Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-05-16 / 20. szám

ügyek, például: jogmegszoritási, tehervise­lési ügyek addig ne tárgy altassanak, mig az egyház­megyék, a kényes tárgyhoz, előzőleg hozzá nem szól­nak. Mi részünktől, ez indítványt nem helyeseljük, a képviseleti rendszer elvével és szellemével megegyezőnek nem tartjuk. Hogy a képviseleti alapon tanácskozó egy­házkerületi közgyűlés a fontos ügyek felett addig ne határozhasson, mig az egyházmegyék jóváhagyását előle­gesen ki nem nyerheté, ezt mi sem az ügyek rendszeres menetelével, sem az egyházi közigazgatás s kormányzás gyakorlati elvei s kívánalmaival megegyeztetni nem tud­juk. Hogy az egyházmegyék tanácskozmányi eszmecsere utján gyülésileg minden fontos és kevésbé fontos ügyhöz hozzá szóljanak, véleményöket a felett szabadon és meg­győződésük szerint kijelentsék, azt igenis értjük; de hogy az egyházmegyék felsőbb képviselő-testületének, vagyis az egy­házkerületnek tanácskozmányát meg is akaszthassák, s ez által az egész képviseleti rendszert illusoriussá tegyék, ezt nem értjük, nem is óhajtjuk. Az egyházkerületek és egyházmegyék, ha valami fontos indítványt akarnak tenni, küldjék meg az egyes egyházmegyéknek, hogy ezek ja­vaslataikat, vagy ellenészrevételeiket, ha szükségesnek látják, a kerületre szintén megtehessék, ez az ügyek rendszeres menete fog lenni ; de hogy az egyházmegyék a képvise­leti alapon álló kerületeket le is voksolhassák, ez ugyan furc?a, felfordult világ fogna lenni. Jól mondá a gyűlés egyik szónoka, hogy tisztázni kellene iramára jogköiöket, mert igy az örökös autonomiára való hivatkozás öl meg bennünket. No de ha a határozatképes convent létrejő, az efféle féltékenységek önkényt meg fognak szűnni, s min­denek ékesen és jó renddel fognak menni a mi egyhá­zunkban. Határozat: A fontosabb ügyek, a superintendentiá­nak egy még 1845-ben alkotott határozata szerint, az egyházmegyékkel addig közöltessenek előre, mig egyházi szervezetünk mostani alakja változást nem fog szenvedni. 3. Tárgyaltatott a lelkész-választási szabályjavaslat. Egyházmegyénk komoly, beható tárgyalás után a sza­bályjavaslat minden oly pontját elvetette, vagy lényege­sen átalakította, mely a szabad választás elvével és szelle­mével ellenkezik, s mindaz egyházak szabadválasztási jogát illusoriussá tenné, mind az egyes lelkészek egyéni szabad­ságát, méltóságát lealázná. Például a javaslat a lelkészeket megfosztja az egyik egyházmegyéből a másikba költöz­hetés vagy választás jogától, s a jogot csak az egyházkerü­let tisztviselőinek engedi meg. Egyházmegyénk ezt el­vetette ; azon megyőződésben levén, hogy ilyetén meg­szorítások, védvámvonalak felállításával híveinkben sem a megcsökkent hitbuzgóságot, sem az á'dozatokra képes egyházias szellemet feléleszteni s ébren tartani nem fogjuk ; sem a lelkészi pályát keresetté, vonzóvá és ké­nyelmessé nem teendjük. Kezdjük meg már egyszer a gyökeres reformok munkáját, kezdjük meg egyháztár­sadalmi intézményeink rendszeres s a kor szellemével megegyező javítását. Rendezzük, javítsuk, emel­jük a kor magaslatára a lelkészi s tani tői, tanári fizetéseket. Ez segít rajtunk, nem az, hogy most igy, máskor amúgy változtatjuk, módosítjuk lelkész­választási rendszerünket. Tény, hogy a régi lelkészválasz­tási törvény határozottan jobb, szabadabbelvü, correctebb, életrevalóbb amostani javaslatnál,melynek szer­kezetekorunk követelményeinek sziivonalától igen távol áll. Pereszlényi János, RÉGISÉGEK. I. Rákóczy György fejedelem levelezése Tolnai István sárospataki pappal. (Folytatás.) II. Az ur isten ő felsége minden üdvösséges jókkal áldja meg kegyelmedet. Értjük kegyelmednek minemű értelme legyen az unió felől, adja isten, menjen végben, de mi azt nem érjük, mert már Anglia is csak lobbanóvan (igy !) vagyon, az régi jó cantuvári püspököt degradálta az király, másnak, egy ingadó elméjűnek, adta, az jesuiták, armeníanusok mago­kat igen beférkezték, egyéb sok rosz dolgokon forognak már ott is, lehetetlen az is, meg ne ereszsze az ur isten­nek igaz ítéletét. Akarnánk ha Alvinczi uram eleget tenne ígéretének, melyet kegyelmed szorgalmazzon ; az praefec­tusnak megparancsoltuk, az ötszáz forintot egyszersmind adassa meg ; kegyelmed szépen jó módjával hordassa be az várban több könyveinkhez; mennyi könyvünk legyen kegyelmednél, értjük azt is, azokat elveszéstől nem félt­jük. Az több dolgokról ezután resolvaljuk magunkat. Legyen az ur istennek áldott szent neve, mi békével s tűrhető állapottal vagyunk, követink is az portáról jó válaszszal jutának meg. Adja isten kegyelmetek felől is hallhassunk minden jót. Dátum Kőhalom, 9 martii, Ao 1654. G. Rakoci ma. Külcim : Reverendo Stepháno Tholnai Ecclesia* Sa­rospatakiens^s Concionatori primario, Fideli nobis dilecto. (A levél, a külcim kivételével, I. Rákóczi Gy. irása.) (Eredetije a m. k. kamarai levéltárban). Külföldi egyház és iskola. — Berlinben a képviselőház misodik olvasásban elfogadta a zárdák eltörlése iránt benyújtott törvényjavas­latot ; ugy siintén a Petri-féle törvényjavaslatot is, mely­ben az ó-katholikusoknak a katholikus egyházi vagyonhoz való jogosultsága megállapíttatik, elfogadtatott, pedig ez utóbbi törvényjavaslat 202 szavazattal 75 ellenében. Berlinből érkezett hírek szerint az összes kerü­leti hatóságok rendeletet kaptak, mely szerint katholikus papok számára kárpótlási gyűjtéseket rendezni, bünte­tés terhe alatt megtiltatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom