Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-05-02 / 18. szám

tekintélyéhez, és ezen tekintély határvonalai között, és nem azokon kivül kivánji vallás dolgában az emberi ész ós tudomány jogait érvényesíteni." Avagy mi értelme van e szavaknak, kérdem a mai időben? Hajdanta nagyon volt. Mig az egész sz. írás isteni kijelentést tartalmazónak tekintetett, addig p. o. a kathol. egyház mondhatta Galileinek: a te földforgási elméleted ellenkezvén a biblia tanaival, mely hirdetó, hogy az ihteL jól megfundálta s erős oszlopokra állította a földet, — vond vissza azt, vagy pedig máglyára veled. Avagy midőn Cartes előállt a maga uj bölcsészeti rendszerével, ezzel szemben a hollandi orthodox kálvinista tudósok mondhatták, hogy mivel Cartes tudományának vívmányai ellenkeznek az isteni kijelentést tartalmazó sz. írás nómly tételével, már pedig „az emberi ész és tudomány jogait vallás dolgában csak az isteni tekintély határvonalai között lehet érvényesíteni," azért domine Oartesius „abzug" ! Azonban ma midőn hazai orthodoxaink sem tekintik az egész szent irás minden betűjét isteni kijelentésből származottnak, . mit tesznek F. urnák ama szavai ? Valóban nem értem. Ám próbáljuk meg ezen elvet alkalmazni. Hagyjuk az ó testamentomot, hanem vegyünk példát az uj szövetségből. Igy p. o. Márk, Lukács, ós a Cseleked. írója azt tanítják, hogy Jé.vus „felviteték menybe,,ós üle istennek jobbjára", igen de a mai tudomány ismer vagy legalább sejt több rendbeli nap - s világrendszereket, de egy oly mennyet, mely felettünk terülne el, s minőt a sz. irás ért, f-ehol nem talál; valamint az istenről ma ugy a világi tudományoknak, mint a legorthodoxabb theologiának egészen más nézetei vannak, hogy sem annak jobbján valakit látni lehetne. Mit tegyünk már ha F. ur elve után indulunk? Ha a biblia isteni tekintélyének határvonalai között akarjuk a tudomány jogait érvényesíteni, akkor kell hinnünk azt, a mit az irás szavai mondanak, s a mit hittek orthodox őseink, és hisznek a mai valódi hivők is. Ha pedig a biblia' ezen előadását talán az allegorikus vagy más n agyarázatmód segítségével ugy értelmezzük, hogy az a tudomány előtt ne tűnjék fel képtelenségnek, akkor már az isteni tekintély határvonalain kivül vagyunk, és itt már mi joggal mondhatja B. F. ur, hogy a ki jó protestáns, az nem mehet a debreceni tanárok által kijelölt határvonalokon túl. Vagy, vagy! Vagy el kell fogadni az irás szavait-, ugy amint t zok hangzanak, vagy ha szabad azokat magyaráznunk, akkor ne mondjuk mindjárt rombolóknak azokat, s ne zárjuk ki az egyházból, kiknek magyarázata a mienkkel nem vág össze. Itt nem lehet ugy szólni, hogy mind a két félnek szóljunk. Ez csak egy példa, de az olvasó vehet fel százat, és százat, és ha gyakorlatilag alkalmazni akarja F. urnák „a tekintély határvonalai között ós azokon kivül "-féle elméletét, látandja, hogy az csak szépen hangzó üres sző. Nem is hoz fel F. úr ezea elméletének illustrálására egyebet, mint egy hasonlatot, a mely szerint: „ mint a hogy a szem a valamely pótról jövő kúpsugaraknak a fősugárral egyesítése által azon pont képét előtünteti; ellenben ha a kúpsugarak folyvást csak széttartókig mennek, s a fősugárral seholsem egyesülnek, a tárgy képe a végetlenbe vesz el: úgy ész és tudomány a vallásos öntudat adatait csak az ibteni tekintély határvonalai között képes biztos képpé rajzolni le a ló ek tükrén." Ez kétségkívül eléggé csillogó hasonlat, s meghiszem, hogy egy némelyik igazhivőnek kápráztatta is a szemét; de ón ezen hasonlat után is ép oly kevéssé értem a tudomány vívmányainak és a kijelen'és adatainak összeegyeztetési mesterségét, mint azelőtt. B. F. úr azonban már ne;n elégszik meg ezen hasonlattal, hanem egy felvetett gyakorlati kérdésnél a „szállá alá poklokra" tételnél már alkalmazni is kívánja F. úr ezen elméletét. Tér szűke miatt nem idézünk belőle, de a kit mulattat a hínárba, az egymással ki nem egyeztethető elvek szövevényébe került embernek evickélése, kézzel és lábbal való hadouázása, az olvassa el az evangy. lap. I5 ik számáLak vezércikkét, s nézze meg, hogy miként lehet az embernek jó fél lapon át beszélni ugy, hogy semmit se mondjon, válaszolni ugy, hogy önmaga részéről véleményt ne nyilvánítson. Eme fentebbi tételével F. urnák, egószen rokon tartalmú eme más'k: „a prot. orthodoxia körében a helyt s nézpontba igazított ész ós tudomány nem ellensége a vallásnak, sőt eszköz annak mélyebb, áthatóbb, és boldogitóbb felfogására." (Figy. 6.) No e felett igazán sokat törtem a fejem, szerettem volna minden áron megérteni, a szavak nagyon szépen hsngzanak, de a gyakorlati alkalmazásban nem boldogultam velők. Elgondoltam p. o. hogy a mai tudomány eléggé meggyőzőleg kimutatta, hogy személyes ördögök, és ilyenek által megszállott emberek nem létez'ek, ós nem létezhettek; igen, de az evangyelio-