Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-06-06 / 23. szám

két jogiskolát; de tartson fenn oly szervezet és tanerőkkel mind kül- mind beterjileg, hogy az azután az állam minden hasonló intézetével dicsteljesen állja meg a versenyt, s legyen zászló lobogtatója azon prot. szellemnek, melyre a mai kor társadalmainak, a közművelődés ügyének oly nagy szüksége vau. De szavunk kiáltó szó maradt a pusztában. — Megnyugszunk rajta, A m a g igy is meg van mentve, melynek érdekében szót emeltünk hogy t. i. lesznek prot. jogiskolák. Az eszme él, s a mi él, hogy fejlődni is fog, az a szellemvilág alaptörvénye. Határozat. A jogakadémia ügye ismét egy bizottságnak adatott ki, hogy arról a jövő gyűlésre véleményes jelentést tegyen, melynek alapján a kérdés véglegesen eldönthető és megoldható legyen. 2. Konvent. — Az egyházmegyek a konventügyben beadván véleményes jelentősöket, a kilenc egyházmegye közül hét, a határozatképes k o n v e n t szükségessége mellett nyilatkozott; kettő pedig Somogy és Veszprém azon nézetben volt, hogy a konvent intézményét a zsinat lévén hivatva egyházszervezetünk keretébe beilleszteni, e végből először zsinat tartassék, s zsinatilag állapíttassanak meg azon határvonalak, melyek közt a konventnek, mint egyházi egyetemes főhatóságnak, önálló jog s hatáskörrel mozognia kell.— íme, tehát alig egy óv lefolyása milyen szépen megérlelte a konvent eszméjét a lelkekben; belátták végre egyházkerületünk gondolkodói, hogy az erők szétforgácsolása, vezethet romlás s pusztulásra, de életre és haladásra nem soha. Mi valódi benső örömmel üdvözöljük egyházmegyénk vezérférfiait, hogy a konvent eszméjét oly lelkesen felkarolták s az ügyet egyetemes protestáns egyházunk roppant hátányára, kiszámithatlan kárára elvérzeni nem engedték. Hisz az erők alkotmányos alaponi egyesítése absolutismussá nem fajulhat soha; a képviseleti rendszer földje mindenre alkalmas, de arra nem, hogy talajában az absolutisticus törekvések vad növényei táplálékot s tenyészetet találjanak. — Felesleges is ezt bővebben fejtegetnünk, s csak azok kedvéért mondjuk el mégis, kik a konventi szervezetben az egyházkerületek autonom jogkörének megszorítását látják; holott az alkotmányosság elve szerint, épen az egyes részek s községek autonom szabadságán nyugszik magának az államnak alkotmányos szabadsága s függetlensége is. — A konvent nem absorbeálni, hanem inkább fejteni, szilárdítani fogja az egyházkerületek alkotmányos jogérzetét; be fogjuk látni, hogy nem csak egyházigazgatási, de bírói ügyekben is, mennyire szükséges és kívánatos egy olyan egyházi legfőbb testület létezése, mely részrehajlás nélkül fogja majd szolgáltatni az igazságot. — Egyházkerületünk egyeteme óhajtja, akarja, hogy a konvent minél elébb létre jöjjön, még pedig szerintünk csak a határozatképes konventnek van értelme. 3. A lelkészválasztási törvény módosítása tárgyában beérkezett egyházmegyei vélemények egybehasonlit á s a Tatay Sámuel, Kormendy Sándor, Pereszlényi János kiildöttségi tagok által megtörténvén, a több felé ágazott vélemények egybehasonlitására irányzott küldöttségi munkálat s jelentésből a következő eredmény tünt elő és világolt ki: a)Asegódlelkészi sorozatot az egyházmegyék többsége megtartja. b) A 3-ik pontot, mely a kápláni sorrend megállapításáról szól, az egyházmegyék többsége némi észrevételekkel fogadja el; Veszprém, például, azt óhajtja, hogy a segédlelkészek két év elteltével püspöki felavatásra bocsáttassanak; Mezőföld javasolja, hogy felavatás ne csak tavaszszal történjék. c) A választóképesség az egyház terheit viselő özvegynőkre is kiterjesztetik. — Komárom a család fenntartó özvegyeket ruházza fel a választási joggal; S omogy javasolja, hogy az özvegynők megbízottaik által is szavazhassanak. d) A többség a lelkészfizetési minimumot 800 forintban kívánja megállapittatni. Többen 1000, 1200 ftot is óhajtanának. e) A 6-ik pontot az egyházmegyék többsége nem fogadja el. Ez arról szól, hogy az egyházmegyék társelnökeinek jogukban áll, a consistorium tagjainak meghallgatásuk mellett, egyházmegyéjük, az egyházkerület társelnökeinek pedig az egyházkerületnek lelkészválasztásra jogosítottjai közül, minden választó gyülekezetnek egy egyént választásra ajánlani. — Halva született, üres paragraphus; mint az is, hogy a a közlelkészek választhatósága csak egyházmegyéjük területére szoritassók. — A szabadválasztás elvébe, szellemébe ütközik mindenik, csak örvendenünk lehet, hogy az egyházmegyék többsége el is s vetette mindeniket. f) Megemlítjük még, a tatai egyházmegyének azon valóban korszerű javaslatát, mely szerint egyházmegyei hatóságnak a közgyűlést tartja s nem a consistorium, hanem a közgyűlés által kívánja e lelkészválasztási viszszaéléseket megvizsgáltatni. — Csak sajnálni lehet, hogy az egész lelkószválasztási szabályjavaslaton bizonyos consistoriális szellem vonul végig, mely korunk képviseleti irányával, szabadelvű áramlatával homlokegyenest ellenkezik. Voltai még sok érdekes tárgyak ; ilyen a tanárok nyugdíj kérdése, melyre Szép Gábor pápai tanár veszélyes szembaja szolgáltatott alkalmat; hallottunk hideg hangokat is e kérdés körül, melyek fájón érintettek bennünket ; biz uraim, munkaképtelenekké vált napszámosait tanügyünknek csak kmugy könnyedén szélnek ereszteni nem lehet. Végre azon humánus határozat született meg, hogy ha a szembaj operálható nem lenne, az emiitett tanár nyugdíjaztatni fog. Tisza Kálmánt megérkezésekor a kerület részéről Pap Gábor; a város részéről Nóvák Kálmán polgármester; a megye részéről báró Miske Imre; a törvényszók részéről D á n i c Béla elnök üdvözölte,