Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1875-04-11 / 15. szám
Címe: „Bethlen Gábor életbiz t ősit 6-és önsegélyző-egylet." Székhelye Debrecen. E jámbor, istenfélő tervezetre, mely a protestáns papok, tanárok, tani tó k megtakargatott filléreit szeretné kezébe kaparitani, még bővebben visszatérünk. Egyelőre figyelmeztetésül csak annyit jegyzünk meg: vigyázzanak magokra az illetők, mert az a „révész", ki azon Ígérettel követeli obulusaikat, hogy élethajójukat egy boldogabb kikötőbe vezérlendi, — a „Tisza" zavaros örvényei felé fog velők evezni. U^** Nyilt kérelem. Tisztelettel kérjük azokat, akik az alább közlendő folyóiratok régebbi folyamaiból egyes, szintén alább elsorolandó számoknak még birtokában vannék s azokat nélkülözhetik, szíveskedjenek azokat számunkra megküldeni, s mi viszonzásul az illetőknek minden egyes füzetért és minden egyes számért ezennel fel ajánlunk egy, tetszés szerint kiválasztandó müvet a lapunk ez évi 2-dik számában hirdetett „Protestáns Lelkészi Könyvtáriból. A kérdéses füzetek a következők Kámory „Honi Közlönyéinek 1871. évfolyamából a 6-dik füzet. Révész „F i g y el m ez ő"-jének 1871. évfolyamából az 5. ós 6. füzetek ; 1873. évfolyamából a 2. és 6 füz.; 1874. évfolyamából a 7-ik füzet. Az Orsz. közópt. „Tanáregylet Közlöny é"-nek 1870. évfolyamából a 10-ik füzet ós 1871. évfolyamából az 1. és 2. füzetek. — Budapesten. 1875. márc. 29. A „Prot. Egyh. és Isk. Lap Szerkesztősége. IRODALOM. • „Székely Tanügy" cim alatt f. évi április 15-kén egy nevelés-oktatásügyi közlöny indul meg Sepsi-Szent Györgyön Málik József tanár, s a pesti ref. theologiai intézet volt jeles növendékének szerkesztése alatt, a sepsi-szent-györgyi „Eötvös-egylet" kiadásában. Midőn tapasztaljuk, hogy tisztán egyesek hiúságának, feltűnési visr.ketegségének kielégítésére egymásután burjánzanak fel és tenyésznek az úgynevezett tanügyi „szaklapok"; midőn azt látjuk, hogy vannak emberek, akik csupán boszuból valamely, a hatalom által ellenök elkövetett állítólagos méltatlanság miatt a tanítók védőjének adják ki magokat, s e célból egyik lapot a másik után indítják meg; midőn mások csak hogy a szerkesztői titulust megnyerjék minden helyes indok nélkül lapot alapítanak : midőn mindezt naponkint tapasztaljuk, lehetetlen kétszeres örömmel nem üdvözölnünk egy oly folyóiratot, mely csakugyan hézagot, egf régen érzett hiányt pótol, s melynek alapításánál az egyéneket nem valamely cliqe érdeke, sem saját érdekök, hanem valamely olyan magasabb érdek vezeti, melynek képviselője addig még nem volt, s mely a képviseletre rászorult. Ez okból üdvözöljük a „Székely Tanügyet", mint a székelység, ez eszes és életrevaló, de különös tulajdonságainál fogva minden más fajtól elütő nép művelődési ügyének leendő képviselőjét. Ami a lap irányát illeti, erre nézve a programmban ez áll: „Feladatul tűztük magunk elé a közönségben érdeklődést gerjeszteni a tanügy s közelebbről az iskolák iránt, hogy a mi eddig csak elhangzott a pusztában, a mi mindezideig csak holt betű maradt: hozzuk kapcsolatba a családi nevelést az iskolai tanítással. A mádéra paedagogiának ez lesz egyik legfényesebb vívmánya, s mint a kolozsvári „Család és iskola" teszi, mi is ez irányban fogunk hatni a közönségre, minden rendelkezésünk alatt álló eszközökkel. A Székely Tanügy" megjelenik havonkint kétszer díszes kiállításban másfél iven. Előfizetési ára apriltól december végéig 3 frt., augustus végéig 1 frt. 80 kr. Az előfizetések Nagy István tanitó nevére a „Bazár" épületébe intézendők. * A „Hasznos Mulattató" 9-dik füzete megjelent. Tartalmából kiemeljük Endrődi Sándor költeményét, Tóth József és László Mihály elbeszéléseit, s Péterfy Sándornak a virágok ébredéséről, Csikváry Jákónak pedig a nevetésről szóló tanulságos cikkeit. A képek az előbbi füzetek illustratióihoz képest, egy kivételével, elég sikerültek. * Trsztyenszky Gyula nagy-geresdi ev. lelkész és esperestől egy egyházi beszéd jelent meg közelébb. Címe: „Az orgona hangja." Elmondatott Nagy Geresden az uj orgona felállítása ünnepélyén, 1874. nov. 29-kén. Kinyomatta a nagy-geresdi ev. nőegylet. Ára nincs ugyan kitéve, valamint az sem, hogy melyik könyvárusnál rendelhető meg; de ebből épenséggel nincs kedvünk azt következtetni, mintha az érdemes szerző a jeles és érdekes beszédet csupán nagygeresdi hívei s egyéb ismerősei és barátai számára emlékül akarta volna közrebocsájtani. Ha tehát valaki az említett egyházi beszédet meg akarná szerezni — s mi részünkről ajánljuk is megszerzés végett minden lelkésznek, — talán legjobb lesz, ha e végett egyenesen a szerzőhöz fordul. * Táborszky és Parcsli zeneműkereskedésökben megjelent: Elemér dala. (Csak egy szép lány van a világon.) Zongorára szerzé, és nejének Németh Cesarinenak ajánlja Szentirmay Elemér. (Németh János.) A szerző arcképével. Ára 60 kr. NECROLOGOK. Báró Prónay Gábor emlékezete. Utolsó számunkban emiitők azon nagy csapást, mely nemzetünket, a hazai tudományosságot, művészetet, de mindenekfelett a hazai evangelikus egyházat érte b. Prónay Gábor elhunytával. Most sietünk a nemes, s érdemekben gazdag élet rajzából néhány -főbb vonást kiemelni. A boldogult született Besztercebányán 1812. Atyja korán elhunyván, nevelését nemeslelkű anyja Kubinyi Eózália vezette. Nyilvános iskolákban tanult Rozsnyón, Pozsonyban, fényes jeleit adva csakhamar nem scsupán kitűnő lelki tehetségeinek, de egyszersmind valláos buzgóságának, egyháza iráati öaodaadó szeretetének