Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-06-20 / 25. szám

vüség netovábbját elért ezen uj eskümintát, s az ehhez hasoűló uj egyházi törvénykönyvet, — az állam hathatós segédkezésével. Az állam valóban keresztyénibb itt, mint maga az egyház;. Jó cselekedetei, gyámkodása a szerencsétlenek fölött, emberbaráti tettei, mind-mind, külön és együttesen a jövő vallásához tartoznak, midőn a vallás a dogmák tisztelete helyébe az emberbaráti jó cselekedeteket igtatja. Az állam s a polgárság legújabban egy uj eszmét karolt föl, melynek megvalósításán vállvetett erővel dolgozik. Ez a vasárnap megszentelése. E tárgyról egész irodalom keletkezett *) s előmozdítására egy külön társaság alakult. Mindnyájan megegyeznek abban, hogy a hetedik nap megszentelésére, nem elég csupán a templomozás előmozdítása, hanem főleg rrra kell törekedni, hogy korunk páriái, a munkások számára is engedjük át pihenésre, üdülésre a szent napot. Jelenleg főleg a vasutaknál izgatuak az eszme mellett. Azt már kivitték, hogy a legfőbb svájci vonalon nincsen éjjeli szolgálat; most a mellett buzognak, hogy a halasztható munkákat vasárnapról másnapra tegyék át. Igy indítványozzák, hogy a fuvarszállitmányok vasárnap érintetlen maradjanak. Egyik röpirat a gyakorlati térre lépve, pontosan kiszámítja a személyzet csekély szaporításának csekély költségeit. Másik fölhozza, hogy a közmunkaminiszter is komolyan munkába vette, hogy a vasárnap a fuvarszállítmányi-irodát dél helyett, reggel 9-kor zárják be, stb. eff. Még megérjük, hogy a roppant forgalmi Svájc és Franciaország elhagyja még ebben is édes hazánkat, melynek oly kevés a szállitni valója hétköznap is, melyben még a vasút is igazán csigalábon jár. Szóljak-e még a prot. hírlapirodalom vitáiról ? Nem tartom szükségesnek. Aki ismeri a magyar prot. hírlapirodalmat, e kis táblázat után bizton tájékozhatja magát az e vidéki legnagyobb ós legelterjedtebb egyházi lapok irányáról. L'Alliance Libérale, et l'émaneipation réunies. = Prot. Egyh. és Isk. Lap. Organe du christianisme libéral. 6-dik évf. L'E g 1 i s e L i b r e. Archives du christianisme évangelique. — Prot. Figyelmező. Nice (Nizza). Szerk. Pilatte A rszlán. 7-dik évf. La Séma in e religieuse de Géné ye. Organe du protestantisme évangeliqne. Mottó: Qae ton régne vienne. = Evangyélmi Prot. Lap. 23-dik. évf. Közelebbről érdekel minket a párizsi Renaissance mult havi 19. számának egy rövid nekrológja, melyet ifj. Coquerel Ath. egyik jelesünk, Kriza János emlékének szentelt. Halljuk őt magát. Erdélyi testvéreinket nagy csapás érte: a magyar unitárius ptispök, Kriza János ur, nagypéntek napján, rövid betegség után Kolozsvárt meghalt. Mindenki által szeretve, becsülve volt. Mint nemzeti iró hírnévre tett szert a magyar faj legrégibb ága, a székelyek uépies költeményei közzététele által. Az osztrák császár titkos tanácsosává (Geheimrath) nevezte ki. Megkülönböztetéssel és tekintélylyel képviselé a szabadelvű protestánstismust oly országban, melyben az részben, már több mint három évszázad óta megalakult és ahol ezek, övéiknek mondhatnak számos leghíresebb polgárt, kiket ez ország kü-*) La Question du Dimanche et les employés des chemins de fer. Notes rédigées par le Comité Central de la Société Suisse pour le sanctification du Dimanche 1875. — Le Dimanche et la seciété au point de vue économique. 1872, 3-éme Ed. — Le Dimanche et les c)asses laborieuses. 1874. — La Suspension du travail le Dimanche sur les chemins de fer, pour le service des marchandises á petité vitesse. 1873. — L'État en face de la loi divine et du Dimanche, par Alexandre Lombard. 1875. lönböző századokban a fölvilágosodásnak adott. Nagy tömeg kisérte a kitűnő pásztor temetési menetét. élyen fájlalják az egyházban elhunytát; mi a távolból résztveszünk hitfeleink s a boldogult egész családja fájdalmában, melynek oly kitűnő ós oly méltán tisztelt feje volt, fájdalmas hézagot hagyva maga után. A keresztyéni reménység és a hit becses vigasztalásai enyhítsék gyászukat! E levél a rokonszenv hangján van irva. Csak azt tuduá már megtanulni a tudós külföld, hogy Magyarországon nincs osztrák császár. Egy másik prot. közlöny, Hauck : Theol. Jahresberichtje, a Prot. Lap közönségét szintén igen közelről érdeklő tárgyról ir. Tavaly a prot. egylet egy kis német röpiratot bocsátott ki, mely az egylet eredetét és munkásságot ismerteti. Erről ir most a nevezett folyóirat. Elmondja, hogy Magyarországon is, melynek a reformatio korában Németországgal váltott eszmecseréje annyi hasznot hajtott, — kiütött a harc a liberális és igazhitű theologusok közt, s hogy ez a füzet a hasonló érzelmű német testvéreket akarju tudósítani az egylet eddigi működéséről. Háromszázados üldözés a magyar protestantismust csak önvédelemre utalta ; aztán 1848 —60-ig viszont a nemzeti szabadságért kellett küzdenie. A különböző nemzetiségek, különböző érdekei fokozták az egyenetlenséget, s a konventek tilalmai gyöngiték az összetartozás érzelmét. A dr. Ballagi Mór, pesti tehol, tanár vezetése alatt megjelenő Prot. Egy. Isk. Lap a szabadelvű eszmék folyamát Rözös mederbe gyüjté össze ós ritka alapossággal fejté ki a keresztyénség, a krisztusi egyház igazi lényegét. Krisztus „testi" vagy „lelki" föltámadása fölötti vitával hatolt be a szabad kritikai kutatás a magyar prot. theologiába és az egyházi életben minden terein mozgalmat teremtett. Az unitáriusok is jelentékenyen szaporiták a magyar prot. theol. irodalmat. A szabadelvű iránynyal szemben alapitá Révész I. a pozitív evangyélmi Magy. Prot. Figyelmezőt, melynek azonban, természetesen, csak kevés követője akadt. Csakhamar szóbajött egy prot. egylet alapítása. 1871. oct. 3-án Pesten tartotta első közgyűlését a már megalakult egylet, és 4 alapszabályjavaslatból egyet szerkesztetett, s azt el is fogadta. E szabályok szerint, a társulat főcélja a keresztyénség súlypontját a vallás-erkölcsi életközösségre fektetni. Az oct. 4-diki gyűlésen Szerembi (Szeremlei) Sámuel fejtegette, hogy a dogma értéke ós jelentősége valóságos miasma ! A tizenegy prot. egyházkerület különbözően fogadta az alapszabályokat ; egyrész örömmel, másrész iudignatióval. Az orthodox pártot az egylet ellen Révész vezette Figyelmezőjében. Az egylet ezalatt békés munkához látott. Megkezdette irodalmi működését, támogatva 13 fiókegylet által. 1872. juliusában tartotta Pesten, második közgyűlését, melyen az apostoli symbolumnak a jelenkorra ki nem terjeszkedhető erejéről volt szó. Az egylet jelentékeny erősödése is tudtál adatott a közönségnek. Látnivaló — rekeszti be a tudósítást — hogy az egylet alapjában és következményeiben nem marad hátra német mintaképétől. Ime, uraim, egy német lap a prot. egyletről. Egyházi közlöny volna, de e cikk kezdete ós vége, ahol őmaga beszél, inkább azt sejteti velünk, hogy valami nemzetiségi lapot forgatunk. A Culturvolk folytonosan a színpadon vagy a színfalak mögött. Hogyan terjedhetne nagyobb karikában, oly nép világnézlete, mely szünetnélkül azt hajtja, hogy rajtakivül nincs miveltség, nincs bölcseség, nincs fölvilágosodás !