Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-05-09 / 19. szám

PROTESTAUS Szerkesztő- és Elíífizetesii dij : Hirdetések díja: IC i a d ó - h i v a t n 1 : VIII. kerület, Mária-utca 10-dik sz. első emelet. Helyben házliozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr, egész évre 9 frt.Előfizethetni min­den kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban 4 hasábos petit sor többszöri .5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. külön 30 kr. beiktatásnál — Bélyegdij Roma iterum locuta est. A tiszántúli egyházkerület legközelebb tartott gyűlésére megjelent esperesek és segédgondnokok kö­zül tizenöten az „Evangyeliomi protestáns lap"-ban következő nyilatkozatot tettek közzé: Midőn a hitetlenség, világosság angyala jelmezébe öltözve, dúl az egyházban, s az egyház ellen; midőn a habozás és kétkedés Tamásként fogva tart, s várakozó ál­lapotba ejt nem egyet, az U r hivatalos szolgái közül is, itt és ott : Kedves jelenségül tiint fel a „debreceni jelenlegi theologiai tanárok hittani álláspontja," a mint az az „Evangyeliomi prot. lap"-ban közöltetett. Az evangyeliom szent alapján állva, bátran jelölték ki a hittanárok az elengedhetlen főbb tételeket, ugy azon­ban, hogy a kevésbé lényegesekre nézve a szabadság és haladás utja nyitva maradt. Örömmel telünk el, hogy az evangyeliomi elvek iránti hűséget és meggyőződést kifejezve látiuk; örömmel telünk el, hogy a lelkipásztori fontos pályára készülő ifjú nemzedék, szilárd evangyéliomi hitelvekben oktatva készít­tetik: elő lelkileg az életharcára, s az Ur Jézus Krisztus szolgálatára: mert megvagyunk nyugtatva, hogy a ma­gyar ref. egyház az evangyéliomilag nevelt hitbuzgó lel­készek bátor közreműködése álal túl élendi a fenyegető viharok borzasztó hatását, mely az e?yház jelenlegi őrál-1 óinak és felvigyázóinak is buzgó óhajtása. Debrecen, ápril 16. 1875. Kiss Áron, m. k. esperes. Osváth Imre, m. k. esp. Hajnal Ábel, m. k esp. Kulin Imre, m. k Lukács Dániel s. k. esp. segédgondnok. Szilágyi Lajos, s. k. esp. Ujfaliissy József, m. k. Pap Károly, m. k. esp. segédgondnok. Nyiri Péter, m. k. esp. Fráter Imre, m. le. s. g. Kozma József, m. le. esp. Lipcsey Lajos, m. k. s. g. Doktor János, m. k. esp. Kántor Sámuel, m. k. Papp Gábor, m. k. esp. segédgondnok. E névsor, a mindenik név után oda ragasztott hivatalos állás jelzésénél fogva elég nyomatékot ád a nyilatkozatnak, hogy arról, mint egykoron egyház­történetünk egy lapját képező okmányról pár szót mi is szóljunk. Mindenekelőtt Önökhöz fordulok tisztelt se­gédgondnok urak és kérdem: tudják-e mit irtak alá? Meggondolták-e azt, hogy e nyilatkozat aláírásával Önök, mint döntő birák léptek fel oly kérdésekben, melyeknek igazi mivoltáról, horderejéről még csak halvány sejtelmük sincsen ? — Mily prófétai lé­lek sugallata képesítette Önöket arra, hogy pártfogolt­jaik álláspontja felett Ítéletet mondjanak, mikor mi, kik teljes életünkön át e kérdésekkel foglalkoztunk, sem birtuk azok zavaros előadásából tisztán kivenni, mi voltakópen az az álláspont ? Ők ugyan azt az „ evangyeliumi protestáns * elnevezésben praecizirozott­nak hiszik, de amennyire fejtegetésüket megérthet­tük, utoljára is csak azt láttuk, hogy e címre tel­jesen alkalmazható Voltaire ismeretes élce, ki a korabeli Német, magát Rómainak ós szentnek címező biroda­lomról kérdezó : Miben szent ? miben Római ? — Mi is kérdezhetjük: Miben evangyeliomi oly álláspont, mely nem az evangyeliom tudományos kutatásai eredményeit, hanem a negyedik század zsinati hatá­rozatait veszi alapul? És miben protestáns az oly álláspont, mely a protestáutismus alapelvét, a fej -lődő haladást visszautasítja, és a múltak fejleményei bálványozásában egész az ész megtagadásáig megy ? De Önöknek a prófétai lélek még azt is meg­súgta, hogy pártoltjaik csak az „elengedhetlen főbb tó­telekre" nézve észtagadók, maradozók, de „a kevésbé lényegesekre nézve a szabadság és haladás útját nyitva hagyták.* Lám, lám ! Önök alkalmasint magok sem tudják, mily nagy theologusok. Mert ime, amit a theo­logiai tudomány coryphaeusai mai napig sem tudtak megállapítani, t. i. hogy az articuli fundamentiles et non fundamentales közt hol legyen a határvonal, Önök azt egész biztossággal tudják ós mint magától érthető, ismert dolgot egész könnyedón oda vetik. — Ha Önök gondolóra vészit komolyan a dolgot, melyben nyilatkozni akartak, és tanácso kérnek ön becsületes lelkiismeretektől, akkor mint egyszerű keresztyének más elengedhetetlen tóteleket nem ismeriietuek el, mint amelyeket maga az Úr Jézus Krisztus olyanokul je-38

Next

/
Oldalképek
Tartalom