Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1875-06-13 / 24. szám
6. §. Azon özvegyek, kiknek férje tiz beszámítható évnél kevesebb ideig szolgált az e. h. kerületben, a gyámintézetnek a 22. §-ban e célra kijelölt pénztárából nyernek évi segélyt. Ezen segély összegét az igazgató-bizottság állapítja meg évenként, egyfelől a pénztár azon időszerint való állapotához képest, s másfelől az elhunytnak szolgálati idejére és hátrahagyott családjának állapotára való tekintettel. 7. §. özvegyi segélyre nem lehet joga azon özvegynek : 1) kinek férje hivatalából az egyházi felsőbbség álta elmozdittatott; 2) kinek férje papi hivataláról lemondott, vagy az e. h. kerület kebeléből kilépett s e közben halt meg; — továbbá annak 3) ki törvényesen elvált azon házastárstól, ki után a segélypénzt kaphatná, ha csak az elválasztó Ítélettel nem igazolja, hogy az elválás oka nem ő volt; 4) ki bűntényért bírói Ítélettel sújtatott. 8. §. A már megnyert özvegyi segélypénz is akár ideiglenesen, akár véglegesen megvonható az illetőtől súlyos erkölcsi kihágása vagy erkölcstelen élete miatt,, sőt feltétlenül megvonandó azon esetben, ha a gyámolított bűntényért bírói Ítélettel sújtatott. II. Az árvák gyáinolitása. 9. §. Az e. h. kerület kebelében legkevesebb tiz beszámítható évig szolgált lelkészeknek a papi pályára lépésük után kötött házasságból született árvái számára azok 18-ik évének betöltéseig, illetőleg a leányoknak előbb férjhez menetelükig évenkénti rendes segély biztosittatik. Az igy gyámolitandó árvák a szerint sególyeztetnek különböző összegekkel, a mint vagy olyanok, kiknek sem apjuk sem anyjuk ninc3, tehát egészen szülőtlenek, vagy olyanok, kiknek anyjuk él. 10. §. Az árvák segélypénzének évenkénti összege: 1) szülőtlen árváknál mindegyik árva számára 50 forint; 2) ha az anya él, mindegyik árva számára 25 frt. Azonban az egy azon apa után jogosított árváknak adandó összes (t. i. az egész család számára járó) segélypénz évi öftBzege nem haladhatja tul: a) szülőtlen árváknál a 200 forintot ; b) azoknál, kiknek anyjuk él a 100 frtot. Az árvák segélypénze az özvegyi kegyév elteltétől fogva tétetik folyóvá. 11. §. Azon időtől fogva, melyben az anya is elhal, a gyermekek egészen szülőtlen árvákul tekintendők, s szülőtlenekül tekintendők azon ár vák is, kiknek anyja házassági elválás, vagy a 7. és 8. §. értelmében más saját hibája miatt özvegyi segélypónzt nem nyer, vagy azt elveszti. 12. § Ha az anya férjhez menvén, özvegyi sególypénzét elveszti: az árvák a számukra megállapított segélyt továbbra is élvezik. 13. §. Az egyházkerületben való tiz évi szolgálat eltelte előtt elhunyt lelkész árvái a 22. §-ban irt alapból nyernek az alap állása szerint adható segélyt. 14. § A lelkészi pályáról lelépett, vagy hivatalukból elmozdított vagy az e. h. kerületből eltávozott (7. §.) apa árvái nem tarthatnak igényt segélyezésre. Hasonlóul megvonható a segélypéuz az illető árva súlyos erkölcsi kihágása vagy erkölcstelen élete miatt, sőt feltétlenül megvonandó az, ha a', illető árva bűnség miatt birói ítélettel sulytatott. III. A gyámintézet vagyona s jövedelmei. 15. §. A gyámínüzet jövedelmeit képezik : a) a lelkészek egyszer mindenkorra teendő befizetései; b) a lelkészek és egyházközségek óvenkinti befizetései: c) e célra teendő alapítványok, hagyomáuyok, . s egvébb adományok. 16. §. Egyszer mindenkorra köteles fizetni: a) minden papjelölt utolsó papi vizsgájának letételekor 10 forintot; b) minden lelkész, midőn első izben helyettes-vagy rendes lelkészül alkalmaztatik, 20 forintot, ha azonban az utolsó papi vizsga után egyszerre nyer ily alkalmazást: akkor 30 forintot. ; c) minden lelkész házasodásakor 25 forintot; d) minden a jelen szabályzat életbeléptekor már alkalmazásban levő lelké z ha felesége vagy 18 éven alóli árvája van 55, különben 30, segédlelkész 10 forintot. Ezen dijak részletekben is fizethetők, de egy év alatt befizetendők. Az igazgató bizottság rendkívüli esetekben egy évnél ho s^abb időt is engedhet ugyan, de csak kellő biztositék és kamatfizetés mellett. 17. §. Évenként köteles fizetni: a) minden egyházközség, a mely 1000 léleknél nem számlál többet, 2 forintot, a mely 1000-2000 lélekből áll 3 frtot, a 2000 léleknél nagyobbak 5 forintot ; b) minden, a jelen í-zabályzat életbeléptetése után első izben helyettes-vagy rendes lelkészül alkalmaztatand ó lelkész az özvegyi rendes segélypénz évi összegének 10%-kát, *) és a §-ban irt segélypénztár számára 1 frtot; c) a jelen szabályzat életbeléptekor már hivatalban levő lelkészek közül a) azok, kik 40 ik életévüket mé^ be nem tö'tötfék **)az özvegyi segéjypénz 20°/0 -ká,t; /?) azok, kik 40 éven tul vannak, de az 50-ik évüket még nem töltötték be: ae özvegyi s-gálypénz 29°/0 -kát. y) az 50—60 évesek: az özvegyi díjnak 44%-kát ; végre d) a 60 és 70 év között levők az özvegyi dijnak 647,%-wt; *) Tehát In az özvegyi segély 150 frtban állapittatik meg: akkor 15 frtot, ha pedig 120 frtban, akkor 12 frtot. **) T. i. a kik a jelen szabályzat életbeléptekor vannak az itt felsorolt korosztályokban, de ezek belióitésai később sem változnak.
