lászlónak lett a nevelője s egyszersmind esküdt-diáki minőségben tanította az akkori szokás szerint a gymn. IV-ik osztályt. Majd Kézi Mózes halála után tanárai a bölcsészeti osztályokban a természet, és mennyiségtudományok tanításával bízták meg, s ezen tudományok tanításával foglalkozott másfél esztendeig. Pataki életéből nevezetes vonás, hogy nemzeti nyelve iránti buzgóságból s az ifjúság jól felfogott érdeke iránti figyelemből Szemere Bertalannal, a későbbi ministerrel együtt, ő alapította meg a „sárospataki nyelvmivelő társaságot", mely jelenben is fennállván, jótékony hatását ma is érezteti a „nemes" ifjúsággal. Az 1833-ik óv tavaszán Nagy-Kőrösre hivatott tanárul, de mielőtt hivatalát a lyceumban elfoglalta volna, meglátogatta a külföldi egyetemekef

, s különösen a berlinit, hol a természettan és mathesis mellett különösen a bölcsészetben és neveléstudományban képezte ki lelke erőit. Külföldön léte alatt meglátogatta a híresebb képezdéket is, s ezek közt a magdeburgit, melynek élén akkor épen Zerrenner állott, s ugyanazon év november havában visszatért hazájába, hogy tanári szókét Nagy-Kőrösön elfoglalja. 1833-ban lépett először e földre, melyet Isten neki működési terül jelölt ki. Itt tette le Allah, a török közmondás szerint az ő kenyerét, s az agg tudós itt fogyasztotta el ezt mind, sbár hivatala volt Sárospatakra is, de látva, hogy itt nagyobb szükség van ő reá, nem fogadta el a fölajánlott akadémiai tanszéket. Szép, de alig müveit tér állott az ifjú tanár előtt, mikor Nagy-Kőrösön megjelent. Egy nagy magyar város tele értelmes, tiszta fejű igazi magyar néppel, egy régi iskola szép történeti múlttal s a Losoucy Hányoki István által oly hatalmasan megpendített nemzeti s reális nevelés vették igénybe működését, s ő méltó utóda lett a „Hármas kis tükör" annyira szeretett Írójának, 41 évi szakadatlan tevékenységével első sorban fejlesztette ki s hozta létre nemes egyházi s világi előljáró s tmártársaival a népnevellő intézeteket, a tanitóképezdét s emelte virágzásra a régi lyceumot. Élete végén megelégedve tekinthetett vissza munkálkodására. Törekvései meghozták a kívánt gyümölcsöt minden téren. Maga a tudományos akadémia is több ízben részesitó jutalmában. Alig tért haza a külföldről, már itt várta a kellemes meglepetés, hogy a magy. tud. akadémia a mennyiségtani kérdésre kitűzött dijat (100 arany), melyre Sárospatakról pályázott, neki ítélte oda. Majd az akadémia bölcsészeti jutalmát is ő nyervén el, 183^-ben szept. 14-én levelező taggá választatott, s még ezenkívül egyszer, s igy összesen háromszor nyert akadémiai jutalmat. Pályanyertes müveit az akadémia ki is adta, kivévén a bölcsészetieket, melyek kéziratban maradtak. Böcsészeti álláspontjáról .szólva, megkell említenünk, hogy a hegeli bölcsészetet ő terjesztette első Magyarországon, s vivott azért erős harcokat az Athenáeumban, Figyelmezőben stb. Élete vége felé azonban érezhető volt rajta (Lásd Lélektanit 1874-ből) az ujabb angol bölcsészek, (Bain, Herbert, Spencer) befolyása. Munkássága, mint padagogusnak, igen sokoldalú volt, s itt nem lehet őt a mai kor mértékével Ítélni meg. Ma egy meglehetősen kifejlett magyar padag. irodalom létezik, s a tankönyvlitteratura is nagyon sck jeles terméket mutat föl, maguk a tudományok óriási lépéseket tettek^ s épen ezért vakmerő volna, ki munkásságát egy határozott kis körön túl akarná terjeszteni. A mindent tudás ideje lejárt s csak egy kis pont megmivelése által alkothatunk nagyot. Igy van ez ma, de mikor Warga János fellépett, másként állott a világ. A pádagogiai irodalom zsengéje-