Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-06-27 / 26. szám

esperességben a canonica visitatiót, 1875. augustus 10-től september végéig elakarja végezni, tudomásul vétetett volna ; következett a legérdekesebb tárgy, mely sok más felekezetű vendéget hívott a gyűlés helyére, u. m. főtisztelendő püspök ur pásztorlevelei, a canonica visitatio alkalmával tett észrevételeiről, az anyakönyvek magyar nyelven való vezetéséről, és ama felhívás nyilatkozzék az esperesség, hogy minden egyes tisztviselője, tagja, hü fia hazájának. Mindenki várta, hogy az utolsó pont fölött kitör a vihar, azonban elnöklő Veres Pál felügyelő ur tapintatos eljárása következtében, a pásztorlevelek felett a vihar ki nem törhetett, s azok tudomásul vétettek. A délutáni gyámintézeti közgyűlésen, gyámintézeti esperességi elnöknek a leköszönt Vladár János jelenleg főesperes helvébe, Vladár János érdemeinek jegyzőkönyvi elismerése után, szavazattöbbséggel Bartholomaeidesz Gyula kálnÓi lelkész választatott. A gyámintézet által segélyzendő egyházak névsorába : Salgótarján, Szécsény, Csesztve és Tiszovnyik vétetett fel. A folytatólagosan tartott esp. közgyűlésen felhozatván, hogy egyes tót egyházak kívánják, hogy nálok a magyar nyelv kötelező tantárgyul vétessék fel, elhatároztatott, hogy a magyar nyelv mint tantárgy minden nógrádi esp. felekezeti iskolában taníttassák. Miután a megyei iskolai tanácsba Vladár Viktor megválasztatott volna, és a tanitók képesítés utáni alkalmazásának elve kimondatott, maga pedig a képesítés lokozatosnak határoztatott volna ; a közgyűlés elvégezvén még apró folyó ügyeit ns. Veres Pál felügyelő urat éltetve oszlott szét. A nagy látogatottságnak örvendett közgyűlés példás lefolyásáért, a vezérelnököt ns. Veres Pál urat illeti az elismerés. Nem hagyhatom nyilvános dicséret nélkül ns. P u 1-Bzky Ágoston urnák azon nemeslelkttségét sem, melynél fogva a szécséuyi ev. tanítói hivatal megalapítására évi 300 frtot, egy kényelmes lakházat melléképületekkel, és évi 4 öl fát ajánlott meg. A Pulszky család áldozatkészsége nagy, legyen nagy az Isten áldása is rajta! Végül még meg kell jegyeznünk, hogy ezen esp. közgyűlés népes, s tekintve tagjai kitűnő állását és hírnevét, fényes volt. — Ott voltak a világiak közül: Veres Pál felügyelőn kivül, Szontagh Pál, Pulszky Ágoston, Benicky Gyula képviselők, Desewffy Ottó stb. stb. a losonci egyház képviselői, a papság és a tanitóikar szine, java, s azonfelül számos idegen felekezetű vendég. Adja isten, hogy a nógrádi esperesség közgyűléséről mindig ily dicsérő hangon szólhassunk. • - : ;;,íi üB-t'-^s-.'•J.-Losoncon, 1875. jun. 17-éo. Hörk József. Az erdélyi reformátusok kerületi közgyűlése. (Vége.) Másnap sietve mentünk a gyűlésterembe. A gyűlés megkezdődött; Dózsa Dénes kilép ismét az Enyed mellett küzdök sorompói közül. Csak azt mondja el a mi a dologra tartozik — röviden, hadd beszélhessen más is. Ö nem akarja, hogy mindig csak terveljünk, hanem hogy conserváljuk a mink van ; fejleszszük gymnasiumainkat, mert ez szükséges ; fejleszszük a meglevő seminariumot, a mi nem is nehéz dolog. Ekkor állott fel hoszszu szónoklatával Szász Domokos ós beszólt az egyházkerület souverain jogáról, és annak korlátairól; hangsúlyozta, hogy őa papság anyagi (!!?) ós szellemi érdekeinek akart szolgálatot tenni, smost mégis a papság maga áll vele szembe, elmondta, hogy az a lelkészképzés az egész egyház erület kötelessége, s nem szép, ha elnézik, hogy e nagy terhet az enyedi tanoda egy magára hordozza ; e terhet meg kell osztani; központi semináriumot kell állítani; ha Enyednek nem volna th.semináriuma, a gymnasium mily szépen felvirágoznék. — Hogy Szász D. beszéde a vélemények módosulására a legkisebb befolyással sem volt, azt gondolhatni ő maga sem azért beszélt, hogy indítványának, mely a kolozsvári emlékiratban olvasható, azonnal érvényt szerezzen, hanem azért, mert fegyverét feltétlenül lerakni nem akarta, és miután -- miként mondá — ugy látja, hogy az eszme még nem ért meg, megelégszik azzal, ha a tisztességes viszszavonulás utja nem záratik el. Ép ezért óhajtja, hogy e kérdést engedjék át a szabad discussio tárgyául és küldjék ki elmólkedós végett az egyházmegyékhez. B e n k ő János görgéuyi esperes kijelenti, hogy Szász i). hosszú beszédéből — bár hitte, hogy tanul belőle — semmit sem tanult; ne higyje Szász D. a papságot oly „o s t o b á n a k", mintha ez érdekeit nem ismerné ; a mit Szász D. tenni csak akart a papság anyagi érdekében, a görgényi tractus azt részben már megtette, mert csendesen munkálva 50 ezer forint alapitványnyal rendelkezik ily célra. Báró Kemény Gábor elismervén, hogy az áthelyezési inditvány a mult évben nem helyesen tétetett, Tisza indítványára szavaz. Gáspár János a beküldött vélemények felolvasása folytán arról győződött meg, hogy Kolozsvár mellett csak négy — ellene tizenhét nyilatkozott; a többség véleményét tisztelve és az enyedi tanoda fontos hivatását nem ignorálva, ajánlja, hogy a seminarium maradjon Enyeden és fejlesztessék tovább, hadd legyen a tanoda az, mivé a nagy alapító tenni akarta. Id. gróf Teleky Domokos ajánlja, hogy vagy a Tisza indítványát fogadják el, vagy terjeszszenek más indítványt elé. Főt. Nagy Péter püspök azon gyakorlatias határozati javaslatot teszi, hogy választassák egy 15-ös bizottság, mely készítsen tervet a n.-enyedi theol. seminarium leendő be-35*