Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-05-02 / 18. szám

PROTESTAITS KOL A Szerkesztő- és K i a d ó - h i v a t a 1 : VIII. kerület, Mária -utca 10-dik sz, elstí emelet, Előfizetési <MÍ: Helyben házbozhordássals vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr, egész évre 9 frt.Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban Hirdetések díja : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Egy kis szóváltás a hívőkkel. (Folytatás.) Fentebbi cikkeinkben akaratlanul is a tollúnk alá szaladt Filó ur „ figyel mezői" cikkének egyik másik kifejezése, a nélkül, hogy kissé tüzetesebben foglalkoztunk volna ezen cikkel, melj pedig Balogh F. állítása szerint, a modernek egynémely állításának „téves voltát a történelemből, tapasztalatból, lélektanból, s magából az igazi protestántismus velenőtt természetéből vett érvekkel cáfolhatlanul igazolja be" (1. Evangy. 40 1.), s mely cikk érveit annyira nyomósaknak tartja, hogy lapja egyik közelebbi (15.) számában is felemlíti, miszerint „a derék Filó érveit nem cáfolta meg B. M.ur." Időzzünk azért egy kevéssé e cikknél, s legalább mondjuk meg, hogy a mi felfogásunk szerint miért nem cáfoltatott az meg mindekkoráig a modernek részéről, Midőn a mult évi „Figyelmező" utolsó füzetében R. ur eleve jelzé F. ur cikkének közelebb leendő megjelenését, feltevők magunknak a kérdést: vájjon mit fog irni F. ur? Mit fog ? hát elmondandja majd — felelők magunknak — hogy a vitatkozás zöld asztalára felvetett kérdést illetőleg sok igazuk van az egyleteseknek, s kétségkívül helyes dolog a midőn sürgetik a haladást, a mai műveltség figyelembe vételét, a józan észnek a hit ós vallás körébe tartozó tárgyak kifejtése körüli használását, hogy tekintettel vannak a tudomány ujabb vívmányaira ; valamint azt sem lehet róluk állítani, hogy csupa rosz akaratú emberek volnának : de mindazon által, ... ós itt azután kisebb vagy nagyobb súlya alatt az érveknek avagy sofizmákoak a mérleg lebillen a másik fél javára. S bizonyára sejtelmünk közel járt a valóhoz, mindössze is azt, hogy az özvegy bajor királyné ügyének is oly sok lapot szenteljen — nem gondoltuk. Ennek kivételével Filó ur cikke teljesen megfelelt várakozásunknak, s utólagosan is kész szivvel aláírjuk, az ezen cikkről Balogh uf által közölt ismertetésnek ezen nagyon híven találó szavait: „Filó ha szól, az jellemzi, hogy mindkét félnek szól" (Evang. 40. 1). Ez úgy igaz! Cikkének már azt a részét, a mely mellettünk szól, azt minek cáfoltuk volna ; a melyek pedig cikkéből ellenünk irányozvák, azokból némelyeket eléggé megcáfolt maga az „evangy. lap," másokat a kézzelfogható tények; egy rószök pedig olyan, melyet sehogy sem vagyunk képesek megcáfolni, ismét egy, s pedig szinte jelentékeny rószök olyan, hogy nem akarunk ellene harcolni, mert habár ellenünk mondatvák is, de kénytelenek vagyunk elismerni, hogy igazak. Lássunk néhány példát minegyikből. Igy például ha F. ur a reformátió alapjel lemét általa is helyeslőleg úgy tünteti fel, mint a melynek kezében nem aludt ki, s nem is szabad kialudni a világosság szövótnekének; ha ilyesféle elveket hirdet, hogy a protestántismus „nem üzen harcot a tudomány szabad fejlődése ellen, s nem fél annak vívmányaitól, nem is kivánja azokat ignorálni; sőt a szabadvizsgálódást jogosultnak tartja a vallástudomány terén is, következőleg megadja' a vallás körében is úgy az emberi észnek, mint a lelkiismeret szabadságnak a megillető jogot", — ez ellen csak nem léphetünk fel cáfolólag, mert hiszen egészen mellettünk szól, ugy hogy merem állítani, hogy bár kutassa át valaki a modernek összes négy éves irodalmát, ennél szabadabb elveket nem talál azokban sehol. Igaz, hogy a következő mondata már „de"-vei kezdődik, s a következő öt hat sor épen az ellenkezőjét adja az előbb nyilvánított elveknek, de ebben nincs miért megbotránkozni, mert 36