Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-07-04 / 27. szám

lemben (5 kötet) föllelhető, s amelynek szerkesztésénél a tisztán gyakorlati szempontok voltak irányadók. Mily hasznos, sőt ránk magyarokra nézve, kik máig sem birunk hasonló munkával, mily elkerülhetlenül szükséges ily szótár, hogy korunk vallási mozgalmait és egyházpolitikai küzdelmeit megérthessük s kellőleg méltányolni tudjuk, — azt bizonyítgatnunk fölösleges. A kiadóhivatal, hogy megkönnyítse a munka megszerezhetését, a füzetes vállalatból uj kiadást rendezett, mely 5 kötetre terjed s 8 markért kapható. Az első félkötet most jelent meg, s ez* gyorsan fogják követni a többi kötetek. * Az iskolai takaréktárak. Irta és a nemzetgazdasági-egylet .1875. május 14-kén tartott ülésében fölolvasta Kenessey Kálmán, a nemzetgazd. egyl. választm. tagja. Kiadja a nemzetgazdasági-egylet. 34 lap. Ara 10 kr. — Amit Weisz Bernát megpendített, az iskolai takarékpénztárak eszméjét, azt e könyvecskében a szakavatott szerző gyakorlatilag kifejti, s határozott tervet ád, melynek alapján amaz üdvös eszme testet ölthet. Kenessey ezen tervezetének tekintélyét saját hírnevén kivül nagyon emeli azon körülmény, hogy a tervezetet a nemzetgazdasági-egylet magáévá tette, nemcsak, de egyszersmind kezébe is vette az iskolai takaréktárak ügyét, és e végből állandó bizottságot küldött ki. E szerint biztosítva hiszszük az institutio meghonosulását, föltéve, hogy azt tanférfiaink többsége paedagogiailag helyesnek és üdvösnek ismeri el* Magyar Kczlekeilésiigy. Vasúti és távirdai havi folyóirat. Szerkeszti W ü h r 1 J á k ó. Kiadja Aigner Lajos, Budapesten. Előfizetési ára egész évre 5 frt. fél évre 2 frt. 50 kr. A megrendelések Aignerhez intézendők. — E folyóirat irodalmunkban egy régen érzett hiányt lesz hivatva pótolni, melyet eddigelé annyira-amennyire a mérnök- és épitészeti-egylet közlönye tölthetett volna be, ha szélesebb körű nem lenne célja és feladata, mintsem hogy kizárólag a közlekedésügy gyei foglalkozzék. A Wühil által szerkesztett folyóirat, ellentétben az utóbb említett egylet közlönyével, csupán és kizárólag a közlekedésügygyel, s amint a most megjelent 1-ső számból látjuk, annak nem csupán technikai, hanem igazgatási ágával is foglalkozand, ugy hogy mig egyrészről gyarapitni fogja a közlekedési szakférfiak ismereteit, másrészről képviseli azoknak mint hivatalnokoknak érdekeit. Mint ilyen közlönyt melegen üdvözöljük a „Magyar Közlekedésügy "-et, s ajánljuk azt a művelt közönség, de különösen a vasúti és távirdai hivatalnokok figyelmébe. Az 1-ső szám tartalma a a következő: Olvasóinkhoz. Wührl Jákó. Vasúti reformok. R . . . . Ákos. A távirdahivatalnokokról. Neumann Samu. A bessemer acélsén értékéről. Szarvassy György. Egységes vasúti idő. D r. CsászárKároly. A Moravica-Reschitza-Szekuli keskeny vágány u?

iparvasut. Korény Ágoston. A gőzkazán-robbanások. K e ő d József. A távirdaállomás és jelzőkészülékek kikapcsolása zivatar alkalmával. R á c z S á n d o r. A transatlanti kábel lerakása. Miavecz László. A távirdai vonalős forgalomzavarok. Vegyesek. * A „Tanügy" 6-dik füzete megjelent. Tartalma: A földrajzi oktatás köréből. Dr. Morgenstern H. A klassika philologiának lényegéről és jelentőségéről, valamint viszonyáról a többi tudományhoz. D r. B á s z e 1 Aurél. Néhány szó a tankönyv-irásról. Staub Mór. A m. kir. polytechnikum nyilatkozata a reáliskolai tantervjavaslat felett. A kir. Józsefműegyetem. H. L. Tanügyi mozgalmak I a királyhágontúli helvét hitűeknél. T. G. A siketnémák és vakok oktatása. W e b e r S a m u. Anglia közoktatásügyi költségvetése. Irodalom : Bihari: A philosophiai tudományok encyklopaediája. I) r. B á n ó c z i József. Az erdélyrészi ev. ref. középtanödák értesítői az 1873/4. is~ : kolai évről. Téglás Gábor. Körting-Gerevics : Fran" cia nyelvtan. S a u 1 m o n E. A felnőttek oktatásának reformja hazánkban. Dr. Császár K. Vegyes. NECROLOGOK. Folyó hó 14-én temettük el tiszt. Ssherfel Károly urat az ujverbászi evang. fényes egvliáz aranyszájú lelkészét ; mert ha mostanában valaki megérdemelte ezen aranyszájú nevet, mint egykor Chrysostomus János, ugy ő azt valójában megérdemelte; különösen halotti beszédei oly elragadok és szívrehatóak valának ; hogy a legfényesebb publikumot is mindannyiszor azon nyilatkozatra lelkesítette : de elragadó aranyszájú. Azonban hosszabb betegeskedése miatt, különösen két utolsó évében már ritkán tartott egyházi beszédet. Egyházi beszédei nézetem szerént érdemesek lennének a kinyomatásra. Gyermekeket nem hagyott hátra, csak egy szomorkodó nőt és egy-agg tanitó atyát Hontmegyében; a ki Károly fiának halála által utolsó 6-ik nagy gyermekének hálálát siratja. A boldogult szomszéd lelkész Ujvcrbászon 8 évig lelkészkedett, s meghalt 35-ik évében. Temetésén a nagy templomban, a mely zsúfolásig tele volt, halotti beszédet Belohorszky Gábor főesperes ur tartott beszélvén *) Máté 25, 21. alapján: a hű protestáns lelkész jutalmáról. Látszólag — mondá — ezen jutalom silány. Más egyházakban fényes polcra emelik a hű lelkészt, gazdag földi jutalommal jutalmazzák, mágnássá, herceggé teszik, kezét, lábát csókolják* Nálunk ez máskép van. Sokra vitte, ki hosszú hivatalkodás után éhező gyermekeket nem hagy maga után és neve a jobb hangzásuak közé soroztatik. Ámde a prot. lelkész ezért nincsen jutalom nélkül. Sokan az élet keserveit édesgetik maguknak a sirontúli élet dicsőségével? mely nekik megjelentetik (Róm. 8, Í8.) Krisztustól pálmaágat és koronát várnak. De nem csak ez. Innen is még a földi élet határain, meg van a protestáns lelkésznek a maga jutalma, s ez : az önbecsülés. S erre a főesperes ur az önbecsülésről szólott oly szépen és elragadólag, hogy szellemi élvezet volt őt hallani. Ezen önbe*) E beszéd tartalmát Steltzer Frigyes ki.szácsi evang. leik. úr szíves tudósításából veszszük át. Szerk.